Engedjem vagy ne engedjem? (beszélgetős fórum)
Egyetértek!
Ha még működik a kapcsolat, akkor azt javíthatja, ha vége, akkor pedig a következőnél segíthet elkerülni a hibákat.
Nem tanácsnak szánom! Még csak nem is javaslatnak!
Csupán azt írom le, hogy én mit tennék ebben az esetben.
Tudom azzal az élettel, amit eddig megéltem, aztán azzal a családi háttérrel, ami nekem kialakult (talán némi érdemem nekem is van benne) nem tűnhet hitelesnek, amit írni fogok, de hátha valakinek hasznára lesz.
Többen írták, hogy "aki el akar menni, azt el kell engedni, és ha visszajön örökké a tiéd marad"
Ez talán igaz is lehet, de talán nem ártana egy kis önvizsgálat sem!
Vajon - TÉNYLEGESEN - mi is hiányzik ennek a fiatal nőnek?
Biztosak az érzései? Hogyan lehet szerelmes egy másik nőbe, akit személyesen esetleg nem is ismer?
Vajon ez szerelem, vagy testi megkívánás?
Nem lehet, hogy ez csupán lelki hiányérzet, vagy az ingerszegény környezet következménye?
látszik késő van:D
él=fél
és válaszolok* akart lenni
jajj...neked is vélaszolok:)
mindegy az milyen nemű a másik él,az megcsalás mind érzelmileg mind lelkileg:S hát,nem tudom...engedélyt nem kell adnod neki,mert felnőtt azt csinál amit akar...régen rossz,ha tiltanod kell ....
szerintem hagyd,nem szerelmes beléd! magyarul vége,csak még nem szakítottatok,nem váltatok el...
én a helyedben elválnék.... nem tűrném vagyis nem hagynám így megalázzanak:S
de lehet bizony:)
nem is egy ilyen volt a történelemben,max veled nem esett még meg:D
De hogy - hogy te hatarozol az ö barati köreröl ?
Mi az hogy " te engeded " ? megis ?
Indian közmondas , es nagyon igaz .
De a mai vilagban ilyet ? ez meg buntetes ala is foglalhato , szemelyi szabadsag korlatozas !
Szia!
Leírok Neked egy történetet, mert kísértetiesen hasonlít néhány ponton a legjobb barátnőm esetére. Elég korán, az egyetem első évében ismerte meg a mostani férjét, szóval kvázi 19 éves koruk óta együtt vannak. Rögtön a diplomázás után össze is házasodtak, szép volt, jó volt minden egy darabig, aztán egyik nap kétségbeesetten hívott fel, hogy ő ezt nem bírja, úgy érzi megfullad és rájött, nem élte ki magát, nem volt más férfivel dolga, de nem tudja mit tegyen, hiszen addigra megvolt a közös ház, már a gyereket tervezgették. A tanácsot végül nem én adtam neki, nem tudom, hogy ők jöttek-e rá maguktól, vagy valaki más javasolta, de tény, hogy segített, mert mind a mai napig a legnagyobb szerelemben élnek együtt, ésmár 3 éves a gyerekük.
Ők mondjuk utólag megtudva leültek és napokon keresztül próbálták átrágni magukat a dolgon, de végül arra jutottak, hogy együtt elmennek egy swinger klubba és megnézik milyen, hátha...Tudtommal az első alkalommal nem volt semmi, majd rá egy hónapjára elmentek ismét. A barátnőm "kiélte" magát, a férje tudott róla, hisz ott volt, nyilván ő is jól érezte magát. Annyit mesélt el, hogy volt lánnyal is, jó volt, de elég is volt.
Ők mondjuk ezt nyíltan be is vallják, hogy így érzik jól magukat, nekik kell ez 3-4 havonta egyszer, ettől függetlenül nagyon szeretik egymást és állítják, hogy a szexuális életük olyan tökéletes, mint soha addig, egyikük se kacsintgat félre.
Félreértés ne essék, nem állítom, hogy ez a tökéletes megoldás, én magam nem hiszem, hogy elmennék egy ilyen helyre, holott abszolút nem vagyok prűd nő, de ki tudja...
Ennyire burokban viszont nem jó élni, bizony megfojtjátok egymást, kellenek a külön tölött idők, a nagyobb szabadság.
