Beigazolódott Down-kór, terhességmegszakítás a 23. héten (beszélgetős fórum)

Akár rólam is írhattad volna.

Az első gyermekemnél, az akkori nőgyógyászom így jellemezte morfologiailag nincs rendben. Ezért jövő héten menjek be a kórházba, mert sem kezét sem lábát nem látja. Én persze otthagytam, elmentem egy másikhoz, aki szerint volt keze lába :-) .

A többi mindenkinek!!!

Ancsikánknál meg van állapítva, down szindróma.

A megállapított tényt is le.... mert rajtunk is múlik mi lesz belőlük.

És érzünk annyi erőt magunkban, hogy ezzel a feladattal megküzdjünk.

Ha nem tudnánk, hogy mivel jár, nem vinnénk őket fejlesztésre. Tudjuk mi, és tesszük a dolgunkat.

Meg lehet mindent magyarázni, mondhatjuk azt, hogy igen az én gyerekem majd rácáfol erre az írásra. Lehet, hogy nem cáfol rá, sőt még az is lehet, hogy majd 20-30 év múlva mikor egyszer beszélgetünk, vagy itt, vagy máshol, és arról fogsz panaszkodni, hogy a 30 éves fiad, lányod nem akar leszakadni a családról, akkor én elmondhatom, hogy az én fiam megnősült, és önálló életet él.

Ennyi erővel elindulhatunk, és már a fogantatás előtt szelektálhatunk, lehet kémcsőben tenyészteni a világot, és akkor csak tökéletes egyedek fognak születni.

Még egyszer elmondom az én gyermekem nem beteg.

Biztos én vagyok a surmó, de én ezt így gondolom.

Korai fejlesztésre járunk a többi nem Down-os gyerekkel együtt, de a Te felfogásodban ahogy látom ők sem erre a világra valók.

Azt is elmondanám még, hogy soha nem mondtam, hogy elítélem azt aki elveteti Down-os magzatát. Megértem, ha ilyen döntést hoz, de szerintem ez nem feltétlenül a jobbik út. Ezek az emberkék nem selejtek, és lehet, hogy nem lesz olyan szellemi képességű, mint egy szerinted egészséges gyermek, de ez sem biztos. Hogy tud szerinted egy Down szindrómás egyetemet -főiskolát végezni? Biztos azért, mert sajnálják, meg mert elkezdte ez jár neki, és akkor adjunk neki diplomát.

Sziasztok ! Végig olvastam a fórumot pedig nem vagyok érintett. Kemény dolgok ezek. Gőzöm nincsen hogy adott helyzetben meg tudtam volna -e tenni azt a döntést amit azért a többség támogat.Valószínü hogy nem tudtam volna az élet vagy halál közül a halált választani. Lehet hogy én is reménykedtem volna hogyha hátha tévednek az orvosok... Mert azért tévednek sokszor.De megértem azokat is akik elhiszik amit mond az orvos az tutira igaz és meghozzák ezt a kemény döntést.Van olyan ismerősöm akinek a menyének javasolták az abortuszt hogy beteg a magzat még szerencse hogy elment másik orvoshoz aki közölte hogy semmi gond a magzattal. A második orvos meglátása volt a helyes és tényleg egészséges baba született...Viszont a szörnyű az hogy sok sok évet várt a babára és az első orvos megölette volna vele teljesen feleslegesen !Az ilyen történetek azért elgondolkoztatnak hogy tényleg hol is tart az orvostudomány...

Abban hogy az életben semmire sincs garancia és sosem lehet tudni mit hoz a holnap tökéletesen igazatok van. Van gond a normál gyerekekkel is nem is kevés és sajnos az hogy egészségesen születik meg egy baba nem jelenti azt hogy boldog felnőtt lesz belőle.Az élethez legfőképp szerencse kell meg kellő kitartás és optimizmus.

Te akinek köze nincs a dologhoz, csak olvasott hallott, de nem tapasztalt 100% ig biztos vagy hogy ez így is van.

