Eljegyzés, meddig várjak? (beszélgetős fórum)

Persze, hogy nem a rábeszélés miatt maradtak együtt. Csak érzékeltetni akartam ezzel a példával is, hogy eljegyzés ode vagy oda nem az dönti el a kapcsolatot. Egy gyűrű nem garancia semmire. Szóval a magam réazéről továbbra sem hiszek a szerelem rózsaszín ködében sem a gyűrű hatalmában. :) s akkor idézeknegyett.

"Három Gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén,

Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,

Kilencet halandó ember ujján csillogtasson a fény,

Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,

Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.

Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,

Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,

Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején."

Nem hiszem, hogy 11 évig csak ráerőltetés miatt voltak együtt, a legtöbb házasság sem tart eddig. :)

Nem kell senkinek sem türelmesnek lenni, hamar eldől, hogy két ember mit akar egymástól.

Adott egy nő egy pasi. Összejönnek és élik életüket. 4 év tán összeköltöznek a nő persze örülnek csak eljegyzésnek is, mert a pasi elvált és nem akar újabb házasságot. Mondhatni a nő addig beszélt míg a pasi megadta neki. Összesen 11 évet éltek együtt. Mára szétmentek, mert hiába a nőnek tett gesztus. Se család se házasság. Akkor kérdésem megérte a nőnek ráerőltetni a pasira?

Valamint pasi függő a dolog. Van olyan srác aki 5 év után a saját szülinapján kérte meg a párja kezét. Nem lehet ezt előre tudni. S a nőknek is meg kell tanulniuk türelmesnek lenniük.

Mindaddig amíg a párjuk velük van és velük tervez addig nem kellenek ezek. Szüleim házasok. Volt páromnak nem volt apja, mert lelépett. Másként állt a dologhoz, mert ő ragaszkodott a szeretett nőhöz. Lehet nem voltunk együtt sokat, de lehet amint meglesz

a megfelelő nő akkor ő ténylegesen meglépi azt amire a nő vágyik.

Én nem értem, hogy a mai férfiak miért ilyen töketlenek, tisztelet a kivételnek. Más fórumok is tele vannak azzal, hogy "X éve együtt vagyunk, de még csak célzást sem tett rá, hogy eljegyezne, most akkor kérdezzek rá?". Aztán jön a sok vérmes pasi, aki nekiáll magyarázni arról, hogy a mai nők csak kierőszakolják meg kihisztizik az eljegyzést, de eszükbe sem jut, hogy ha nem húznák évekig az eljegyzést, akkor hiszti sem lenne miatta.

Alapvető dolog, hogy egy kapcsolatban felmerül, ki mit gondol a házasságról. Nem kell kerülgetni a témát, nyugodtan meg lehet kérdezni a másikat. Nekünk pl. tök természetes volt, hogy mindketten szeretnénk házasságot, és a párom nem is várt 8-10 év együttélést előtte, pedig mi fiatal huszonévesek vagyunk. Aki 28-30 évesen már évek óta húzza az eljegyzést, az inkább kösse fel a tökeit és tanuljon meg felelősséget vállalni.

Ha a férfi nem akar házasságot, nem fontos neki, az kicsit nehezebb helyzet, bár én azt sem értem, hogy miért olyan nagy teher összeházasodni, ha a másik fél szeretné. Kössenek kompromisszumot, ne csapjanak hatalmas lagzit, de szerintem abszolút meg lehet érteni, ha az egyik félnek - általában a nőknek - igénye van a házasságra. Én azt is megértem, ha valaki szerint ez csak egy papír, végül is tényleg az, de közben maga a házasság eszmei értékkel bír, ami viszont egyeseknek fontos. Nem gondolom, hogy olyan nagy áldozat bevállalni ezt a "papírt", ha a másik fél nagyon szeretné, főleg ha a férfi tényleg a nővel képzelni el az életét. Ha nem, akkor meg ne hülyítse.

- "Hát mikor"? - nem kérdeztél vissza?

Hát ez az... a példamutatás...a szülei sem, akkor ő sem és ez így szocializálódik nemzedékről, nemzedékre. És nem biztos, hogy ez így van rendjén.

Nekem is van egy ilyen ismerősöm, 30 éves fiatalember, azt mondta az ő családjukban nem szokás a házasság, pedig a barátnő nagyon akarná.

És most döntsd el, hogy valóban "csak" nem házasságpárti vagy nem szeret annyira.

Szia, sajnálom :(

Innentől a te döntésed, hogy bízol és vársz, vagy tovább lépsz.

Bárhogy is döntesz, sok szerencsét!

Vannak társadalmi ünnepségek, melyek hivatottak a közösséget, az ismerôsöket, rokonokat, barátokat, szomszédokat, stb. összehozni, legyen az esküvô, temetés, ballagás, doktorrá avatás, királlyá koronázás, vagy éppen tiszté avatás.

Együtt örülni, együtt sírni, együtt áttáncolni.

Magányosan, egyedül az ember sem örülni, sem sírni nem tud igazán.

Én nem "felhajtásról" beszélnék.

Ha egy nőnek fontos, hogy az életben egyszer a nagy Ő-vel hófehér ruhában az anyakönyvvezető előtt és a szerettei körében, megadva a módját, akkor engedtessék már meg neki. És ha a hőn szeretett férfi szereti és fontos neki a NŐ, akkor miért is kell ettől menekülni?

Ez olyan rohadtul rossz?

Most őszintén?!

Az én olvasatomban akkor nem akar "elköteleződni" és/vagy nem szereti annyira azt a nőt.

Amennyiben a nőnek ez nem fontos, persze lehet csak az anyakönyvvezető elé menni két tanúval, sőt, lehet csak együtt élni is. Végül is ezzel sincs semmi baj. Mindenkinek vérmérséklete, neveltetése, akarata és igénye szerint:)

hmm..lehet, h pont ettől a felhajtástól menekülnek a pasik.

és ha csak simán bemennek az anyakönyvvezetőhöz? minek az a banzáj?

Mintha a nőknek semmi büszkeségük nem lenne.

Itt is annyi fórumot lehet olvasni, hagyják magukat megalázni, futnak a férfiak után, mindent eltűrnek, féltékenyek, nyomoznak...

Nekem ez nem szimpatikus.

Hozzám közel áll Gliese álláspontja ebben a témában. Sok mindent úgy gondolok én is, ahogy Ő.

15 éve ismeri abból 11 év után jegyezte el a csajszit arra jött még négy év eljegyezve...hurrá!. Az a gyanúm, hogy még tizenévig lesz a csaj eljegyezve. A pasi meg jól el van így. Végül is ő megtette amit megkövetelt a haza. Igy az eljegyzés gyakorlatilag majdhogynem semmi, mert igenis már az esküvőre kellene készülniük ha és amennyiben komolyan gondolják, de ezek szerint nem.

Ja és a nő 35, a férfi 36 éves...ráérnek még:)