Egy vetélés után a következő terhesség veszélyeztetett lesz? (tudásbázis kérdés)

[link]

Mimi olvasd el!

Most találtam rá véletlenül....

Hát Mimi, így van, akkor minden doki mást mond.

Pedig az enyém biza ezt mondta, sok nő van, hogy azért vetél el, mert kevés hormont termel a saját szervezete, és ezért áll meg a baba a fejlődésben és indul el a vetélés... de nekem a doki azt mondta, hogy ha nem ez a gond, akkor a bogyó ellenére is elvetélünk sajnos (akkor szebben mondta)...

Elvileg, ha ez lett volna a gond, vagy ha már a babánk nem állt volna meg a fejlődésben, akkor a barnázásomnak abba kellett volna maradnia a gyógyitól, de nem így volt...

Mimi, én neked egy jobb doki keresését ajánlanám... nekem a dokim csinálta a műtétet is, és jött is hozzám... téged úgy magadra hagytak szegénykém :(

Bocsi az előző hozzászólásom hangulatáért, de az emlékezéstől visszajöttek azok az érzések.... :(

és még mindig felhúz, hogy hogyan történtek a dolgok :(

Szia Nikletty!

Nem tudom jól értem-e, akkor az orvosod azt mondta, hogy ilyen esetben a hormonpótlás megoldja a problémát ha csak veled nem stimmel valami, viszont ha a babával van valami, akkor hiába ad hormonpótlást, úgy is elmegy a baba?

Mert nekem az orvosom, aki elég jónak számít, azt mondta, hogy ha pl sárgatesthormonnal kezelnek, akkor előfordulhat, hogy beteg gyermek születik, mert a hormonpótlás hatására megmarad akkor is, ha valamilyen rendellenessége van. :(

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én eddig ahány orvosnál voltam, annyi félét mondtak. :(

Én már nem is tudom melyik orvosnak higgyek.

Amikor elkezdett görcsölni a hasam, utána-olvastam a korai vetélés tüneteinek, és hogy mi a teendő. Amikor elkezdtem kicsit vérezni (beindult a vetélés) akkor bementünk a kórházba. Kb 2 órát várakoztunk, majd jött egy nőgyógyász orvos, aki közölte, hogy nem ért az uh-hoz, na de azért mégis megpróbálja.Inkább ne tette volna, nagyon durva volt (utána kezdtem igazán vérezni). És közölte, hogy nincs semmilyen lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a vetélést. Hihetetlen, gondoltam, hiszen mindenhol azt lehet olvasni, hogy vannak módszerek, amivel lehet próbálkozni. Közölték, hogy menjek haza. Majd miután éjszaka annyira görcsöltem, hogy elájultam, a férjem mentőt hívott, bevittek ugyanabba a kórházba, adtak egy ágyat, majd reggel 8-ig rám se nézett senki...

Én épp ezért félek egy kicsit a következő terhességtől, mert ezt a tehetetlenséget elég rosszul viselem :( Meg azt is, hogy az orvosok ilyen nemtörődömök, gyakran úgy érzem, nekik csak munkaeszközök vagyunk, nem pedig emberek, akiknek szükségük van a segítségükre. :(

Én most ebben a homeopátiás doktornőben bízom a legjobban, ő mindig elérhető amikor szükségem van rá, és emberként kezel, és figyelembe veszi az érzéseimet is.

2. terhesség veszélyeztetettnek minősül. Célszerű pozitív teszt után azonnal orvoshoz menni, még akkor is csak ha a mensi kimaradása után 2 héttel van szívhang, de hormonvizsgálatokat már kérhet az orvos és kiderülhet, hogy kell-e hormonbogyókat szedni. (ha igen, minél előbb kezded el szedni, annál jobb, bár az sem garancia a sikerre) Én dönthettem el, hogy mikortól akarok táppénzre menni (tehát az orvos már az elején adott igazolást, mert úgy kértem). Egyéb extra talán csak - orvostól függően - a kétheti ultrahang az első 12 hétben.

Aktuális orvosom szerint mindenképpen kerülni kell a stresszt, (teljes nyugalom és pihenés kell az elején) mert a stressz csökkenti a progeszteron termelődését.

Szia Mimi!

Sajnálom, hogy veled is ilyen történt...

akkor Ti már próbálkoztok újra?

Remélem, hogy most kicsit előbb látogat meg benneteket a gólya, s minden rendben kell lennie!

Kérdésedre a választ szerintem nekem a nődokim megadta:

én miután elkezdtem barnázni és mikor hozzá kerültem (lehet ha előbb akkor most nem ide írnék, de ezt már nem tudjuk meg...) akkor azonnal adott hormonpótlást, ugyanis azt mondta, hogy a barna nem jó jel, de ha az én hormonom nem lenne elég, akkor azt megtámogatjuk, de ha más a gond (genetikai, a természet hibázott,...) akkor sajnos az ellen nincs mit tenni, megtörténik, és akkor jobb is úgy...