Nem vagyunk hülyék, mi is utánaolvastunk mindennek ismerjük a száraz tényeket, ismerjük a statisztikát

Általánosítani viszont nem kell.

Vannak már jó számmal önellátók, és a saját igényeik szerinti teljes életet élik. Olyan munkát végeznek el ami lehet neked nem esne ínyedre.

Tudod mit mondok neked?

Örülj, nem vagy egyedül. A szemem láttára gúnyolta a kislányomat és a többi dankát egy képzett orvos. Ugyanolyan érzéketlen és általánosító mint te.És mostmár nem érdekel, hogyan magyarázod ki magad.

Nem az húzott föl amit nekem írsz, de van itt olyan is aki eltén végzett és több tapasztalat van a háta mögött, mint itt mindannyiunkéban, és te épp őt bugyuta kérdésezted le.Nem fogja védeni magát, ismerem

Azért állíts magadon mert ehhez a témához kívülállóként csak hablatyolsz, idézgetsz.

Tapasztalatból okoskodj, itélkezz a down gyerekekről, felnőttekről.

Ha nincs akkor bölcsebb hallgatni nem gondolod?

Mi magyarázunk mindent összevissza, elé mögé, isten tudja hová?

Te frankón tudsz mindent.

Hát tudod mit, vetesd el ha beteg foganna a szíved alatt, tégy vele amit akarsz, a te dolgod.

De a mi gyerekeinknek helye van ebben a világban, mert szeretve vannak, akkor is ha ápolásra szorulnak, ha gondozás alá esnek.

Ők a mi gyerekeink, válogatás nélkül. petimamáé már nincs köztünk, talán ezért is fáj neki jobban amiket mondasz, mert esélyt sem kapott a kisfia a bizonyításra. Mi szerencsésebbek vagyunk, és csak hogy tudd, a bugyuta kérdéseivel válaszaival, állított engem talpra. Olyan hülyeségekkel fárasztottam hogy magam is szégyenlem ennyi idő után vissza nézve, és soha nem bugyutázott le.

Intelligensen nem erőszakosan, vezetett a derű felé. És ezúton is csak megköszönni szeretném.

Az ilyen hozzáállás amilyen a tied, okozta a legnagyobb fejtörést. Mert elsőre arra gondolsz ki mit fog szólni hozzá(nem alaptalanul féltem ettől)

Azt kívánom neked olyan életetek legyen, hogy soha ne kelljen leülnöd, és emészd magad, hogy vajon az élet mért súlyt. Élj vidáman légy büszke a gyermekedre az életedre.

No egy újabb hsz amire neked nem érdemes válaszolnod

Én ismerek Down-szindrómás lányt, aki férjnél van, és kettesben él a férjével. Mos, főz, bevásárol és eljárnak a Baltazár színházba dolgozni.

Olyat pedig többet is, aki egyedül közlekedik, dolgozni jár, kis segítséggel önállóan él.

Ezt eddig is tudtuk.Mi vagyunk a szüleik.

Mit is kéne cáfolni? Hogy ettől nem élhetnek teljes életet?

Szerintem kár ezt tovább feszegetni,mert úgysem tudjuk meggyőzni egymást.

Mi így gondoljuk,te pedig másképp.

De ha danka gyermeked születne,lehet megváltozna a véleményed.Valószínű csak akkor.

Ezt csak az érti,aki benne van.Én is a saját bőrömön tapasztalom.Más lesz a világ,de nem feltétlenül rosszabb.

"A legnagyobb figyelmet a Down-szindróma érdemli, mert a megszületett egyének neveléséről és ellátásáról tartósan gondoskodni kell, hiszen önálló életvitelre szellemi retardációjuk miatt alkalmatlanok. A szellemi elmaradottság mértéke nagyon eltérő, de olyan Down-szindrómát még nem írtak le, ahol az azonosított 21-es triszómia normális szellemi képességgel járt volna együtt."

ezt meg tudjátok cáfolni?

