Ezo-gyermeknevelés, a problémák alternatív megközelítése (beszélgetős fórum)
Egy rendkívüli látó annyit mondott róla:
Jó ember lesz.
Érdekesek a szemei.
Fogszabályzó kell neki.
Nagy vadász lesz.. amit ő csajozásként fordított le pedig lehet, hogy csak a nevét súgták meg neki ilyen formában hisz Nimród jelentése a köztudatban: nagy vadász.
..és azt mondta lesz 5 gyereke de nem egy anyától
Szóval nem aggódok a jövőjét illetően, hogy lenne benne hajlam a félresiklásra.. a horoszkópjából is lejön, hogy bár nagyon érzelmes lesz de két lábbal áll a földön, meg fogja teremteni az egzisztenciát mint az apja, ez tuti.
De.. érzek köztünk valami gátat.. ahogy nő a kislányom egyre nagyobb a kontraszt a két kapcsolat között. De nem csak bennem keresendő a válasz (vagyis egyesek szerint csakis bennem hisz én teremtem a valóságom :) ).
Szeretném magam megértetni vele..szeretném őt megérteni. Szeretnék eljutni a tudatáig. :)
gond biztos nincs vele. Igen, szokott puszilgatni is, rám is mosolyog.. ahogy a többiekre is. De mégis van egy hajlam, (a család szerint is) benne amitől sokszor olyan magának való. Én következetes próbálok lenni és kideríteni valahogy, hogy ez a válsztott személyiségének része.. esetleg születésétől tartó és majd elmúló dac (bár ez fura:D) vagy valamit nem jól csinálok, csinálunk és van köztünk egy fal.. mert homokba nem akarom dugni a fejem, én nem tehetek úgy mintha minden tökéletes lenne. Igazából sosem az egy kapcsolat hisz azért jött létre, hogy csiszolódjunk, tanuljunk, feljődjünk.
Érdekelne vajon mit gondol rólam olyankor és tudja-e, hogy nagyon szeretem.
Bárki segíthet ebben nekem, lehet épp te vezetsz majd a válaszhoz a kérdéseiddel. :)
És közben persze mindkei ossza meg gondjait, kérdéseit a saját életével kapcsolatban! :)
Köszönöm. :-)
Én azt hiszem érdemben nem tudok neked segíteni. De kérdeznék: szokott a fiad rátok mosolyogni? Mert ahogy leírod én azt gondolnám, hogy neki természetes a családja, biztosan jó a kapcsolatotok is és ezáltal neki ez olyan természetes, h vagytok. Mondod, hogy szokott puszilgatni is, szerintem nincsen semmi gond vele, csak lehet, h más mint egy átlagos gyerek.
És utána ha kérdőre vonjuk miért tette úgy csinál mintha nem is csinált volna semmit!
Teljesen másra tereli inkább a szót!
Nem fognám a féltékenységre!
A kislányum édesapjának ,van egy 4 éves (júniusban 5) kislány!
Nagyon okos jól nevelt kislány,egy tündér,a dackorszakon is túl esett már közösségbe jár ahol nagyon jól el van,konkrétan a velünk is és mindenkivel!
Viszont néha olyan dolgokat csinál hogyha kérünk tőle valamit úgy tesz mint aki nem is hallotta!És egyébként szófogadó,úgyhogy ezeket a kitöréseket nem tudjuk mire vélni!
A legutóbbi eset húsvét vasárnap elmentünk egy állatkerti kirándulásra,hazafelé betértünk a kedvenc fagyizónkba,Dorkának választottunk egy krémesebb fagyit ami kevésbé hideg,viszont meglátta hogy én csokisat eszek,ezért egy kicsit a tölcsér szélével húztam oda neki,mikor az onnan elfogyott,mint akit puskából kilőttek,odarohant egy békésen fagyizgató középkorú nénihez és ugyanilyen módszerrel vett az ő fagyijából,és hiába szóltam rá hogy nem illik és nem szabad más fagyijából venni,neki természetes volt,hogy ha az enyémet is megkóstolta akkor másét is meg szabad!
még ami érdekes a dologban,hogy volt már ilyen alkalom és olyan is hogy én adtam a fagyimból,mégsem csinált még ilyet.Nem tudtuk mire vélni!
dehát már írtam, hogy a kistesó előtt is volt benne egy hajlam erre. Pl emlékszem, 9 hónapos volt mikor elkezdtem a sulit, az apukájával volt napközben és mikor jöttek értem, meglátott a tömegben és csak rámnézett, semmi reakció, mintha egy ember lennék a sok ismeretlen arc között és már nézelődött is tovább.
Beszélni meg hiába beszélek, nem érti..
az nem számít, lényeg, hogy érdekel a gyerek-szülő téma egy ezo-sabb megközelítésben. :)
Úgy értem, hogy ha egy ilyen problémával pl nem itt indítok fórumot akkor olyan tanácsokat kapnék tuti, hogy vigyem a gyereket szakemberhez.. csakhogy eszem ágában sincs. :D
Bármiről beszélgethetünk, legyen az baba elvesztése, koraszülés, nehezen kezelhető gyerek, anyaságra való felkészülés, rossz kapcslat valamelyik szülőnkkel..stb
Szerintem csak féltékenységről van szó nálatok, a kisfiad így hívja fel magára a figyelmet..
Próbálj meg elbeszélgetni vele, de ami nagyon fontos, hogy amikor beszélsz hozzá mindig a szemébe nézz!Ez nagyon fontos, mert különben elengedi a füle mellett ami mondanak neki...
Kétgyermekes, 27 éves anyuka vagyok. Alapvetően érdekel az anyaság, a gyermeknevelés egy másfajta szemszögből.. de most konkrétan kisfiammal való kapcsolatom miatt indítottam ezt a fórumot.
2 éves múlt decemberben. Egyik fura tulajdonsága, hogy dacos. Én ezt betudtam a dackorszaknak, hisz 8 hónapja született egy kistestvére. De ahogy egyre nyitottab a világra a kislány, egyre nagyobb a kontraszt a két gyermek közt és már nem vagyok abban biztos, hogy a kisfiam dacból rideg sokszor.. vagy ő egyszerűen ilyen.
Apás a gyerkőc, de érthető, a férjemet kenyérre kenheti.. én vagyok a szigorúbb. :D
Már olvastam indigókról, autistákról de szerintem egyik csoportba sem tartozik. Mert imádja a gyermekeket, imád játszani velük, szaladni, mint akit puskából lőttek. És indigókra jellemző képzeletbeli barátok sincsenek :)
Velünk, a közvetlen csáldjával sokszor úgy viselkedik, minhta észre se venne minket. De mindnekivel, akivel együtt él.. nagyszülőkkel is. Elég gyakran van így, de szokott minket ölelgetni, puszilgatni is természetesen :D mégis fura ez már nekünk.. mert egész pici korában is volt benne egy ilyen hajlam.
A másik fura dolog, hogy nem hajlandó beszélni.. tud szavakat, már egész picinek is utánunk mondott dolgokat, de mégis inkább halandzsázik.. elég önfejű. Hiába próbálunk neki tanítani bármit, leginkább felhúzza magát és otthagy minket. De ami érdekli azt persze mindig megtanulja.
Hasonló tapasztalatok? :)
Mi az, amit a gyereknevelésben hasznosítani tudsz ebből a szemléletből?
10 éves a lányom.