Cukorbetegség (beszélgetős fórum)

Jó nyaralást!

Lehet enni dinnyét csak módjával és keveset egy nap.

Én ettem dinnyét, de van benne szénhidrát és számoltam azt is. Hogy lehet e enni nem tudom, engem nem toltak le érte.

Jövő héten nem leszek mert elutazunk a Balatonra, majd utána végigolvasom mit írtatok.

...kiváncsi vagyok a fiam mit fog szólni a "nagy vízhez"...

Emrus irigyellek én is, mert nekem is így kellene ennem, de én annyira nem tudok mostanában odafigyelni. Sajnos este van baj, mert 10 körül vacsizom és hát ez nagyon késő, ráadásul a fiam még szopizik és addig nem akarok fogyózni. Sajnos a szülés óta van még rajtam 8 kiló és nagyon zavar, mert világ életemben egyszálbél voltam aki annyit ehet amennyit csak akar, most meg az összes régi ruhám kicsi... Asszem azért olcsóbb lenne belefogyni, mint ruhatárat cserélni.

Én megmondom őszintén soha nem fogyóztam, de sok ismerősöm igen és eddig ami legeredményesebben bevált mindenkinél az a - röhögjetek ki - Norbi módszer volt, nem túlzásba vive, csak annyira, hogy betartották mit lehet enni délelőtt, délután és este. Ha majd Krisztián nem fog szopizni én is megfogom próbálni, túl képpen ez is szénhidrátszegény diéta.

Fujhatom, mert nem fogyok, pedig semmilyen modern akármilyen fogyókúrára nem vagyok hajlandó.

Azt viszont szeretném megkérdezni tőletek, hogy mi a véleményetek a dinnyeevésről, mert én már olvastam olyat, hogy cukrosnak nem szabad, és olvastam, olyat, hogy szabad, sőt ajánlott. És ebből kifolyólag, mindíg csak keveset merek enni belőle.

Emruskám de irigyellek! Amit leírtál az nekem maga a szenvedés, pedig nekem is így kellene étkeznem. Én is használok keményítőt, de csak pl. gyümilevesbe, nem sok rántásos cuccot eszek szerencsére. A barnakenyér már macerásabb, nem szeretem a kenyeret, mindegy milyen színű. Viszont a süti az jöhetne reggeltől estig, persze azért visszatartom magam, de nagyon édesszájú vagyok, nem is tudom, mi lenne velem, ha nem ehetnék meg egy-egy csokit néha. Az édesség után a krumplit szeretem legjobban. Husi, zöldség, gyümölcs csak éppenhogy.

A szörnyű, hogy amit szeretek azt nem lehet, és azon kell tengődni, ami éppenhogy csak lecsúszik, és csak sóvárgok.

Hát meglepett, amit írtál, mert tudatlanul is így főzök, keményítővel habarok, barna kenyeret eszünk, olajjal főzök, azzal is keveset, mert a teflon edénybe nem sok kell, nem szeretem az édességet, annak ellenére, hogy sokat sütök nem eszem belőle, csak ha új sütit készítek akkor egy picit kóstolok. A rizs, klrumpli kiszámolva ha lehet még csökkentve, mert inkább csirkét eszem.

A kávét keserűn iszom, üditőt nem nagyon, akkor is diétás. Sok zöldséget eszem, meg néha sajtot. Nasi elég ritkán, tökmag, vagy sósmogyoró. És valahogy mégsem akar a súlyom lefele működni, 11 kg-tól sikerült megszabadulni, aztán áll se le, se fel.

Szia Sydy! Nagyon jól leírtad Emrusnak a dolgokat, te már profi vagy!

Szegeden lakok, tele vagyunk klinikával, ráadásul a háziorvos egy volt osztálytársam, szakmailag és emberileg is csak jót mondhatok rá. Szerintem velem ott kezdődik a baj, hogy volt egy pajzsmirigy rákom, ezért aztán teljesen eltávolították a pajzsmirigyemet. És igaz, hogy szedek hormonpótló gyógyszert, amivel teljesen jól kellene lennem, dehát mégis hízok, és nagyon sok más bajom is előjött, egyik hozza a másikat.