Szia projekt640!

Ugyan nem engem kérdeztél, de mivel több olyan családot ismerek, akik tudták előre, azt meg tudom írni, hogy náluk mi volt az ok, hogy megtartották. A nagy részüknél az, hogy úgy érezték, hogy nem tudnák megölni a babájukat, akkor sem, ha nem olyan, mint amilyennek szeretnék.

Egyikük történetét itt elolvashatod: [link]

Van köztük, aki ismert közelebbről downos gyereket nevelő családot, nekik általában könnyebb volt, mert valamennyire tudták, miről döntenek. Ahogy te is írod, az átlag ember nem tudja igazán, milyen egy downos gyerek. és minden kismama attól retteg, hogy nehogy downos legyen. Nem azért, mert ez a legszörnyűbb, ami egy babával történhet, hanem azért, mert ez relatív jól szűrhető, és valljuk be, marha nagy üzlet is ez a szűrés, rengeteg pénzt költenek rá a párok. Ezért kezdettől folyton ezt hallja az orvostól, védőnőtől.

Nagyon örülök, hogy nálatok minden rendben, hidd el, mi downos szülők se kívánunk senkinek down gyereket, csak tapasztalatból tudjuk, hogy az sem a világ vége, ha valakinek dankája születik.

sajnos, ha valaki nem akar megérteni valamit, akkor az soha nem is fogja. :-(

mindenki tudja, hogy mit neveznek teljes életnek, fölösleges ilyen bugyuta kérdést feltenni. :-(

meg válaszolni is fölösleges lenne rá. :-(

kisfazakas!

csak azért, mert név szerint megszólítottál, azért válaszolok, mert egyébként semmi értelme nincsen. :-(

nem, nem érzem bántónak a gondolataimat. én semmi rosszat nem mondtam azokra, akik megtartják a Downos babájukat. én csak annyit mondtam, hogy tiszteletem azoknak, akik meg tudják hozni azt a kemény döntést, hogy elvetetik, ha kiderül, hogy Down-os, mert úgy gondolom, hogy ez a helyes. ez csak egy vélemény, az enyém (és még sok más páré is) és ahogy én el tudom fogadni, hogy vannak akik megtartják, úgy neked (nektek) is el kéne tudnod (tudnotok!) fpgadni, hogy vannak akik meg nem tartják meg. ennyi. nem kell a mondataim mögé gondolni olyanokat, amiket nem mondtam, ez csak a ti fejetekben létezik. én nem gondoltam és nem is gondolok ilyen rosszakat, mint amiket ti itt próbáltok a számba adni. ez csak a ti gondolkodásotokat mutatja. :-(

igen, azt jól látod, hogy úgy gondolom, hogy az egészség nagyon fontos, ez mindenképpen szükséges a teljes élethez.

de nyilvánvaló, hogy attól még, hogy valaki egészségesen születik, az élete során sok minden történhet vele.

én az esélyről beszéltem, amit itt többen teljesen félremagyaráztak....

én azt mondtam, hogy joga van egészséghez.

ha már eleve születéskor sem egészséges, és ez nem kijavítható, akkor eleve hátránnyal indul az életben és ez a hátrány nem behozható. :-(

az, hogy valaki boldog lesz-e az életben, az nem attól függ, hogy Downos-e vagy sem, természetesen lehet boldog a Downos ember is, de pusztán az, hogy Downos, nem teszi feltétlenül boldog és teljes életet élni tudó emberré. :-(

Ha tovább is olvastad, akkor azt is láttad, hogy 9 hónaposan rácáfolt ezekre az előrejelzésekre szNika gyereke. Sajnos az orvosok nagy része sem ismeri igazán a ds gyerekeket, és jó részüknek ugyanúgy vannak előítéleteik, mint az átlagembernek.

