Elfáradtam, hogy mindig csak én-én-én. Mi a teendő? (beszélgetős fórum)

Nälam ritka ha nem akarok segíteni,de van ilyen pillanat mikor szivesen mondanék nemet,talán ilyenkor azt gondolom hogy akkor nem vagyok jó :-O igen,ez az én hibám,ilyen vagyok.

Maradjunk a hamutál példánál :)) ahol netezünk ott párom cigizhet és mikor már nem bírom nézni hogy teli vana hamus akkor kiürítem,de volt hogy nem tettem,hisz ő cigizik,már púposan állt a hamus és akkor láss csodát hozott egy tisztát :DDDD de mivel én lökött vagyok és nem birom nézni akkor megint én jövök :) nem vagyok menthetetlen,de nehéz.

Egyáltalán nincs késő, soha nincs késő!Én is ilyen voltam, mint Ti. Én a férjemnek és az Anyósomnak ugráltam hosszú-hosszú éveken keresztül, valahol talán tetszett ez az áldozattá válás, ez a mártír szerep addig, míg mondogatták hogy ilyen ügyes vagyok, meg olyan ügyes vagyok, tetszett a dicséret. Csakhogy mikor már alapjáraton természetes volt, hogy mondjuk a sóért csak én kelek fel az asztaltól és meg sem köszönik, akkor kezdtem el gondolkozni, hogy ez az egész nagyon kényelmes az Ő számukra és roppant fárasztó nekem. Én úgy kezdtem kihátrálni ebből a szerepből, hogy elkezdtem nem észrevenni a segítségre váró helyzeteket. Maradjunk a sónál.

Percekig mereven nézik a sót a konyhaszekrényen, majd oldalra billenve elkezdik nyújtogatni a nyakukat a só felé. Én rendületlenül eszek, mint aki mindezt nem is látja.Vagy éppen a másik féllel beszélgetek, a szemem sarkából látom a só..várgót, de kivárok. /Ha jól emlékszem ennek a problémának a lényege az, hogy szinte kérés nélkül ugráltam minden apró és lényegtelen helyzetben is.

Tuti, hogy megfelelési kényszer és egy kis

önértékelési személyiségzavar vagymi:-)/

El kell tudni fogadni, hogy a hibás Te vagy abban, hogy így alakult. Soha senki nem várta Tőled, hogy ezt kezdd el csinálni, viszont könnyen belenyugodtak.

...szóval kivártam.

Variációk:

1./ Nem is kell senkinek só, csak Te gondolod úgy.

2./ Kérnek, és Te megteszed, de mondjuk csak minden 3-4 kérésre, a többinél: fáj a lábad, a kezed,megsüketültél:-) stb. Lassan leszoknak a kérésről, mert egyszerűbb odamenniük a sóért.

3./ Kérnek, de Te felvilágosítod Őket, hogy Nekik is ugyanannyi időbe és fáradságba telik a sót az asztalhoz vinni, mint Neked, sőt vannak olyan ügyesek és aranyosak, hogy Téged megkímélnek tőle.

4./ Higgyétek el, megér egy kis ajtócsapkodást amig rájönnek egyesek, hogy a sótartónak nincs lába, ha így alakulna akkor se keseredj el! Ha meg valaki csak a sótartó miatt tud szeretni, az csapja is be, de maga után!

Szóval ezzel a felesleges áldozatvállalással egyáltalán nem emelitek fel magatokat,sőt pont az ellenkezőjét éritek el mások és a magatok szemében is.

Mondják, hogy vannak-voltak önzetlenül segítő emberek /Teréz-anya stb./ szerintem Ők is önzők voltak. Ők nem elismerés kicsikarásáért tették, de mégis boldoggá tette Őket a segítés tudata,szerettek jót tenni másoknak,a másik öröme jó érzéssel töltötte el Őket, mi ez, ha nem önzés?:-))

Csakhogy Titeket már nem tesz boldoggá a segítés, már csak nyűg, púp és kereszt a hátatokon, amitől szabadulni szeretnétek.

Tessék elhatározni, hogy leszoktok róla! Ez csak egy rossz beidegződés, amely akár már gyermekkorban is kialakulhatott, itt az idő megváltozni.

Tessék talpra állni, ésszerűen taktikázni, kiállni magatokért.

Higgyétek el, csak Ti gondoljátok, hogy nehéz és lehetetlen.

Magatok fogtok a legjobban csodálkozni, hogy milyen könnyen ment.

Van gyereketek? Mi lesz, ha ezt a viselkedésformát fogja elsajátítani a lányotok vagy akár a fiatok?

Örülnétek neki?Ha magatokért nem, akkor értük tessék tudni nemet mondani!

NNNa...:-)

Szia!

Tanulj meg bizonyos kérésekre nemet mondani!

Ne aggódj a nem válasz után fogsz kapni: pl. döbbenetet részükről és majd elkezdenek froclizni és keresik, hogy mi bajod van mivel nem azt teszed amit tőled elvárnak!

Én megtettem, hogy nemeket mondtam és milyen furi volt, mert amiután nem hagytam magam kihasználni sokkal többet tudtam magammal és a saját életem előrébb jutásával törödni!

Ma is tudom, hogy iszonyatosan jól döntöttem akkor amikor elkezdtem bizonyos kérésekre nemet mondeni!

Sok sikert!!!!!