Orvosilag gondolom sikertörténet vagyok, mert kigyógyultam a rákból, az hogy közben alig élek, már kit érdekel?

Nekem még csak szóvá se nagyon teszik a dokik, hogy kövér vagyok, egyedül a traumatológus jegyezte meg, hogy jó lenne fogyni, de a papíromra nézve vissza is szívta rögtön. Úgy érzem mintha le lennék írva, de hamarosan megyek a Szent Imre kórház lipid osztályára, hátha ott komolyan vesznek.

Szia Margitnéni! Azért neked is szép nagy gyereked lett! De ő biztos nem volt dagi, nagyon hosszú is volt, biztos nagyon szép volt! Egyébként nem csodálom, hogy vizsgálgatták babukádat, mert állítólag a cukros babák vércukorszintje le tud esni annyira, hogy be is kómázhatnak.

Nem tudom hol laksz, de a legközelebbi kórházban lennie kéne dietetikusnak és a körzeti orvosodnak meg egy kicsit össze kéne kapnia magát és segítenie. A páromat a körzeti orvosa úgy leb...ta mit a pengős malacot, hogy hova hízik és fel akarja e nevelni a gyerekét, vagy inkább infarktust szeretne e kapni. Sajnos ő éjszaka eszik félálomban, de ez egy másik téma.

Emrus! Nem kell megijedni, semmi komoly pénzbefektetésről nincs szó kaja téren. Csak a lényeg, hogy az elkészült ételbe amit belefőztél pl. rántásba liszt, rizs, krumpli, stb. az hány deka volt, majd ki kell szorozni, hogy az hány gramm szénhidrát (a táblázatok pl. a neten 10 deka étel szénhidrát szintjét adják meg.) Így megkapod az egész fazék CH értékét. Ezt el kell osztani annyival ahány tányér lesz - na csak körülbelül, mert én bizony nem porcióztam annyira - és megvan egy adag szénhidrátértéke.

A dietetikus elmondta, hogy egyszer kell csak megfőzni 10 deka rizst és krumplit, után az ember már látja szemmértékkel.

Amit ajánlott: Fehér kenyér helyett rozskenyér, barna kenyér (ezeknek is magas a CH értéke, számolni kell, én pl. tudtam, hogy reggel 3, este 4 szelet előre szeletelt rozskenyeret ehetek), de a rosttartalom miatt máshogy bontódik le. A rizst és krumplit számolni kell, a tésztát durumtésztát kell főzni (ennek is nagyon magas!). Rántás helyett ha lehet keményítő. De pl. husileves jöhet dögivel, abban egyáltalán nincs szénhidrát, sem a húsban, sem a belefőzött zöldségekbe.

A banán és a szőlő - sajnos - felejtős, a többi jöhet, de azért érdemes számolni (ezeket tízóraira és uzsonnára lehet enni).

A tej macerás, nekem az egekbe vitte még egy korty is, másnak meg alig emelte meg, de a tejcukor miatt oda kell figyelni, de a többi tejtermék már mivel "megmunkált" már alig tartalmaz szénhidrátot. Én pl. a diabetikus gyümistúrót ettem dobozszám. A sajttal viszont azért kell vigyázni, mert nagyon magas a kalóriatartalma és HÍZLAL! Lehetőleg olajat kell használni zsír helyett, de ezt mindenki ajánlja nem csak cukrosoknak.

Magyarán nem csak a kalóriatartalmat kell nézni, hanem a CH értéket is.

És hát a lényeg - sajnos - nincs nasi, chips, cukros üdítő, csokika, stb. Nagyon szar az első pár héten, de meg lehet szokni és lehet találni más nassolnivalót is. Ja és azóta rájöttem mert kénytelen voltam nézni, hogy mi mindenben van cukor és ráadásul mennyi!

A másik fontos dolog, hogy napjában többször - nekem 5X kellett - kell enni módjával, nem csak 2-3x és egyszerre dugigenni magunkat(Pedig milyen jó is az.....). Lehetőleg étkezés után nem szundikálni, hanem mozogni, sétálni, bár terhesen én ezt nem mindíg tartottam be.

