Ciki, ha nincs nálad cigi?! (beszélgetős fórum)

Teljes mértékben a Te dolgod, hogy dohányzol-e vagy sem. Fizesd a TB-t is nyugodtan ahogy Te jónak látod. Szerintem senki nem titulált bűnözőnek!

Annyi az egész amit én ehhez a fórumhoz írtam, hogy úgy érzem nekem is van jogom friss levegőt szívni kint és, hogy igenis zavaró, ha akár a Te általad kifújt füstöt kell beszívjam, de ez sem jött le. Neked legalábbis tuti! Ne találkozzunk és akkor jó lesz!

Amúgy meg tipikus magyar dolog ez az egész. A magyar olyan, hogy én én én én én, én nem dohányzom én nem akarom szívni, a másik meg akarja fújni, én nem megyek előbb nyugdíjba, ne menjen más sem, nekem nem jó, a másiknak se legyen és aztán jól összevesznek. Értelmetlenül! Nem vagyunk tekintettel egymásra szinte semmiben és ez nem csak a dohányzásra igaz!

Nem sikerül senkinek megértenie?

Mi dohányosok fizetünk TB-t, amelyből majd gyógyitanak minket ha szükséges, ha meg hirtelen meghalunk a dohányzás miatt, akkor az általunk befizetett pénzt másra költik.

Nem vagyunk ingyen élők!!!! Dolgozunk, fizetjük a TB, adózunk!

Csupáncsak annyi a gond: nincs elzárható dohányzóhely. Egy adott épületen belül a bűz áramlik, akármit csinálunk.

A kétmillió ember meg vásárolja nyugodtam a koporsószegeit. De aztán ne tartsa a markát, amikor horribilis közpénzbe kerül a tüdő és egyéb, a dohányzás okozta betegségeinek gyógyítása.:(

Ahhoz szeretnék véleményt mondani, hogy ki tart el kit és mikor.

Az egyszerűség kedvéért, kis hazánkban olyan nyugdíj és egészségbiztosítási rendszer van, amely nem az egyén takarékosságán, gondoskodásán alapszik, hanem a mindenkori adóból finanszírozzák ezeket a kiadásokat.--volt egy kísérlet arra, hogy ez másként legyen, ezt hívták magánnyugdíjpénztárnak, de ezt most szüntették meg--Mivel adót az fizet, aki jövedelemre tesz szert,dolgozik, ez meghatározza, hogy míg Ő ma hozzájárul a családok megélhetéséhez, mert a családipótlék, a Gyes, Gyed is az adóból kerül elő, ha a gyerekek megnőttek és keresnek, ezt visszaadják adó formájában.Ha kórháza kerül,aki ma dolgozik és adót fizet, azt sem kell senkinek helyette fizetnie, csak időben eltolódnak egymástól az események Ez a körforgás. Nem biztos, hogy ez a legjobb, de ez van és lesz még jó ideig.

Csak az utolsó részre: Persze mondhatjuk, hogy majd a te 2 gyereked, vagy az én gyerekem, illetve mások gyereke süti majd a kenyeret majd akkor amikor a mostaniak vének lesznek (de szép is igy jellemezni egy idős embert, aki végig dolgozta az életét), de azt se felejtsük el, hogy az a vén egykoron, már megsütötte magának a kenyeret, de azt más ette meg és ez igy helyes, ez az élet körforgása. Szerintem sokkal csúnyább egy fiatalnak erre hivatkozni, mint dohányozni. Majd megtudja mindenki, hogy milyen idősnek lenni! Ezt legtöbb ember átéli és akkor remélem eszedbe jut majd neked is, hogy ki süti a kenyeredet!