Én is így gondolom.
Ha minden rendben van a kapcsolatotokkal, akkor úgysem hagy el. Ha pedig elmegy, akkor ez előbb-utóbb úgyis megtörténne/ megtörtént volna, mert nem boldog.
A házastárs nem tulajon, rabszolga, hogy engedek neki valamit, vagy megtiltok. Két felnőtt ember...
És az élethez hozzátartoznak a barátok, ismerősök. Ez a házasság lelki börtön, ahol az ember érzelmileg elsilányul és belehal a szürkeségbe, a magányba, az érzelmi birtoklásba.
Mint a férfinak, mint a nőnek kell a lelkitárs, (uram bocsá" lelki szemetesláda), akivel dolgokat megbeszélhet, és ez mindegy, hogy a legutóbbi focimeccs, vagy a legújabb smink- és ruhadivat.
Az elszigetelődés veszélyes dolog. A birtoklás is.
Őszintén szólva soha nem értettem, amikor különböző cikkekhez kapcsolódóan a fórumozók a cikk szereplőjének a szexuális orientációjával foglalkoztak. Mindig az volt az elvem, hogy ez magánügy, KIVÉVE, ha az én partneremet, ezen keresztül engem is érintene.
Ne haragudj, ha azt mondom, hogy én nem tudnám elviselni. Itt nem megbocsátásról van szó, hiszen valószinüleg a párod nem tehet róla, de szerintem pontosan ugyanannyira megalázó, mintha egy másik férfit fogadnál el harmadiknak. Nem jobban és nem kevésbé.
Hosszú távon megmérgezi a kapcsolatotokat és jobb addig útjára engedni a másikat, míg ezt megértéssel, barátsággal meg tudjátok tenni. A feleségednek dönteni kell szerintem.
Ne engedd!
Éljetek szép egymásnak boldogan.
Ha nem megy, menjen mindenki a maga útján!
Szerintem engedd hogy jobban megismerkedjenek, lehet hogy nem is lesz belőle semmi...sőt szerintem te is nyugodtan megismerkedhetnél a lánnyal, hogy tudd, mégis kivel barátkozik a feleséged...
Ha most a feleséged otthagy, akkor persze nagyon fog fájni a dolog, de a sors akkor biztos valamiért úgy akarta hogy együtt legyetek idáig...ha pedig visszajön hozzád, akkor életetek végéig együtt maradtok :)
Kedves Tanácstalan77!
Hogy lehet az, hogy egy 28 éves nőnek nincs barátnője vagy barátnői? Mit jelent az, hogy teret engedtél neki, hogy legyen? Miért kell ehhez az engedélyed? Miféle burokban éltek ti? Szerintem az nem normális, ahogy ti éltetek. Megértem, hogy vágyott barátnőre és egy ilyen helyzet után nem is csodálom, hogy rajong egy új emberért legyen az férfi vagy nő. Szerintem a feleséged nem leszbikus, csak nagyon magányos. Egy felnőtt embernek a párján kívül szüksége van más kapcsolatokra is és szüksége van arra is, hogy néha ne a párjával legyen és kikapcsolódjon. Szerintem engedd szabadon barátkozni, te is keress barátokat, haverokat. Ha igazán szeret a kapcsolatotok csak megerősödik és boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lesztek mind a ketten. Ha nem, akkor meg kár lett volna vele leélni az életedet.
pontosan ugyanezt gondolom, még szerencse, hogy ilyen jól meg tudtad fogalmazni a gondolataimat. én is azt hittem, gyerekről van szó...
bocsánat, de szerintem ez már beteges szint, lényegében börtön... én is ki akarnék törni, nem lehet ezt sokáig bírni.
szia
most ha normál barátnő kapcsolatról van szó, és találkoznak heti 1-2x azt nem lehet gond szerintem egy házasságra.
Viszont nem világos, akkor lezbikus kapcsolat lenne, vagy mi van? Mert ha igen, akkor a párodat nem értem, ő mégis hogy gondolta? Hogy te meg csak úgy nézed, mert ha nő is az a másik, de akkor is megcsalás akkor az már.... Vagy ha neked belefér - ilyen is létezik, az megint más dolog.