Azt el is felejtettem mondani, hogy mikor én hetente jártam kontrollra, az első volt a mérlegelés és vérnyomásmérés. Szigorúan figyelték, hogy mennyit híztam. Bizony le is lettem tolva, mikor reggelire megettem 15 deka sajtot. De azt is szóvá tette a dokinénim, ha nem ettem meg az előírt CH értéket.

Egyébként a neten lehet találni menüket is, de érdemes a napi 180 - 200 gramm szénhidrátos diétát tartani, fogyózóknak pedig a napi 150 grammosat.

Elkezdeni pedig úgy kell - tapasztalat - hogy az ember lánya-fia előre megtervezi mit fog enni aznap és keményen egy füzetbe lejegyzi, számolja és be is tartja.

Sziasztok! Először is a lassú az inzulinra vonatkozik? Ha igen akkor a gyors inzulin kaja elött beadva ad egy löketet és segíti a megemelkedett CH szintet visszaállítani, míg a lassú inzulin 24 órás szintet állít be.

Ha ételről van szó, akkor a lassú az ami megemeli a CH szintet és lassan bontja a szervezet, magyarán sokáig marad magas a vércukorszint. Ilyen pl. a fehérkenyér, krumpli, rizs. A gyors az ami hirtelen nagyon megemeli a cukorszintet, majd gyorsan le is bontódik, tehát gyorsan visszaesik a normál, vagy alacsony szintre, ilyen a cukor, a gyümölcsök, banán, szőlő, a cukros üditők, stb.

Egy cipőben járunk, nálam is ez van, de van egy megoldás, betartani a cukros diétát, és ha éhes vagy akkor annyi zöldség amennyi belédfér, amíg jól nem laksz, vagy egy alma, vagy egy kis sajt.

És nem torna meg fitness, hanem minden este legalább 20 perc séta, ha megy akkor 30 perc.

És akár hiszed akár nem, szépen kezdenek a kilók lefelé mozdulni, no nem egyszerre 50, de nindíg megy egy kevéske, és a séta az olyan tempóban menjen amilyet bírsz. Én a kutyámat kaptam magam mellé, aminek nagyon örült, vettem neki egy engedhető pórázt, hogy ne a gerincemet rángassa és azóta sétálunk, ne számíts gyors fogyásra, de mindíg megy majd valamennyi, most két hete nagyon sok vlt a dolgom nem tudtam elmenni, de már észre is veszem, itthon hiába dolgozom attól nem fogyok.

Arról nem is beszélve, hogy a kutyám milyen szemrehányóan néz rám, nem tudja a csajokat kiszimatolni.

Nagyon jól összefoglaltad! Helyesbítenem kell magam, nem diabetológust kerestem, hanem dietetikust, aki segítene a diétában.

Diabetológushoz addig nem küldenek, amíg nincs cukorbetegségem. Ez utóbbi nagyon rendbe van, hogy nincs, viszont a te diétád nekem is jó lenne. Egy fiatal jó dagi kolléga cukorbeteg lett nálunk, első ijedségében gyorsan ráállította magát a diétára és el is kezdett szépen fogyni.

Az én fiam 18 éves, de anno a terhességem alatt nem csináltak cukorterhelést, az éhgyomri cukrom nem volt magas, ennyi elég volt. Viszont a gyerek négy és fél kiló 58 cm lett, na utána aztán szurkáltak, hogy biztos cukros vagyok, még szegény babukámat is vizsgálgatták, szerencsére semmit nem találtak, de sosem lehet tudni, hogy a terhesség alatt nem-e cukrosbödönben üldögélt ő is.

Azt még elfelejtettem írni, hogy minden héten súly és vérnyomás ellenőrzés volt és szigorúan figyelték azt is, hány dekát! hízunk. Tehát nem csak a CH érték fontos a kajában, hanem az is, hogy hány kalóriát tartalmaz. Tehát hiába ehetek pl. sajtot, mert csak 2-3 gramm CH-t tartalmaz, magas a kalóriatartalma és hízlal.

Egyébként 180 gramm szénhidrátra voltam beállítva, reggel 25, tízórai 20, ebéd 50, uzsonna 25, vacsi 40 és pótvacsi 20 gramm. Általában ezt szokták előírni. Ja és ebédre és vacsorára 1/2 gyors és 1/2 lassú lebontású szénhidrátot kellett enni.