Egyáltalán nem akarom idealizálni a down gyereket, természetesen sok probléma lehet a felnevelésük során, de aki azt mondja, hogy egy nem downnak született gyereknél nem lehet legalább annyi gondja a szülőnek, az még nem nevelt gyereket. Egyetlen gyereknél sem tudja senki előre megmondani a születéskor (szerencsére), hogy mi lesz belőle, mire fogja "vinni", mennyi probléma lehet vele később.

Látom, ez a teljes élet a te vesszőparipád, de mégis ki dönti el, hogy mi a teljes élet? Le van ez valahol írva? Szerinted mi a teljes élet? Az, amit te annak gondolsz?

Nekem pl. az én teljes életemhez hozzátartozik, hogy gyerekeim vannak, de el tudom fogadni, hogy van, aki gyerek nélkül is tud teljes életet élni. Van, aki a munkájában éli meg igazán magát, van, aki csak azért dolgozik (ez a többség), hogy megkeresse a napi megélhetését. Nekik nem teljes az életük? Kromoszómakülönbség a férfi és a nő között is van, melyiknek teljes az élete?

Én a downos gyerekem által egy csomó olyan képességre, tapasztalatra tettem szert, ami előtte nem volt, teljesebb lett tőle az életem. De nemcsak az enyém, hanem a többi, "egészséges" (?) gyerekemé is. Az én kisfiam csak 3 évet élt, de teljes volt az élete. Nemcsak szerintem, hanem aszerint a több száz ember szerint is, aki eljött a temetésére. Akiknek jelentett valamit az ő élete, akik sok mindenről máshogy gondolkodnak azóta, mint azelőtt. Tudom, hogy nem tudlak erről meggyőzni, igazából nem is akarlak.

"Mikor 3 hónaposan közölte velünk a genetikus az eredményt, csak azt sorolta, hogy mire lesz képtelen a gyermekem."

hát erről van szó.

az a "csak kromoszómatöbblet" azt jelenti, hogy nem élhet egész életében teljes életet. ez egy betegség, akkor, ha nem akarjátok elfogadni. :-(

Szia szNika,

Amióta az én agyamban is mefogant ez az egész gondolat, azóta nagyon nagy tisztelettel figyelek azokra, akik felnevelnek nem teljesen 'egészséges' gyermekeket. Én még testközelben soha nem találkoztam down-os gyerekkel, csak úgy, hogy láttam játszótéren játszani stb., különösebben nem is néztem meg őket, különösebben nem is nézem meg egyébként senki gyermekét. Amiért viszont írom ezt a levelet, at az, hogy amikor 3 hónaposan megutdtátok, azt magzati 3 hónaposan tudtátok meg, vagy szülés után? Ha magzati korban? akkor úgy gondoltátok, hogy esetleg ti túl tudtok lépni ezen A dolgon, vagy mi az a pozitív suggallat, ami erőt adott nektek, hogy megtartsátok? Én, ahogy írtam, bevallom nagyon megijedtem - ha lehet így fogalmazni :-( Köszönöm válaszodat!

Kisfazekas egyetértek veled. :)

Az én gyermekem már felnőtt, tehát volt időm és lehetőségem tapasztalatot gyűjteni e téren. Sokan gondolkodnak így, mint Kisfazekas, Sznika. Ismerek olyan családot, akik tudták, hogy Downos a magzat, mégis vállalták és boldog kiegyensúlyozott kisgyermeket nevelhetnek. Én annó hogy tettem volna, ha a terhesség felmerül a down gyanúja? Kevés ismeret, tapasztalat híján a könnyebb utat választottam volna. Igen, nem véletlenül írtam a könnyebb szót, mert könnyebb megszabadulni egy ismeretlen nehézségtől, mint felvállalni. Ma már másképp döntenék..........

Amikor találkozom egy súlyos beteg gyermekkel, akkor azt gondolom, hogy milyen jó nekem, hiszen az én gyermekem csak downos. Downos és nem beteg! Születése után volt ugyan egy nagyon kicsi szívhibája, de sohasem okozott panaszt, fizikálisan terhelhető volt mindig.

