Bérből megélni? Lehetetlen (?) (beszélgetős fórum)

igen, ezzel én is nagyrészt egyetértek, csak annak valóban sokkal nehezebb, akiknek már a szülei is olyan nehéz helyzetben voltak, hogy tényleg egy árva vasat sem tudtak(vagy akartak) adni a gyereküknek.

Mi is a párommal rengeteget tettünk azért, hogy kb olyan szinten élhessünk, mint az előttem szóló, akit páran már "jólétben élő embereknek" (szinte milliomosoknak) neveznek itthon. És akkor az a szomorú, hogy férjem tök jó állásban van itthon, mivel jön a 4.baba, sokkal nagyobb autót kell vennünk(WVSharan), amibe 4 gyerkőc+mi is beférünk és nem tudjuk itthon megvenni(mert kb 9millió az új ára), és levetett németországi autók között kell "guberálnunk" egy 6-8évest...miközben, ha pl No-ban ugyanebben az állásban lenne, akkor simán megengedhetné magának, hogy akár egy újat vegyen...

2 diplomával "cigánynak" vagy írhatnék "négert" is érezte magát odakint, hogy ott keresgél autót...miközben semmivel sem érünk kevesebbet, mint az ottani emberek (szerintem), és ez az unió??

és akkor mi is el szoktuk szégyellni magunkat, hogy mi még idehaza milyen "jó" helyzetben vagyunk, azokhoz képest, akik tényleg nem tudnak megélni a fizetésükből, vagy elmegy az egész és félretenni nem tudnak, magyarul élnek egyik napról a másikra...

Szia.

Ne érezd rosszul magad, én értettem amiről beszéltél...

Mi is mondhatni jó körülmények között élünk, bár egyedül nevelem a 10 hónapos kislányomat. Ahhoz, hogy mindent meg tudjak adni neki, sajnos vissza kellett menjek dolgozni...

Sajnálom azokat a családokat, akiknek sokszor ennivalóra sem jut, de én azért, hogy szinte mindenünk megvan, nem érzem rosszul magam, és neked sem kellene.

Van és volt választása az embereknek...tanulásra, két munkahelyre...volt, hogy én három helyen dolgoztam, amíg fősulira jártam, albérletben éltem, de addig mentem, amíg nem volt annyi pénzem, hogy megéljek és ne kelljen éheznem.

Most lehet, engem is megköveznek, de nem kell sajnálni attól, akinek van. Valószínűleg megdolgozott érte (ha nem , akkor ügyesen csinálta), feláldozott dolgokat, éveket, szabadídőt. Megérdemli.

Ahogy vki elöttem írta, nekem attól nem lesz jobb, hogy másnak rosszabb, vagy fordítva! Siránkozás helyett, megoldást kellene találni a problémákra! Mert mindig van megoldás!

Sziasztok megint!

Gondolkoztam adolgokon, amik ebben a fórumban elhangzottak. Sajnálom nagyon a fórumnyitót, és bocsi, hogy elrontottam a "panaszkodást". Ha nem szólok én, talán nem ilyen irányban megy el a topic. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy TUDOM, hogy miről beszél ő.

Viszont szerettem volna, ha azt is tudjátok, hogy bérből élni valóban lehetetlen, még, ha az több is, mint amit az átlagember keres. Nincs olyan nagy házunk, csak akkora, amilyen minden átlag családnak kijárna, nincs 2-3 mégtöbb autónk, csak 1, az is 96-os évjáratú, nyáron járt le a részlet, jó sokat kifizettünk érte a bankoknak. Nincsenek nagy igényeink, még sem tudunk minden igényünket kielégíteni. Nincsenek nagy vagyontárgyaink, sőt, még a házunk is a bankké, 23,5 év múlva talán a mienk lesz. Olyan életet próbálunk biztosítani a gyerekünknek, amit minden kisgyereknek élnie kellene. Szóval nem vagyunk elszállva. Bérből élünk.

Igen, lehetetlen.

Nincs is semmi gond addig, amig "jó" társsal, baráttal, partnerrel beszélsz az anyagi helyzetedről.... De ha nem.

Én egyetértek azzal az előttem szólóval, hogy valóban jó magyar szokás a másik zsebében rosszindulatúan turkálni. Mondjuk nekem van egy ellenpéldám is... Egy kolléganőm jó anyagi helyzetben él a családjával. Szerencsés, nincs hitele, sok a szülői segítség, a férjének nagyon jó munkája és fizuja van. Amikor mesél valamit, mindig repkednek közben az ezresek (valahogy így: "jaj, nyaralni voltunk, 150 eFt-volt, de megérte, a papucsom 25 eFt volt, de gyógypapucs ám, tudjátok, a gyerknek a ruha ennyi és ennyi ezer forint volt, stb.).... Neki a pénz a minden. Nem is vagyok kiváncsi rá, talán egy-egy jó kis családi sztori jobban érdekelne, de azt nem tud mesélni sajnos...

A pénz hol így, hol úgy, de központi kérdés a mai világban. Én személy szerint utálok foglalkozni vele és nekem megadatott az a szerencse, hogy nálunk a férjem a "kasszás", úgyhogy nekem minimális közöm van a pénzhez... sokan elcsodálkoznának, ha elmondanám, mennyi készpénz érinti a kezem egy-egy hét, hónap alatt...

bocsi én csak este tudok egy kicsit ideülni, tudod napközben a gyerekeimmel töltöm az időt...

azért nem kell leharapni a fejem, én csak máshogy gondolkodom, mint te, ennyi.

én meg nem a pénzért házasodtam, nem a pasim dolga, hanem kettőnk dolga a jólét megteremtése, ha van rá mód és tudunk élni a helyzetekkel, amit az élet hoz.

