Vannak vicces koleszos, lakótársakhoz kapcsolódó történeteid? Leírnád? (beszélgetős fórum)

Igen, neki is, bár a qrvázás volt a legkevesebb, neki mindig a "szétb@szom a fejeteket" volt a szavajárása. :)

Ja meg hajnalonként az erkélyről üvöltözött mindenféle válogatott csúfságokat, csak úgy a nagyvilágba... de lehet, hogy szegényke csak Tourette-szindrómás volt.

Sziasztok!

Főiskolás éveim a, 3 évig koliban. Imádtam. Barátnőmmel egy kétágyas szobában laktunk, igaz nem mindig ketten voltunk. :)

Rengeteg történetet tudnék mesélni, de ami hirtelen az eszembe jutott: Három szintes volt a koli, és a mi szintünkön volt egy tv szoba, ami nagyon tágas volt. Egyik este úgy gondoltuk, hogy csinálunk itt egy kis halk, beszélgetős, kortyolgatós bulit. Hangulatvilágításnak mécseseket használtunk. Ahogy kezdtek az üvegek kiürülni, a hangulat is egyre fokozódott, kb 10-12-en lehettünk. Táncoltunk, őrjöngtünk. A szint többi lakójának nem igazán tetszett, amit meg is említettek, nem éppen nekünk tetsző módon, ezért még jobban buliztunk. Ahogy táncoltunk, a mécsesek felborultak, majdnem tűz lett,-még szerencse,hogy voltak köztünk odafigyelő emberkék-és a szegény tv is az ablakból az utcán kötött ki. A buli ezt követően befagyott sajnos, mivel feljött az igazgató. :)

ó a szomszéd nénink is aranyos volt :D az állandóan qrvázott minket :D (neki alapból minden fiatal nő az volt)

egyszer az akkori párom és egy haverja hoztak nekem ágyat másikat és kikiabált nekik hogy "maguk betörők??" erre ők: Ja, csak mi befele visszük nem kifele" XD

Jajj nekünk is volt olyan alsó szomszéd, hogy nyújtófával verte az ajtót, hogy széb*szom a fejeteket ti ß$ŁßŁß$¤×, ha nem halkítjátok le a TV-t! Megjegyzem kb kéthetente egyszer kapcsoltuk be. :D

Csak szegénynek voltak napjai, mikor elfelejtette bevenni a bogyóit...

Nem, ha konkrétan az éneklős-masztizós szobatársa gondolsz, nem volt. Azért (szerencsére) nem mindennapi eset.

Még ha hétvégére bent maradtunk mind a hárman, és valakinek volt épp aktuális partere, ügyesen és kreatívan megoldottuk azt a pásztorórát.

Viszont engem ütöttek már el majdnem hajnalban a folyosón játékmotorral száguldozó srácok.

sosem voltam koleszos de nekem is volt egy albi lakótársam aki szeretett énekelni :D mondjuk ő csak énekelt szerencsére :D

a jelenleg is nagyon jó barátnőmmel viszont laktam egy szobában, nála a rend az olyan fogalom volt ami hiányzott a szótárából :D kis ösvények vezettek a stratégiailag fontos támpontokhoz :D

Imádom a csajt, ezen a mai napig röhögünk és azon is hogy én hogy őrjöngtem mindig emiatt :D

Egy másik eset mikor többedmagunkkal indultunk vizsgára a lakásból (5-en) és szépen mentünk le nem hangosan, kulturáltan, de ugye magassarkúban, (az meg kopog)

A földszinti szomszéd másnap kopog, barátnőm kómásan, kávésbögrével a kezében kinyitja az ajtót. Az "úriember" közli:

-Kitaposom a beleteket meg eltöröm a kezeteket ha mé egyszer így vonultok le mint a vízilovak!

B-nőm rezzenéstelen arccal: Én meg lesz.om a fejed... és azzal a lendülettel rácsapta az ajtót :D