Főoldal » Írások » Egyéb témák » Fellélegzek egy kicsit....

Fellélegzek egy kicsit....


"Mindennek ára van" hallottam többször az elmúlt évek alatt, és igen, mennyire igaz! Kinek mennyire fontos egy szűrővizsgálat, azt mi döntjük el. De döntsünk jól!
Fellélegzek egy kicsit....
Hullámos lett a hajam, igaz már nem hosszú, de ahogy nőni kezd hullámosodik, pedig mindig szög egyenes hajam volt.

Talán 20-25 évvel ezelőtt, vagy talán régebben, még kaptak az emberek tüdőszűrésre, EKG-ra, rákszűrésre, de mostanában inkább azt hallani, időben menjünk orvoshoz!

Ami talán még működik a mammográfiai hívó és itt volna egy pár mondatom. Bizony akinek szűrésre jön "behívó" vegye komolyan, mert semmit nem tudhatunk előre és hiába mondjuk, nem fáj semmink, nem érek rá, vagy én nem dohányzom, egészségesen étkezem, stb magunka nem látunk, de az életnél nincs fontosabb! Minden szűrésre el szoktam menni, mert fontosnak tartottam, és tartom most is (igaz már csak évente megyek).

Fontosak az évenkénti vizsgálatok, amiket nem szabad elodázni.


6 éve, 5 hónapja kezdődött, ekkor hallottam először: mindennek ára van. Már tudom, műtét, kemo, sugárhormon terápia, és biológiai terápia.

Igen, nálam is találtak daganatot, és nem fájt, nem éreztem, mert olyan kicsi volt és ha akkor nem megyek, most talán nem így írom ezeket a sorokat! Az évek alatt sok mindent megtanultam, már tudom a fontossági sorrendet és tudok nemet mondani. Egy ilyen betegség sok mindenre megtanít, bízni abban az orvosban, aki a gyógyulásodat irányítja és saját magadban.

Amit én sem tudtam, igen a férfiaknál is lehet mell daganat, ha olyan típusú amit a genetikai vizsgálat ki is mutat, merj kérdezni a családban, mert élni jó!

Sosem dohányoztam, nem fogyasztok alkoholt és próbálok egészségesen étkezni, de a genetika az más, egy sérülés, egy ütés is kiválthat, kevésbé jó dolgokat sajnos.


A sebésszel beszélgetve, mert mindent elmondott, az jutott az eszembe, nem láthatom a Balatont, mert azt tudtam, a családom itt áll mellettem! Bizony 8 hónap kiesett az életemből, az első karácsonykor hajatlanul vártam a családot ebédre, mert ezzel köszöntem meg a segítséget, mert itt csak én voltam a fontos, hogy vagyok! Két év után mentünk Füredre, olyan voltam mint a gyerek, kipottyant a könnyem a látványtól. Bakancslistás lett, gondolom tudjátok miért!

Az évek alatt sok mindent megtanultam, tudom mi az, amikor valaki padlón van, bizony nehéz felállni, de én nagyon akartam, és sokáig akarok!

Sokat változtam, sok mindenre másképp reagálok, merek sírni, és tudok nemet mondani. Ez a betegség megtanított olyan dogokra amiből csak jó lehet!

Vigyázzatok magatokra!




Írta: f047cd7294, 2019. augusztus 4. 09:35
Fórumozz a témáról: Fellélegzek egy kicsit.... fórum (eddig 10 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook