Fekete (afrikai) párom van. Szerintetek szóljak a származásáról bemutatás előtt a szüleimnek vagy jobb a meglepetés ereje? (beszélgetős fórum)

Nem tudnám elfogadni.

Még a gondolatatól is kiráz a hideg.

Szép is a szerelem...

:))

Na jó, egészségedre. A legjobbakat, tartson örökké stb. :)

Persze, hogy cukik, azzal semmi baj nincs.

Csak azzal, ha a nőt tulajdonnak tekintik felnőttként. Tisztelet a kivételnek.

...miféle harcok?

Ha nem fogadják el a párodat, mit fogsz tenni?

Tudom, azt illik mondani, hogy semmi különbség nincs az emberek között, holott szinte mindenkiben van előítélet. Ez engem nem nagyon érdekel, én nem örülnék, ha lenne egy lányom, és haza állítana egy fekete fickóval.

Érdekes módon, ha a fiam hozna haza egy néger csajt, nem zavarna annyira. Nem tudom megmagyarázni, talán a mostani európai állapotok mondatják ezt velem, a fickókban nem bíznék egyáltalán. Nyilván befolyásol az is, amit a média közvetít.

Az álszentséget, a műliberalizmust utálom, ebbe a sorba nem fogok beállni.

ez a külföldre költözés a szülők szemében nagyon nagy probléma.

Volt egy montenegroi férjem, nagyon rövid ideig. Nagyon jóképű magas fehér fickó volt, de pártitkár volt közvetlenül a rendszerváltás előtt. Nem engedték, hogy itt telepedjen le, nekem kellett volna Podgoricába költöznöm. A szüleim őrejöngtek.Ráadásul humán diplomám an, a magyar joggal és történelemmel nem sokra mentem volna Jugóba. Akkor én is azt hittem, hogy a boldogságomat irigylik, de a mai fejemmel én sem szsretném, ha azegyetlen gyerekem külföldre költözne nélkülem.( egyébként megbeszéltük, bármelyőnknek úgy alakul az élete, hogy irány külföld, együtt megyünk - nem lányriasztó szövegnek szántam, de egymáson kivül nincs senki élő rokonunk)

Harcok vannak fehér és fehér között is.

De értem amit mondasz, biztos több konfliktus forrása lesz, hogy a barát néger.

Ez így igaz.

Mint anya és mint nagyanyó persze, hogy az a legfontosabb, hogy a gyermekünket, unokáinkat biztonságban és boldognak lássuk, tudjuk.

Ha a fórumindító szülei azt látják, hogy a lányuk boldog és kiegyensúlyozott előbb-utóbb meg fognak békélni a szituval és talán még meg is kedvelik a barátot.

Szuper!:D

Mármint a fogadtatás:D

A terhességhez nem tudok hozzászólni.

Sok boldogságot és azt hiszem büszke lehetsz a szüleidre!:D

Persze, azt gondoljuk, amikor még nincs gyerekünk, vagy amíg nincs párválasztós korban, de ha eljutunk oda, akkor igen is fontossá válik minden, és lehet, hogy nem fogjuk tudni kezelni. Szerencsére még nem volt ilyen problémám, mert mire probléma lehetett volna, addigra a kapcsolatnak vége lett.

A fiamnak volt 2 barátnője, akik igazán nem tetszettek, azaz nem is nem tetszés volt, hanem nem is tudom mi. Az egyik nagyon rövid kapcsolat volt, és nem is volt olyan, hogy bele "kelljen" szólnom, a másik viszont hosszabb volt, és a lány bár egy nagyon csinos, nagyon szép lány volt, de szerencsére a jelleme a fiamnak nem volt az igazi az örök nyafogásával, így már csak utólag mondtam a gyerekemnek, hogy úgy sem szerettem volna, ha az unokám anyja ő lett volna. És most csúnya leszek! Azért nem mert a testvére meleg volt, és tartottam tőle, hogy az unokám is az lett volna....

Tudom, hogy ez csúnya, de ez van....