Csintalanságok, vicces gyermekkori történetek (beszélgetős fórum)
De kár, hogy már nincs forgalom itt, olyan jókat mosolyogtam!
Tesómmal meg apuékkal zálogosdit játszottunk, a tesóm záloga volt a kezembe. Mondtam, menjen ki a kapu elé -elég forgalmas helyen laktunk- és kiabálja hangosan, hogy HÜLYE VAGYOK! HÜLYE VAGYOK! HÜLYE VAGYOK!
Ő szó nélkül kiment és elkezdett kiabálni: HÜLYE A MARIKA! HÜLYE A MARIKA! (mármint én)
rajtam kívűl mindenki szakadt a röhögéstől. :D :D
Nyári vakácio volt, épp a Duna Tv néztük a Gyermekmatinét a tesokámmal. Mindketten kisiskolások voltunk. Annyira belejöttünk a rajzfilm-nézésbe, hogy megfelejtkeztünk arról hogy odatettük a teát főni. Egyszer nézztük olyan füst van a házban...de hirtelen nem reagáltuk le..tovább rajzfilmeztünk. Mikor már a füst a konyhából duvadt befele a szobába, eszünkbe jutott, hogy " JUJ A TEA!"! Gyorsan kifutottunk mindketten, a konyhába vágni lehetett volna a füstöt. Nagyon durva volt, a szép krémszinü teáskannából, FEKETE lett! Gyorsan kinyitottunk minden ablakot, előkaptuk a surlóport, hoztunk homokot és, elkezdtünk surolni...tea semmi se marad benne, teljesen elfött :)) ... egész jól le is súroltuk. Anyuéknak halgattunk róla, gondoltuk, ugy se maradt nyoma, minek szoljunk arról h majdnem felgyujtottuk a házat?
De amikor anyu csinált teát..mindenki érezte rajta valami bűzlik, :)) persze mi nem mondtuk el...
Pár honap mulva elmondtuk anyunak az "esetet"...persze csak miután új teáskannát vettünk, mert a régi használhatatlan volt...
Séta közben néha megálltunk a barátnőmmel, és aggodalmasan néztünk felfelé egy kiszemelt ház tetejére. Általában többen megálltak és szintén néztek felfelé.
Ezt nagyon mulatságosnak találtuk.
Rosszalkodtunk a tesómmal, és az anyum úgy döntött, szigorú lesz, bezárt minket a kamrába. Mert, hogy attól majd észhez térünk.
Csak, elfelejtette, hogy a kamra tele volt mindenféle finomsággal.
Megettünk mindent. Kibontottuk a lekvárokat, és keksszel mártogattuk.
Utána már nem kaptunk ilyen klassz büntit. :)))
Én, a barátnőmmel azzal szórakoztunk egy időszakban, hogy biciklivel, v. akár gyalog, becsöngettünk valakihez, és utána spuri...
Messziről figyeltük, hogy amikor kijöttek, nem láttak senkit. Milyen jó viccnek tűnt akkor...
Anyu és mamám sütögettek a konyhába én pedig az udvaron játszottam és nézegettem az embereket az úton (kb.2-3 éves voltam akkor).
Bementem a konyhába és megöletem mamámat ezekkel a szavakkal:
- Úgy szeretlek te ringyó mamám.
Anyunak már lendült volna a keze amikor mamám megkérdezte, hogy hol halottam ezt hogy ringyó. Én mondom a bácsi szólt a néninek az úton, hogy gyere már te ringyó.
Egyszer az ovodaban delutani alvas alatt megharaptam a mellettem fekvo kislany labujjat, mert zavart, hogy milyen jol alszik. Szegeny elkezdett sirni, az ovoneni megkerdezte, mi a baj. Megmondta, hogy megharaptam a labat, erre en ugy tettem, mintha bekesen szunyalnek. Nana, hogy azt hittek, hogy csak almodta, hogy megharaptam.
Erthetetlen, miert talaltam akkor olyan jo otletnek azt a harapast!