Én inkább szívvel gondolkodom (beszélgetős fórum)

Rögtön felismertem a regedet, mi együtt voltunk terhesek, amikor a kislányodat vártad. Szerintem te anyának születtél, nem véletlenül titeket választott az 5. kicsi lélek is!

Próbáld meg meggyőzni a párod, soha nem jó ha a szülők nem tudnak megegyezésre jutni, mindkettőjüknek szível akarni kell a babát.

Remélem sikerül megértetned és elfogadtatnod vele azt amit te szeretnél! És remélem kislány lesz;)

Ez két ember felelőssége. Nem egy emberes "meló". Akkor kellett volna gondolkodni - ahogy előttem is írják - amikor megfogant.

Én nem vetetném el, azt se magamnak se a páromnak nem tudnám megbocsájtani.

Abban is egyetértek, hogy négy gyerek mellett az ötödik már ..... biztos maradt ruha, egy tányért étel neki is jut, bár nem ennyiről van szó, tudom, de azt már az ember valahogy kikeríti.

És abban is egyetértek, hogy bárhogyan is döntesz, a kapcsolat rámehet, hiszen valamelyikőtök akarata semmissé lesz, de egy jó, igaz kapcsolat, házasságnak ezt meg kell tudni harcolni. ÉS KÖZÖS DÖNTÉSNEK KELL SZÜLETNIE!

Mi is 5-en vagyunk testvérek. Szegény körülmények között nőttünk fel, egymás ruháiban nőttünk fel, nem kaptunk minden reggel kakaót és túró rudit, ketten mehettünk csak tanulni. A szüleim rokkantnyugdíjasok voltak, fusiból tudtak egy kis plusz pénzt szerezni, mégis büszke vagyok, büszke vagyok rájuk. Tisztességes embert neveltek mindannyiunkból, és nem cserélném el az életemet. És szerintem ők sem, hiszen több öröm mellett az 5 gyerek 10 unokával ajándékozta már meg őket!

Döntsetek felelősségteljesen, hogy később ne kelljen gyötrődni!

Minden jót kívánok!!

Nekem 3 gyerkőc van, de ha még kettő ott van nálunk fel sem tűnik. :P

Persze nevelni más őket, mint fél vagy egy napra befogadni, de én azt gondolom 4 és 5 gyerek között ilyen értelemben nincs nagy különbség.

Kérdés mekorák a gyerekek-mekkora lesz a korkülönbség a 4. és az 5. között.

Vajon te hogy bírod idegileg. (én négyet szerettem volna, de három bőven elég az idegeimnek, pedig nem rossz gyerekek, csak mindig mind engem akar ha van valami)

A férjed miért nem akarja? Belefáradt a gyerekekbe? Anyagileg belefér?

Szóval csomó kérdés van, de én azt gondolom tartsd meg ha szeretnéd-győzd meg a párod. Én is megtartanám a negyediket-nem lenne szívem elvetetni

Engedd ŐT élni:)Igaza van csorievának.Ha 4 gyerekkel megtudtok élni,ott az 5. sem hal éhen:)Én is sokszor hallgattam,hogy milyen hülye vagyok,nem ésszel gondolkodom.SOHA nem bántam meg,hogy 4 gyereket szültem.Az egyetlen,amit megbántam,az az,hogy nem 10et!:)Lehet,hogy nem lesz pénzed mindegyiket egyetemre küldeni,de legfeljebb megtanulnak kapálózni az "életben maradáshoz":)Nem csak azt tanulják meg,hogy várják,hogy a szülők majd mindent elintéznek helyette.Talpraesettek,és életrevalók lesznek:)

Ismered a közmondást:"Ha azt akarod,hogy a gyerekeid talpraesettek legyenek,hagyd őket egy kicsit éhezni,és fázni":D:D

Ha úgy érzed,oka van annak,hogy életet adj,ne vetesd el.Egész életedben bánni fogod:(

Hát nem tudom. Én ha nem akarok gyereket, teszek ellene, főleg a becsúszások ellen.

Nekem csak egy gyermekem van, de egyelőre még nem szeretnénk kistestvér, de teszünk is ellene.

Az hogy "másik ember miatt kerültél döntési helyzetbe" mit takar? Miben vett ő ki nagyobb szerepet ebben az egészben? A fogantatáshoz ketten kellettetek!

Csorievanak igaza van, egy ötödik is elfér :) Én megtartanám! :)

Nem vagyok abortusz párti, de arra is gondolj, hogy mekkora terhet rósz a párodra, megértem, hogy nem akar egy 5. gyereket, rá nehezedik a felelősség.

Egyébként egyetértek azzal a gondolattal, ami itt a portálon gyakran elhangzik: mindenki annyit szüljön, amennyit vis major esetén egyedül is képes lenne felnevelni.

Tudom, hogy a kivülállónak könnyű "kukorékolni", nem tudom mekkorák a gyerekeid, de egy régi közmondás azt tartja: Ahol négy megfér, ott az ötödik is.

Nagyon szorítok neked, hogy jó döntést tudj hozni a pároddal

Én azt nem értem, hogy hogyhogy nem a te hibádból lettél terhes? ez nem egyik, vagy másik hibája, a vásár kettőn áll. Gondolom, nem erőszakolt meg..

Én 4 gyerek után ésszel döntenék, az biztos.

[link]

Ha ez nem enged be,akkor a cikkeim közt megtalálod :)

Szia

Én mikor terhes lettem .Ugy irnám hogy kényszeritve voltam az elvetésére .Azóta eltelt 15év mai napig bánom .Nem bántom de nem is tudom megérteni akik elveteik a gyereküket .Persze érvek vannak de egy nő akkor nő ha anya lehet .Ha ezt elveszik megfoszta védtelennek és meggyalázottnak érzi magát .

3 gyerekem lett ezután 3. at eggyáltalán nem terveztük .Nem is akartam .De az elvetésére nem is gondoltam .Miután megszületett megláttam és tudtam nekem ö kell nagyon is.És ha most ö nem lenne már én sem lennék .Imádnivaló gyerek .

Mindkettötöknek jó döntést kell hoznia .Sok sikert .

Kedves Csillus!

Én írtam egyszer egy cikket,pontosan ugyan ilyen saját történetről.

Ha szeretnéd elküldöm neked!

Nem tanácsként,csak egy történetként érdemes elolvasni:)