Ez meg milyen betegség, kérlek segítsetek! (beszélgetős fórum)

Nem tudom mennyire sikerült feldolgoznod a hozzátartozód halálát, de szerintem lehet, hogy ez miatt érzed magad egyedül. Szerintem ezt mindenki átéli. Nekem édesanyám hunyt el nemrég és hiába, hogy még apukám, testvérem távolabbi rokonaim élnek. Nem lakom egyedül, mégis úgy elhagyatottnak éreztem magam. Ez szerintem teljesen normális egy darabig, de utána meg kell ráznia magát az embernek és nem szabad hagyni, hogy állandósuljon ez az érzés. Ha úgy érzed, hogy van még olyan, amit nem zártál le magadban, akkor beszéld ki magadból vagy írd le és próbálj a körülötted megmaradókra koncentrálni.

Még egy tipp: ez lehet nagy hülyeségnek tűnik, de engem a dúdolgatás szokott megnyugtatni. Olyan fütyülök az egész világra érzésem lesz tőle. Ha szükségem van rá, akkor utcán is dúdolgatok, nem érdekel, ha hülyének néznek, inkább, minthogy szorongjak.

Ráadásul szedi utazások előtt a xanaxot, pedig a jelek szerint nem használ.

És még mindig nem szólt emiatt az orvosnak, akivel felíratja.

Mostanában mintha magányosodnék, de ez nem zavar.

Aztán néha meglepetésszerűen kapok egy fél talicska kedves visszajelzést. :D

"Lehet, hogy én mázlista vagyok." -írod.

Nem. Egy öreg lélek vagy, aki már a saját gondolatával is segít saját magán.

Egy öreg lélek ritkán ismeri fel magát.

Mert az élet lényege a szeretet és az együttérzés.

Ő szeret, együtt érez - de visszajelzés hiányában elbizonytalanodik.

Pedig mennyire irreális ez.

Otthon port törölgetsz, leesel a létráról, vagy ebben a melegben rosszul leszel. Mikor veszi észre valaki, hogy rád kell törni az ajtót? (Persze feltételezve, hogy egyedül élsz.)

Ha akár több száz km-re otthonról az utcán vagy nyilvánis helyem leszel rosszul hamarabb segítenek.

Saját magad megadod a magyarázatot, miért gondoltál szervi okra egyáltalán?

Szorongásos dolog. Nem észszerű, mert naponta sok százezer ember van távol az otthonától.

Az értelmeddel fel tudod mérni: baj, baleset bárkit akárhol érhet. A lakóhelyén is. És esetleg senki nincs a közelben.

Ugyanakkor vadidegeneknek is segítenek a lakóhelyétől távol is.

Pszichológus segíthet esetleg, de ahhoz el kellene menni hozzá. Mert ugye azt már magad is látod, hogy a xanax ezen sem segít.

Köszönöm!

Az egyetlen pozizív és értelmes hsz-t tőled kaptam!

Amúgy háziorvos írja fel a Xanaxot 2 éve,mióta meghalt a szeretett hozzátartozóm.De még egyszer monfom:ha itthon vagyok,soha nem veszek be,csak ha vidékre kell utaznom,amikor eszembe jut a tudat,hogy egyedül vagyok...ki sehìt,ha rosszul leszek...és.már jön is a remegés és úgy érzem,meg se tudok szólalni.

Ma pl.egész nap itthon voltam és takarítottam..

Eszembe se jutottak a sötét gondolatok,remegés közelébe se voltam...Egyszerűen nem értem,miért van ez,ha a lakóhelyemtől távol vagyok.És boltam vérképen EKG n stb...úgyhogy nem szervi baj,mint amicel itt riogattok...Szerintetek hogy oldjam meg,hogy ha nem vagyok itthon,akkor se jöjjenek a sötét gondolatok???

Kedves Jósbagoly!