A másik amit már irtam: dohányzok, igy magasabb összeget fizetek a biztositásomba, és a kórházi ápolásomra a hosszú évek alatt megfizettem már, amit kellett. Nem vagyok egy táppénzen lévő ember, nem járok orvoshoz feleslegesen, igy a fizetésemből fizetett TB. fogja fedezni. Tehát azt is magamnak fizetem, bár, ha a te nézőpontodat vesszük figyelemben, akkor nem, mert a most befizetett összegből ápolják a gyerekeidet, igy igenis elvárom, hogy később megsüssék a kenyeremet!

Lehetne sokat beszélni az összefüggésekről, de ha téged ilyen érzékenyen érint a gyerekeddel kapcsolatos téma, akkor engem is érzékenyen érinthetnek a jelzők, amiket összehordanak rólunk.

Direkt kihangsúlyoztam, hogy egy példa volt ez, csak mindenki hajlamos általánosítani, főleg ha egy számára kellemetlen dologról van szó!

Bűnöző??? Ki hasonlít bárkit is egy bűnözőhöz?

Engem aztán rohadtul nem érdekel ki mire költi a pénzét, nem nekem lesz kevesebb tőle és nem az én tüdőm megy gallyra. Mindenki úgy él, ahogy jónak látja, ahogy jól érzi magát! (remélhetőleg)

Elég közeli példát tudok mondani a toleráns dohányosra is. A férjem! Sosem gyújtana rá olyan helyen ahol nem dohányoznak (mondjuk szerintem annál nagyobb bunkóság nem is létezne, hogy egy nem dohányzó lakásában rágyújtson!), mindig kimegy, mindig kérdez.

Társadalom. Teher. Ebbe nem tudok nem belekötni mégpedig egy ok miatt. Nem rég lettem ingyenélőnek titulálva, amiért szülöm a második gyereket és itthon vagyok még az elsővel. Ezt hosszú lenne kibontani és nem is ez a fórum témája, de piszkosul rosszul esett, mert ez a két gyerek fogja sütni annak is a kenyeret mikor vén lesz aki ezt nekemvágta!

A másik, hogy lehet, hogy kevesebb terhet jeletesz. Még. Aztán ha esetleg bekerülsz emiatt kórházba az már másik tészta....

Na, de pont erről van szó!!!!

Ne hasonlitson senki össze pl. engem egy bunkó dohányossal, aki senkire sincs tekintettel!

Én és sokan nagyon figyelünk a környezetünkre. Eszembe sem jut rágyújtani egy nem dohányzók lakásában, sőt a dohányosokéban sem, ha csak nem beszéltük meg. Nem dohányzok az irodánkban, a megállókban, az aluljárókban. Igy felháboritónak tartom, ha úgy beszélnek rólam, mint egy bűnözőről.

Nem vagyok gyilkos, tolvaj. Dolgozok, nem terrorizálok senkit, fizetek adót, nem más pénzét költöm cigire, nem koldulok ahhoz, hogy ezt tegyem. Lehet, hogy dohányzok, de biztos vagyok benne, hogy sok esetben kevesebb terhet jelentek a társadalom számára, mint a nem dohányzók.

Bár apósom egyszer mielőtt rágyújtott megkérdezte, hogy zavar-e. Mondtam, hogy engem nem (első terhességemkor), de az unokáját lehet. Ledöbbentem, hogy eszébe sem jut, hogy nem kéne egy terhes mellett füstölnie. Na ki ment arrébb???? én.

(ez mondjuk egy embert jellemez, csak hajlamos vagyok én is általánosítani...)

Nem véletlen...

Hidd el tudom milyen megkívánni, de hogy jön ahhoz bárki, hogy a gyerekeim és az én egészségem károsítsa??? Nem értem, valszeg itt szakad meg a toleranciám ezügyben. Miért kell nekem rosszul lennem azért, mert más épp élvezi?

Sosem szóltam még senkinek ezért, nem vagyok olyan, de bosszant. Pedig szívtam én is.