Sziasztok! Na ezt jól elnéztem,bocsánatot kérek Margitnénitől.

Szóval akkor megpróbálom elmesélni, hogy milyen volt a terhességi diabétesz. Bocsi kicsit csapongani fogok, mert annyi mindent tudnék írni.

Először is, nem értem, hogy mondhat ilyen egy orvos, hogy csak maszek diabetológia létezik. Minden SZTK-ban van rendelés, vagy a legközelebbi kórházban!!!! Nem csak a lustaság beszélt belőle???? Megáll az eszem.

Akkor rólam: Minden terhességben a 18-20 hét körül csinálnak cukortehelést is a vérvizsgálatkor. Ez 7 deka cukor egy pohár vízben feloldva. (Rettenet, de citromlével iható...egyébként pontosan ennyi van fél liter kólában...)Éhgyomorra vesznek egy fiola vért és két óra múlva újra egyet. Hát nekem itt lett 8,2 a cukrom. A nőgyógyászom rögtön elküldött az I. belklinikára, ott van kimondottan terhesrendelés. Közben szerencsémre az ottani dokinénim pont a terhességem vége felé eljött a csepeli SZTK-ba dolgozni, így nem kellett Pestre beingáznom hetente. Ezért nem értem, miért mondta a háziorvos, hogy nincs diabetológia.

Szóval itt kaptunk egy "kiképzést", hogyan és mit ehetünk, és kaptunk egy tájékoztató füzetet amiben majd minden étel CH értéke meg van adva. De a Túró Ruditól kezdve a macisajton át a szederig. Nagyon bejött, a végén mondjuk már fejből vágtam és számoltam.

Ez után dokinénim szépen megszabta, hogy hány órakor, hány gramm és milyen szénhidrátot egyek. Ez azért fontos, hogy az inzulinszint egyenletes maradjon, mert ha magas az olyan, mintha a baba a pocakom helyett egy cukorkásdobozban ücsörögne és folyamatosan nassolna. (Mikor a tv-ben mutogatják az óriásbébiket, behízott fejjel, na azok a cukros és nem karbantartott anyukák gyerekei)

Az még hagyján, hogy megszabta, de füzetben írnom is kellett, hogy mit ettem, hetente ellenőrizte és megbeszéltük mit csinálok rosszul, vagy jól. Ráadásul minden héten úgy kezdődött, hogy éhgyomorra kellett menni a Klinikára ott vérvétel, majd a kimért reggelit megcsócsizni és egy óra múlva újabb vérvétel.

A végén percre tudtam, mikor kell ennem, hány szelet és milyen kenyeret reggelire meg vacsira, a konyhában a mérleg volt a központi helyen. De én aki soha életében nem diétázott kb két hét alatt belejöttem. Elvégre a gyerek volt a legfontosabb. No meg dokinénim szigorú volt, de azért is imádta minden kismama.

Sajnos az én cukrom nem jött helyre a diétával, a szervezetem nem tudott két emberre való inzulint termelni, úgyhogy a 30. hét körül jött az inzulin szuri. Megmondom őszintén én a tű látványától a világból kiszaladok, a heti vérvételnél is tudták a laboros csajok, hogy én nem nézek oda míg megszúrnak és akkor is libabőrös leszek, most megkaptam a Pen-t hogy na akkor szúrás...De tényleg NEM FÁJ! A terheseknek és azoknak akik naponta egynél többször szúrják magukat, ingyen jár az első belövő Pen. Ja és havi két doboz vércukormérő tesztcsik jár receptre. (Egyébként k..va drága!)Nekem minden nap különböző étkezésekkor mérnem kellet étkezés előtt és után. Ez alapján állította be s dokinéni az inzulinadagokat. Először egy hosszútávon ható inzulint kaptam, amit esténként adtam be, majd később ahogy nőtt a baba, úgy kaptam egy rapid inzulint is, amit minden fő étkezéskor kellett szúrnom. Ezek egységeit növeltük a terhesség vége felé. Nem mondom, hogy egyszerű, mert figyelni kell, hogy 3 óránként egyen az ember, az sem mindegy, hogy mit és hát valljuk be, nem egyszerű csak úgy beadni, mert hát elég riasztó látvány, amikor egy nagyon terhes kismama hasbaszúrja magát...Ettől mindenki lehidalt.