Így már értem. A te esetedben teljesen helyénvaló ilyen gyógyszereket szedni. Az meg csak szerencse kérdése, hogy nálad nem jelentkeztek mellékhatások, mert bár valóban azért vannak feltüntetve ezek a mellékhatások, hogy a gyártó védje magát, az már közel sem véletlen, hogy pont ezek szerepelnek ott. Ugyanis ha kis számban is, de ezek előfordultak a gyógyszer tesztelése során. Nézd meg mondjuk egy átlagos lázcsillapító lehetséges mellékhatásait. Valamiért sokkal kevésbé rémisztőek. Lehet, hogy csak 100 emberből egy lesz paranoiás a Xanaxtól, de ez csekély vigasz akkor, ha pont a fórumindító az, mégpedig úgy, hogy nem is igazán indokolt, hogy szedje. Nálad persze sokkal nagyobb a nyereség, mint a kockázat, úgyhogy te más helyzetben van. Viszont ez a gyógyszer igazából csak tüneti kezelésre jó. Tehát önmagában semmiképp sem oldja meg szegény Zsombor problémáját, viszont könnyen hozhat újakat.

Kicsit tovább olvasva a betegtájékoztatót megint kiemelnék egy részt:

Nagyon gyakori mellékhatások (10-ből több, mint 1 beteget érinthet):

szedáció, aluszékonyság, lehangolt lelkiállapot (depresszió), imbolygó járás, memóriakárosodás, beszédzavar, szédülés, fejfájás, székrekedés, szájszárazság, kimerültség, ingerlékenység.

Ezt a 10-ből 1 ember dolgot nem hasra ütés szerűen írták, hanem a klinikai kísérletek eredményei alapján. Önmagában ez is magyarázhatja a kérdező tüneteit, tehát amíg szedi, nem zárhatjuk ki, hogy a gyógyszer a ludas.

Próbaképpen kerestem kineziológust a lakóhelyemet megadva.

A lakóhelyem közelében vagy nincs, vagy nem regisztrált erre az oldalra.

Ha komolyan keresnék, ez az oldal nem vinne közelebb.

Keress egy jó kineziológust a joszaki.hu -n.

Segíteni fog. Tapasztalatból tudom.

Üdv, Gombanyo

Nem, nem fogsz belehalni, csak rögzülni fog az elmédben.

Ma csak egy fél xanax kell, holnap egy egész.

Aztán lassan, ha az utcára kell kimenni is félelemmel tölt majd el. (még egy marék xanax)

Javaslom, most rendezd a soraid, a gondolataid, mert most az örvény szélén vagy.

Próbálj meg több időt szakítani arra, hogy MAGADDAL foglalkozz! Úgy a fizikumoddal, táplálkozással, mint a mentális oldaladdal.

Engedd el a jelentéktelen dolgokat! Ne törd magad olyan dolgokon, amire nincs ráhatásod!

Keresd meg azt a pontot az életedben, amikor kibillentél az egyensúlyodból! Oldd meg!

Javaslom, kezdj el meditálni! Keress fel egy reikis segítőt. Felérnek egy pszichiáteri kezeléssel.

Találd meg a lelki békédet!

Kedves Panka!

Teljesen igazad van, mert pont a lányeget nem írtam le:) A témához kapcsolódóan a fölötte levő hozzászólást írtam, ez a hozzászólást a te válaszodra tettem, mintegy megjegyzésként. Nem kötözködni akartam.

Ezt írtad:"Xanaxot szedsz, és csodálkozol, hogy hirtelen csak úgy elfog a remegés? Idézek a beteg tájékoztatójából:

A Xanax szedése során érezhet nyugtalanságot, ingerlékenységet, kialakulhat düh, agresszív magatartás, téveszme, rémálmok, hallucináció, elmezavar, szokatlan magatartás." és ehhez szerettem volna annyit írni még, hogy ennyi év szedés alatt ezeket nem tapasztaltam. Orvos mondta, hogy a gyógyszergyárak ráírnak mindenféle mellékhatást a gyógyszerekre, pontosan azért, hogy ne lehessenek perelhetőek. Különben én is inkább a természeres gyógymódok híve vagyok, de mivel SM-em van, plusz magas vérnyomásom és súlyos gerincbántalmaim, elég kemény gyógyszereket (ópiátokat) is kell szednem. Ezek miatt felejtek.