és a mi gyerekeink is rengeteg élményt, stb kapnak tőlünk, szerintem sokkal többet van szerencsém foglalkoznom velük, mint sok embernek, úgy értem, hogy attól, hogy most gyüjtögetünk nekik is, nem töltünk velük kevesebb időt, nincsenek lapasszolva sem bébisintérnek, sem nagyszülőknek...

:DD

Én pont ezért hagytam abba, és elvből ilyesmiről már nem is beszélek senkinek. Nincs szükségem arra, hogy azonnal azt kérdezzék, hogy MIBŐL vetted??

Engem is megszóltak már többször a naplóm miatt, mert le merészeltem írni, mi történt hol voltam, vagy éppen mit vásároltam.

Annak is ugyanazt mondtam, mint a topicindítónak itt: mindenkinek a saját keresztje a legnagyobb és mindenki csakis a saját életét tudje megélni, és megoldani.

Honnan tudja mennyit vernek el, mi marad és mennyi a lakásuk hitele?

Ez tipikus Magyarország, itt a letávolabbi ismerős sem szégyelli megkérdezni a másiktól, hogy mennyi a fizetése, milyen az autója (céges, vagy magán) vagy mekkora a hitele a házán. Elég 300 km-t odébb menni, ahol ez nem divat, sőt, munkatársak nem tudják egymásról mennyi a másik fizetése -és ez számomra teljesen normális és természetes, hogy nem a másik zsebével foglalkoznak- és mekkora hitele van, és miből megy nyaralni. Pedig ott is vannak szegényebbek és gazdagabbak is.

Őszintén, neked több van attól mert a másiknak kevesebb? Vagy neked kevesebb van, mert amannak több van?

Ha másik életének figyelésének, bírálásának és anyagi helyzetének elemzésére fordított időben a saját boldogulásukkal foglalkoznának, talán már előrébb is lehetnének.

Ez megragadta a tekintetemet: nincs gyerek, mert "drága" de nem tartanak sehol, mert hitelből fizetik a lakásukat.

uram bocsá' csak az tart valahol akinek van gyereke? És aki nem akar? Sem most, sem később???? Az soha nem tart majd sehol?

"Szívemből" szóltál.

végigolvastam az eddigi hozzászólásokat. igen kiakasztó, hogy tényleg vannak olyanok, akiknek ennyire ki kell számolni mindent. ami még szörnyű, hogy olyanok mondják meg, h mennyi legyen a minimálbér, akik soha nem nézték meg a kenyér árát aszerint, h van e épp a pénztárcájukban annyi pénz.

Amit pedig Mrsa4 írt abban benne volt az is, h a válság előtt mennyi volt a törlesztő és most közel a duplájával küzdenek ők is.

mi is vettünk lakást a törlesztőnket biztosítással együtt úgy választottuk, h 70-80e ft legyen, mert annyit még ki tudunk fizetni. az üzletkötő persze ebből a 80at hallotta meg.... mindegy, fizettük. válság miatt ez már felment 120-ra....

jah és panelban élünk, mert szeretünk itt élni, rétre, dombra megyek le sétálni a gyerekkel, és zöldre néz az ablakunk... ekkora lakásra telt...

és amit már szintén írtatok, azért mert valakinek magasabb a fizetése, lehet neki másfele kell fizetnie, mert míg valakinek nincs törlesztője, másnak muszáj fizetnie, ha nem akar másnak albérletet fizetni, amiből 30év múlva se lesz saját lakása...

igen az első fele igaz, nehéz összehangolni a 2 dolgot.

háború alatt viszont persze hogy csak a remény volt, ennél csak jobb lehet.

Sajnos, ez így van :(

Egyik nézőpont szerint gondolni kell a jövőre, míg másik szerint éljünk a mának, a pillanatnak, e kettőt nem egyszerű összehangolni. Egyre inkább az az érzésem, hogy a mai viszonyok attól rosszabbak a régieknél, hogy elvették a reményt, ami mindig is volt az emberekben. Még a háború alatt is.

az biztos, hogy nem jár együtt, akkor ha van kilátása! más úgy élni ,hogy tudom,hogy a férjemnek ( vagy nekem) van munkahelye úgy(!!), hogy nem attól rettegek,hogy mikor küldik el... így nincs irigykedés, se gyűlölet mert van egy biztos pont.. igaz, hogy nem lesz hó végén hús, csak krumpli, de akkor is tudom,hogy nem bocsájtanak el!

viszont teljesen mássá teszi az embert, ha kilátástalan a helyzete!!

Szerintem mindenkinek elég a maga baja.

200 ezer forintos nettóból ugyanúgy meghúzhatja magát valaki, ha a kiadásai elérik a kritikus szintet. Természetesen 80 ezerből kijönni lényegesen nehezebb, de ez másik kategória, másért megy a napi harc.

Ismerünk olyan családokat, ahol azonos bevétel mellett beosztják a pénzt, és olyant, ahol nem sikerül.

ez azért nagyon durva, hogy ennyit lógtok azont, hogy mennyi törlesztőt fizet, meg drága játékot vesz a gyerekeinek... Miért baj ez nektek?? azért még vannak mo-n olyanok, akik hál'Istennek megélnek úgy,hogy nem kell azt nézni,hogy hónap végére van - e hús...

amúgy meg szőrnyű,hogy ennyire sokan nem tudnak megélni... kéne ide egy polgárháború!! Nem hiszem el,hogy ezek vezetik az országot, akik jobbra, balra csalnak, és le is buknak, erről szól a híradó, de azért közüllük kell választani,hogy ki vezesse az országot...

a nép azért csak tehetne valamit... hisz mi szenvedünk!