Azt elfelejtettem mondani, hogy az ebédet úgy oldottam meg, hogy egy ebédszállító cégtől rendeltem olyan menüt ahol ki volt számolva az adag szénhidrát értéke. Szerintem azóta rajtunk gazdagodtak meg, mert a cég neve szájról szájra járt a cukros kismamák között, nem kellett legalább az ebédet számolni.

Szóval a 40. hétre már napi 4x szúrtam magam 5-6 egységekkel. A dokinénimmel megbeszéltem, hogy a szülés napján (mintha tudtam volna, hogy aznap szülök...:))már nem adok be inzulint, mert a baba nélkül már sok lesz.

A szülés után is mérnem kellett, de egyre inkább visszaállt - hál istennek - kb egy hét után újra a normális volt. De a 6 hetes kontroll nekem nem csak a nőgyógyászt jelentette, hanem egy újabb cukortehelést is, de szerencsére itt is rendben volt minden. Ennek ellenére oda kell figyelnem az étkezéseimre és évente kell ellenőrzésre járnom. De megérte, Krisztián 3730 grammal és 57 centivel egészségesen született.

Na jól összeirkáltam mindent, ha tudok még segíteni kérdezzetek. Nagyon kikupálódtam ebben a témában sajnos.

Megértelek igy gondolkodom én is.Nem akarok cukorbeteg lenni habár már nagyon úgy kezeltek és szinte egészen biztosak az orvosok, hogy az lesz a sorsom ami szegény szüleimé, nagyszüleimé.Ők a szövődményekben haltak bele.

Olvasok egy könyvet ma kezdtem ami pontosan erről szól, hogy miért is duplázódik meg 205o-re a cukorbetegek száma és, hogy lehet kijönni a betegségekből elhagyni a cukorgyógyszereket és az inzulint.

Sikeres leszek feltétlen beszámolok róla.

Ez teljesen így van, látom te tudod, miről beszélek. Ennek ellenére valamit tennem kell, hogy elkerüljem ezt a betegséget, és valahogy normalizálódjon a testsúlyom.

A cukorbetegség is egy hormonális probléma. Ezek a nyűves hormonok annyi mindent okoznak, én pl. jól meghíztam, Lujza kutya nagyon lefogyott ugyanolyan táplálkozás mellett. Annyit töröm a fejem, hogy lehetne ezt valahogy normalizálni, de szerintem még a dokik sem tudják.

Hát igen a diéták egyik nagy baja, hogy nem mindenki tudja megfizetni, meg csak akkor lehet fogyni, ha az ember mindíg kevesebbet eszik, de már én is ott tartok, hogy alig eszem és mégsem fogyok, pedig kellene legalább 50 kg-ot.

A másik gond, hogy diétán leélni egy életet nem lehet, ha meg rendes kajára visszaáll az ember azonnal a lefogyott kg dupláját hízza vissza.

Sajnos szegény Lujza kutya nagyon rossz bőrben van, és nagyon hirtelen jött a baj, vagyis eddig nem vettük észre. Az étvágya talán még jobb, mint régen, és mégis a régi súlyának kb. 2/3-át elvesztette. Télen még izom és hústömeg is volt a bunda alattt, tavasszal meg csak azt vettem észre, hogy ez a kutya csak fogy, fésülés közben a fésű ugrált a bordáin.

A diéta nemcsak husi, hanem teljes kiörlésű gabona, zöldség, és természetesen hús. Soha nem kapott édességet, most viszont adnom kell neki, ha látom, hogy szédeleg. Ilyenkor szőlőcukrot nyalatok be vele, és egy kicsit jobban lesz.

De sajnos napról napra látom, hogy fogy el az ereje, és már csak nagyon minimálisan lát.

Én mindenhol egyet hajtok, mint a pereces.

Gyerekkorban kell rászokatni a kicsiket, a helyes táplálkozásra, még így is meg van a lehetősége sokféle, genetikusan magunkban hodott megbetegedéseknek, de talán kevesebb lenne az esélye a kialakulásuknak.

De neeeem, adják a sok cukros üdítőt, és hason egyebeket, mert nem kívánja az ételt, mondják a szülők, az eszem megáll :(