Lehet, hogy én mázlista vagyok. Illetve tudom, hogy az vagyok, csak ritkán hangoztatom?

Az alvászavar rémes volt, de egy idó után rájöttem, hogy a gyógymódját régebb óta ismerem. És megszűnt.

Nem akarom itt részletesen elsorolni, de a kellő időben mindig jött egy "véletlen", amire csak fel kellett figyelnem. Idővel rájöttem, hogy mindennek a kulcsa énbennem van. És ez nem is volt nagyon meglepő felismerés, mert soha nem állt távol tőlem ez a gondolkodásmód.

Te hiába szeretted volna azt a titulust, hogy "soha nem volt beteg", a tested tiltakozott.

Végül is ez a titulus kevésbé fontos, mint a lelki és testi egészség. Morbidan szólva, ezt inkább nekrológokban lehet discérőleg hallani.

Este számba lehet venni az aznap teljesített dolgokat, és NEM "előre teljesíteni" a másnapot, mert a Bibliában is meg van írva: elég minden napnak a maga baja.

Egy jó bögre citromfű tes is segíthet, de kicsit ellazulva meg lehet magunkkal beszélni, hogy most aludni fogok és kipihenten ébredek majd.

A kérdezőnek azt javasolnám, hogy jobban bízzon magában: induláskor és út közben vegye számba az leintézendő feladatot, közölje magával, hogy mindent tud, amit a tárgyban valaha is hallott (mert ez igaz!), és támogassa magát azzal, hogy akár félhangosan is kimondja, ezt is meg tudja oldani, meg is oldja.

Hát nekem nem. Régen (amikor én szedtem) akkor is a házi doki írta fel, de csakis szakorvosi javaslatra.

(És a házi doki pár szava segített a problémát megoldani, nem a szakorvos, de ez egy másik történet.)

Régen a háziorvos jóval enyhébb nyugtatókat írt fel, ha szükségesnek találta, és esetleg szánt időt arra, hogy beszélgessen a beteggel.

Felirja azt a házi doki is, mintha kötelező lenne.

Magyarországon a xanax úgy lapul az emberek zsebében, mint a tic-tac.

Eddig se haltál bele.

Ha össze nem csuklasz a busz előtt, akkor nemign halsz bele.

Ha meg mégis, akkor meg mire észrevennéd, már úgyis mindegy.

Javaslatom, találkozz méha Dredd-el, talán jó lehet együtt siránkozni.

Nem volt orvosnál, de ki írta fel a bogyót?

Egy kis stresszelés még nem pánikbetegség.

Továbbá sok folyadékot kell inni. Főleg stresszhelyzetekben!

Ebből az a lényeg, hogy SZAKORVOS írta fel és állított abe az adagolást.

Én már azon is csodálkozom, hogy úgy hozzá lehet jutni lassan, mint a kekszhez.

Mivel nem tudjuk, mi bajod, mert nem voltal orvosnal, szerinted hogy valaszoljunk arra, hogy meg lehet ebbe halni?

Ha vmi komoly baj okozza, akkor siman.

Ha csak a stressz es a felelem, akkor nem feltetlen.

Ettol most elorebb vagy?

Attól mert nem vagy függő, a mellékhatások még ugyanúgy terhelik a szervezetedet. Még akkor is, ha közvetlenül nem érzékeled, hogy milyen szervedet vagy idegsejtjeidet teszi tönkre.

Nem értek hozzá, de szerintem pánikbetegségbe ritkán halnak bele az emberek. Kivéve persze, ha mondjuk beesel miatta a vonat alá.