Egyszerű örökbe adni? (beszélgetős fórum)

Az önfeláldozás és az önzés nem összekeverendő!

Felesleges mártírkodni,nem az!

Nemnem, éppen, hogy te emeled piedesztálra magad, amiért szülni tudtál. Pont ez a lényeg. Hogy túlértékelitek a szerepeteket azokkal szemben, akinek másképp nem lehet babájuk, mint öf-el.

És egyébként DE, mióta gyermekem van - nem mondom, hogy az első perctől kezdve, mert az nem lenne igaz - de hónapok elteltével szerencsére túl tudtam tenni magam azon, hogy nem én szültem. Nekem Ő a mindenem, a boldogságom. Ugyanúgy, mint ahogy te boldogságod pedig a saját gyerekeid (gondolom).

Ti örökbe adók,nem akarjátok megérteni,hogy igaz a mondás,miszerint "A vér nem válik vízzé".

És így is van,ha tetszik,ha nem.Minden gyerek szereti,és ragaszkodik a szülő anyjához.Még azok is akik szörnyű körülmények közt élnek,akiket bántanak,nélkülöznek,stb,ezért ki kell emelni a acsaládjából.Ez belénk van kódolva.

Az csak egy dolog,hogy szeretheti az örökbe fogadó is,(habár még mindig úgy gondolom,semmi áldozatot nem hoz,ez neki jó főleg,hogy megkapta amit akart)hazudhatja,hogy ő az anyja,bla,bla,de aki már dönteni tud,az biztos,hogy érdekli ki szülte erre a világra.Még akkor is,ha lelkileg zsarolja aki felnevelte,és hálát vár ezért.Akkor is ha tagadja.Az,hogy szeretjük a szüleinket,nem érdem kérdése.Nem pusztán kiérdemlik.Ha rossz szülők voltak,akkor is szeretjük őket.Sok esetben az ember,még az érzést is gyűlöli,hogy hiába tagadja saját maga előtt,hogy szereti aki megszülte,és eldobta,vagy rossz volt hozzá,de a tény,akkor is tény.Kár ennyire vaskalaposnak lenni,ennyire szemellenzősnek.Ha vállaltad az örökbe fogadást,akkor azt is vállald,ami vele jár.És a gyerek érdekeit,érzéseit tartsd mindig szem előtt,ne a sajátodat!Ettől leszel jó anyja.

Egyébként én is nehezen mennék abortuszra ha úgy adódnak,de inkább 100x,minthogy kihordja egy gyereket,és lemondjak róla.Ezt SOHA nem tenném,mert elítélendőbbnek tartom,mint elvetetni!(Már aki önmaga dönt egyáltalán róla)

Ja,és még mindig nem válaszoltál nekem arra,(pedig te akartál beszélgetni,de csak kötekedsz,és sértegeted akinek más problémája van mint neked volt,vagy aki más véleményen van mint te)hogy szerinted a másik nő élete kevesebbet ér a tiédnél,aki megszült egy gyereket és lemondott róla?Mert ha érző értelmes nő,akkor ebbe Ő tönkrement.

Aha, a gyerek szempontja.

A gyerek "szempontja" az, hogy élni akar. Ha lehet, normális körülmények között, normális szülőkkel.

Ha a kikaparás előtt álló embrió tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy akar-e élni (akár örökbefogadó szülőkkel is), vagy inkább az anyja döntése szerint meg akar-e halni, szerinted mégis mit válaszolna??

Szempontja...nagyon jó:))

Vagy a csecsemő, akit az "anyja" otthagyott a kórházban, úgy, hogy meg sem nézte... szerinted mire vágyna? Én azt gondolom, arra, hogy szeressék, gondozzák, etessék.

Tőlünk mindent megkap a gyerekünk, amit csak el lehet képzelni.

És - már írtam - ha majd meg akarja ismerni a biológiai anyját, megteheti, segíteni fogunk neki ebben, mert jogos, ha kíváncsi lesz rá. Én meg egyébként rendkívül hálás vagyok ennek az asszonynak, hogy nem vetette el a babáját.

De szeretni azt fogja, aki felnevelte.

ez nem volt sértés jucika, inkább csak a gyerek szempontja:)

nézd én voltam azon az oldalon ahol te, hogy gyűlöltem mindenkit aki terhes lett és inkább elvetette. azóta lettek gyerekeim és meg tudom érteni azokat akik nem vállalják egy élethelyzetben a gyereket és inkább abortuszra mennek, mert örökbe adni képtelenek. én se tudnám örökbeadni egyiket sem, ha már megszültem őket

"Ugye amint tudjuk, nem tud egy anya annyira rossz lenni, hogy ne imádja a gyereke, ne hiányolja. Milyen érzés lehet nem ismerni az anyánkat, aki a világra szült?"

Ja, és úgy látszik, én nem is vagyok igazi anyja a gyermekemnek, mert nem én szültem. Hiába nevelem születése óta, hiába etetem, virrasztok vele, ápolom, töltöm vele minden időmet, ez mind kevés.