Az utolsó mondathoz annyit fűznék, hogy; igen, nem szép látvány a nagyon kövér ember sem, az agyon szilikonozott egyének is visszatetszőek, a piásokat elítélem nagyon is, az alkoholistákat, mert szerintem szégyen, ha odáig fajul az ivászat, a drogosok is hülyék, de felőlem szedhetik, szívhatják, amíg nekem nem ártanak vele.

A cigi igenis káros, mert a füstöt a tüdőre szívják és mindig lerakódik, és sok kicsi sokra megy. Ráadásul az egész utca tiszta hamutartó a csikkek miatt. S amikor pl. buszon leül mellém egy dohányos ember, akinek olyan a szaga, mintha egy füstölőből jött volna, az elég kellemetlen.

Másik témáról megközelítve pedig: én nem szeretek csókolózni egy hamutartóval például... Kinek a pap, kinek a papné - persze, de aki nem cigizik, azért az szerintem ugyan így látja. Legalábbis nekem ez a véleményem.

Kéretik engem nem hülyének beállítani!! :(

Nem, igazad van, de szerintem ez nem baj. Nem kell hogy mindenben egyetértsünk...

Milyen unalmas lenne úgy az élet:)

Én sem értem, hogy a dohányosokat miért kell a bűnöző kategóriába sorolni. Úgy beszélnek rólunk, mintha sorozatgyilkosok lennénk. Pedig mi aztán triplán fizetünk ezért. Jövedéki adó, magasabb biztositás, és az egészségünk, ha igaz. Mert ki tudja, hogy igaz e? A zsirra is egyszer azt mondják egészségtelen, egyszer pedig azt, hogy egészséges. Na meg a margarin, az étolaj, stb.

Röhejes. Semmivel sem jobb a chipset zabálni, vagy tömni magunkban a reklámban látott sok vacakot.

A dohányos gusztustalan, mert füstől? És a kövér ember nem gusztustalan? Vagy a szilikonozott műlányok? A piások? A drogosok?

14 éves koromban kíváncsiságból én is rágyújtottam. Annyira pocsék volt, hogy elhatároztam: soha nem fogok dohányozni. Be is tartottam, életem egyik legjobb döntése volt.

Nagyon szenvedek a dohányosok bűzétől. Akivel egy irodában dolgozok rengeteget szív, amikor bejön, megcsap a szörnyű szag. És hiába van az épületben a lépcsőházban kijelölve a dohányzóhely, a szag bizony nem ismer határokat. Arról nem is beszélve, hogy sok kolléga be sem tartja. Egyikük reggel az irodámmal szemközti konyhában a kávéfőzést cigivel a szájában intézi. Sőt, van aki a liftbe is cigivel száll be!

Azt is utálom, amikor az utcán előttem haladó füstjét kell szívnom. És tojnak a buszmegállói tilalomra. Tegnap legszívesebben rászóltam volna arra a nőre, aki miatt odébb kellett mennem. A busz megjött, kinyílt az ajtó, utoljára még szívott egy slukkot, és azt már benn fújta ki. Szerencsére másik ajtón szálltam fel, de láttam. Undorító.

Nem tudok jó megoldást. Talán ha sokszorosára felemelnék az árát, többen leszoknának. De ezt nem fogják megtenni, mert kevés árucikken van olyan busás adóbevétel, mint a cigarettán.

:D Egyáltalán nem arra gondoltam, hogy legyél idegbeteg...

Egyáltalán nem akarok senkit kioktatni.

Ha neked a cigi a gyógymód, akkor neked az. Én soha nem fogok a rabjává válni.

Most olvastam vissza a hozzászólásodat és jó nagyokat mosolyogtam!

Rágózzak???v fussak?v boritsam fel a házat mert nekem ép ilyen kedvem van?tegyem tönkre mindenki életét,legyek hisztériás,depressziós és nyúljak inkább máshoz mint ahhoz ami már amúgy is bevált?

Neked vagy nagyon jól megy az élet v nem volt még semmilyen problémád amivel megkellet küzdened,szerintem.