Én szerintem ez helyén való!

Egyébként az én nőgyógyászom azt mondta, hogy a 2. terhességnél sem csinálnak semmit másként, ha az vetéléssel zárul, csak akkor jöhet szóba az, hogy a 3. terhességnél bármilyen gyógyszert is fel írjanak. Ez azért van, hogy ne szülessen beteg gyerek :(

De mi van akkor, ha a baba nem azért ment el, mert nála volt valami rendellenesség, hanem azért, mert mondjuk az én szervezetem lökte ki, vagyis hogy nálam nem stimmel valami?

Mi is idegenkedtünk a homeopátiás orvostól, hogy hülyeség az egész, de most már örülünk hogy elmentünk hozzá.

Én biztos vagyok benne, hogy nem véletlen az, hogy miután 3 évig nem jött a baba, pont akkor jön, amikor elkezdem szedni ezeket a szereket.

Persze nem mindegy kihez mész, és ha valaki nagyon el van keseredve, és rászánja magát, hogy elmenne egy ilyen orvoshoz, nagyon szívesen ajánlom az enyémet!

Sziasztok!

Mi 3 éve várjuk gólyát....de hiába. Idén márciusban elmentünk egy homeopátiás belgyógyász szakorvoshoz. Március közepe környékén kezdtem el szedni azokat a szereket amit felírt. Sajnos márc végén, április elején a férjem elég beteg volt, mindketten kikészültünk kicsit lelkileg a sikertelen 3 év után, és májusban először éreztünk mindketten azt, hogy 1 hónap pihit tartunk, és nem idegeskedünk. Számomra is hihetetlennek tűnt, hogy sikerült nem idegeskedni, de valahogy legbelülről jött, és megnyugodtam. Amikor május 30-án meg kellett volna jönnie, elkezdtem görcsölni... Eszembe sem jutott hogy terhes lennék... és mégis az voltam. Nem akartunk hinni a szemünknek, nagyon-nagyon boldogok voltunk. Egészen addig mig a 6. héten meg nem kezdődött a vetélésem, amit műtéttel fejeztek be.

A szövettean nálam sem mutatott ki semmit, magzatra utaló nyomokat sem talált :(

Az orvosom azt mondta, hogy az első menses után lehet próbálkozni. Baj nem lehet, legfeljebb nem lesz az ember terhes, mert még túl vékony a nyálkahártya.

Én nagyon szerencsés vagyok, mert a férjem mindenben mellém állt, és nem csak mellettem volt, de rengeteget beszélgettünk. Én 1 hetetet voltam otthon, az 1. hét a munkahelyen rettenetes volt...NEm bírtam elviselni az embereket, írtóztam a buszra szállástól. A homeopátiás orvostól kaptam olyan bogyókat, amik segítik a feldolgozást, és gyakorlatilag a 3. héten már nem sírtam, akkor sem ha a szüleimmel beszéltem telefonon (ők nagyon messze laknak).

szia

szerintem egy komolyabb dokival kéne beszélned vidd el a hőgörbéd is neki,így már nem zavarhat haza, hogy méregess,nézzen meg,meg párodat, hisz 1év elmúlt, én ezt tenném.

Természetesen neked kell érezned, mit szeretnél.

De jó! :)

Remélem mi is szerencsések leszünk!

Szia én is mellemen éreztem, hogy bírtam aludni délután, és nem várt menzi napján érdekes módon jó kis görcs volt(ami amúgy picik szoktak lenni), lent meg semmi... így a nem várt napján már nagyon sejtettem, mert olvastam, hogy mindjárt megjön érzés sokaknak szokott lenni olyankor...

Én Zala megyei vagyok, és ott Dr. G. P-hez.

Te?

akkor Ti most már próbálkozós ciklusban vagytok ugye?

Nekünk a következőtől indul, már várom én is... de 2hónap az kellett is én úgy érzem nekem.

én is ezt kívánom Neked!

Nekünk 4.ciklus volt... hát meglátjuk,sürgetni nem szabad ugye, de bízzunk, hogy túl sokat nem várat a gólya.

Nekem 28napos a ciklusom és 32.napon regel teszteltem.

És hogy jött, hogy már aznap teszteltél, megérzés?

Bevallom, nekem is volt megérzésem, sőt teszt előtti napon már teljesen biztos voltam benne, éreztem a testemen is, de nem mertem előbb, féltem, hogy korán tesztelek és csalódok esetleg, de legközelebb legkésőbb 31.nap reggel tesztelni fogok (ha nem előbb, de szerintem is legkorábban várt menzi napján érdemes), egész pontos a menzim, szerencsére, kopp-kopp.