Tényleg nem sértett meg semmivel...

Nézd, nem véletlenül nem válaszoltam ennek a nőnek. Elég nyilvánvaló, hogy sértegetni, provokálni akar, nem mennék bele egy méltatlan vitába, nem gondolom, hogy ez a fórum erről kell, hogy szóljon. (mert eddig erről szólt).

Ha valaki figyelmesen elolvassa az én kommentjeimet, és az övét, akkor megérti... nincs miért magyarázkodnom. Semmi olyat, amivel bántottam volna az abortuszra kényszerülő nőket, nem írtam. Csak bevallottam, hogy amikor nagyon vágyódtam baba után, gondoltam érdekes dolgokat, de szerintem ez akkoriban természetes volt. Nem hiszem, hogy van valaki az én cipőmben, aki csöppnyi keserűséget ne érzett volna. Még a kutyát is utáltam, mert vemhes tudott lenni.

Nő, anya létünkre nem értjük meg egymást.

Szóval nem kell megvédened őt, mert nincs kitől. Én nem bántom.

szerintem semmilyen sértő dolgot nem írt neked.

ez egy nagyon érzékeny téma, az érdekellentétek világosak, borzasztóan nehéz lehet egy nőnek, akinek nem lehet gyermeke, ahogy borzasztóan lehet annak a nőnek is, akinek lehet, de nem akarja.

Vvercsivel egyetértek aban, hogy a megszületett,de örökbeadott gyermek szemszögéből is érdemes vizsgálni a dolgokat.

Legyen bármennyire jó dolga a gyereknek az örökbefogadó szülőnél, az életére, pláne ha nem kezelik ezt jól, nagyon rányomhatja a bélyegét az, hogy a biológiai szülei lemondtak róla.

Ez pláne egy kisebb gyereknek egyenértékű azzal, hogy nem volt elég jó ahhoz, hogy megtartsák.

A te stílusod mennyivel jobb?Idézlek:

Meg hát vérlázító, amikor valaki úgy megy abortuszra, mintha manikűröztetni menne. . . 206 hsz.

Csak valahogy próbáld úgy felfogni, mintha Te borzasztóan vágynál valamire, amit a másik lehúz a wc-n 214 hsz.

Szerinted ez mások számára nem lehet sértő,akik nem azon az oldalon állnak ahol te?!

Kicsit gondolkodjál,nem azonosak a problémák,de egyik sem kisebb vagy nagyobb a másiknál.Neked a te kereszted volt a legnehezebb,másoknak meg a sajátja.

Na,ez az amin nem is érdemes nekiállni vitatkozni.

Én valamennyire meg tudom érteni amikor valaki ennyire csak a saját szemszögéből tudja látni a dolgokat mert nem adatott meg neki az ami másnak természetes,de önzésnek tartom.

És igen,eléggé ellentmondásosak az örökbe fogadók.

Ha arról van szó az egekig magasztalják a nőt aki szült egy gyereket majd lemondott róla,hősnek titulálják,mert általa teljesül a vágyuk,velük jót tett,ha meg más oldalról világítjuk meg a dolgot,akkor lenézik,azokat akik elhagyják a gyereküket.

És végül az első mondatodra meg lehet írni,hogy "vér nem válik vízzé",akárhogy is szeretnénk sokszor.De nem akarlak bántani,egyszerűen ez a véleményem.

Hmm,érdekes.

Tényleg nem tetszik AHOGY írod, de ez legyen az én problémám.

Nem vagyunk egyformák.

Én mindenesetre igyekezem nem a Te stílusodban írni.

Egyébként miért sértegetsz? Valamit ártottam neked?

Szerintem az az anya, aki felneveli a gyereket, és egy csomó áldozatot hoz érte.

Semmiképp sem az, aki megszüli és otthagyja a kórházban.

De egyébként megismerheti, joga van hozzá. Sőt, segíteni is fogok neki ebben, ha így akarja majd.

"kötelezni kellene másokat, hogy szüljék meg a nem kívánt (becsúszott) babát, hogy nekik lehessen"

Hol írtam ilyet?????

Én nem mondom,hogy az érzéseid valamennyire nem érthetőek.De azért nem gondolod komolyan,hogy ilyen indokból,mert más gyereket szeretne,és nem lehet neki,kötelezni kellene másokat,hogy szüljék meg a nem kívánt (becsúszott) babát,hogy nekik lehessen?!A gyerek nem kismacska,akit odaadok másnak ha nekem nem kell!

Azért nemár!Az a baj,hogy mindenki csak a maga szemszögéből képes nézni a dolgot,azt gondolja,csak az Ő oldalát kellene megérteni.Igenis joga van minden nőnek eldönteni,hogy akar szülni,vagy sem!Egyébként meg egy gyerek megalkotásához 2 ember kell ha jól emlékszem.Talán mind a kettőt felelősségre kellene vonni ha már itt tartunk.És akárki akármit mond,igenis felelősségteljes védekezésnél is becsúszhat terhesség.A 100% az,ha nincs szex.