És mondtam ha akarok elszivok egy dobozzal ha nem akkor nem,és nem vagyok függő nem fogok senkit megenni ha a közelbe nincs cigaretta,mint mondjuk az alkoholisták v a drogosok.

Nem szeretem ha kioktatnak olyan dolgokról amikről fogalmuk sincs!

Egy pár évnek ezelőtt én is azt mondtam h soha nem gyújtok rá és milyen büdös nem birtam a szagát meg a többit,de az életben vannak olyan megpróbáltatások amikkel szemben kell nézni és v megoldom v tönkre megyek!Na itt segit a cigi!

Nem mondom h orvosság de néha többet segit mint amennyit árt!

Sziasztok!

Olvastam a cikket, tetszett...

Viszont elmondanám az történetemet...

11éve cigizek(és még 27 sem vagyok), nem vagyok rá büszke. Buliban gyújtottam rá először, aztán egyre többet...stb.

Tvaly eldöntöttem, hogy leszokom, egyik napról a másikra, vagyis inkább egyik percről a másikra. Két hónapig nem szívtam egy szálat, iszonyatosan sz@r volt kb egy hétig, aztán megszoktam. Hozzáteszem, akkoriban egy kocsmában dolgoztam, ahol körülöttem rengetegen cigiztek, úgyhogy különösen rossz helyzetben voltam. Híztam 4kilót, ami nem hiányzott rólam, akkoriben voltam 94, így lettem 98.

Aztán elszívtam egyet, aztán még egyet, és sikeresen visszaszoktam. Azóta is szívom, viszont azóta sikerült lefogynom is(futottam).

Tudom, hogy nem jó dolog, de én úgy vagyok vele, hogy én SZERETeK cigizni, és nem megnyugtatásként szívom, hanem egyszerűen a folyamatot szeretm, beszélgetések közben, buliban, akárhol....stb.

Szeretnék majd egyszer leszokni, de szerintem akkor is úgy leszek vele, hogy bármikor el tudnék szívni egy szálat.

Mot több, mint egy éve munkanélküli vagyok, unatkozom, egyszerűen nem találok munkát(ezért nem kell lehurrogni, mert egyáltalán nem igaz az, hogy ha vki akar dolgozni, az talál munkát, mert nincs így) Nekem minden vágyam, hogy találjak munkát. Na és itthon unatkozom, úgyis szívni fogom. Most sokakban felmerül, ha munkanélküli, akkor azt a kis pénzét is cigire költi... Igen költök arra is, mivel ebben a helyzetben nem fogom még ezt is megfosztani magamtól...

Csalódott vagyok, csalódtam az emberekben, az egész életben, mindenben, és egyelőre nem vagyok hajlandó letenni a cigit... ÉS nem érzem magam ezért kevesebbnek, mint más ember, aki nem dohányzik.

Köszönöm, ha végigolvastatok, és bocs, ha hosszú lett.

Na ezért!

Mentális teljesen rendben vagyok:)))

( elnézést, technikai hiba csúszott be) folyt.

Két fontosnak tartott dolgot szeretnék itt elmondani:

-a dohányzás nem mentális betegség ! a cikk kapcsán olvastam a témába .Mentális betegségnek a devianciát, stresszt,lelki betegséget, magatartás zavarokat tekintik. Ezek jelentős rézben orvosi esetek, míg a dohányzás nem.

-a 86. hozzászóláshoz csatlakozom !! A bőr milyensége, ráncossága, sárga színe sokkal inkább genetikai kérdés, mint a dohányzás következménye.

Vonatkozik ez a sárga fogakra és ujjakra is..Nem titok a korom, ezzel együtt egy ránc sincs rajtam.( képet nem tudok most feltenni , mert ebben a gépemben nincs, de kedden pótolom, akkor a másik gépemhez is hozzá férek )Koromnál sokkal fiatalabbnak látszom.

Aminek nagyon örülök,az a hang ahogy a vita zajlik.