Igaza van Kisfazekasnak, amikor azt mondja, egy danka, vagy bármilyen sérült gyermek megváltoztatja a szülőket. Igen, türelmesebbé, toleránsabbá tesz, másokkal szemben is. Szociálisan érzékenyebbé segítőkészebbé válunk.

Amivel többet kapunk egy ilyen gyermektől, az a feltétel nélküli önzetlen szeretet. Aki nem nevel sérült gyermeket ezt a szeretetet sohasem tapaszthatja meg.

Mi a teljes élet? Kinek mi:

1/ Akinek minden vágya, hogy körbe utazza a fél világot. Ha nincs rá pénze, már nem lehet teljes az élete, mert valósulhat meg a nagy álma.

2/ Karriert épít, reggeltől késő estig dolgozik, nem létezik számára más, csak a munka, párkapcsolatai tönkremennek. ( Ez aztán a teljes élet!)

3/ Látást vakulástól dolgozik mindkét szülő, hogy a gyermekeiknek legalább enni tudjanak adni. (Ez teljes élet?)

4/ Julis néni + Józsi bácsi egy életen keresztül csak a földet művelték, sok gyerekük született, mert télen korán sötétedett. A falu határát csak akkor lépték át, ha vásárba, vagy orvoshoz kellett menni. ( Ők teljes életet éltek?)

Ezek mind szélsőségek, de ha belegondolunk, rájövünk, milyen kevesen élhetnek teljes életet, pedig épen jöttek a világra. Boldogtalanok, mert minden napjuk küzdelem, nem érik el a céljukat. Ellentétben a mi gyerekeinkkel, akiknek az apró sikerek is élményt jelentenek. Tanulhatnak, sportolhatnak, zenélhetnek, táncolhatnak, szerepelhetnek, ami életre szóló sikerélmény lehet. Vihetjük őket kirándulni, nyaralni, üdülni, s ha felnőnek párkapcsolatban is élhetnek, ha megtalálják a párjukat.

Nos,.... a teljes élet fogalma nagyon relatív.

Nem hiszem, hogy befolyásolni kellene a babavárókat, hogy ki mit tegyen, vállalja, vagy ne vállalja? Inkább át kellene adni a tapasztalatainkat, a pozitív tapasztalatot is. Aki csak távolról látott még downost, vagy csak halott róluk, az ne ítélkezzek, ne hangoztassa a véleményét, előbb ismerje meg őket!

A mai világban, nem egyszerűbb mindent megmagyarázni, mit kiért és miért teszünk?

Tiszteletem azoknak, akik merték vállalni, hogy igen én nem tudtam elfogadni, nem vállaltam.

A legtöbben azért más oldalról közelítenek. Nézzétek meg az anygalok szülei vagyunk honlapot. Rengeteg 20 hét körüli magzatnak gyújtanak gyertyát. Nem írom le amit gondolok erről.

Visszatérve az eredeti témához nekem is egészséges már mindkét gyermekem.(akié még nem majd lesz) Ja kromoszóma egyel több van, és akkor mi van?

Kár hogy nem lehet ide illeszteni, minden hsz-nkhoz egy képet. Mert így vaktába magyarázunk. Mi itt akik mellettük vagyunk, minden nap belőlük erőt merítve, feltöltődve indulunk a napnak. Mert bár ugyanúgy van fogzás, éjszakai nem alvás, hasonló dolgok amik minden babánál vannak, Ugyanúgy tudunk örülni nekik, és ők is nekünk.

11 hónapos lesz a kicsi lányunk, és minden reggel, a takaróval kukucskálva fogad engem. Huncutul vigyorog, és ha nem sikerül eltakarni az arcocskáját teljesen akkor becsukja a szemét(strucc politika).

Ma beszélgettem olyan szülővel akinek uyganígy van danka. Azt beszéltük, hogy sajnos átadni, azt a tapasztalatot átváltozást Más emberré válást, amin átmegy egy sérült (bármilyen sérült) gyermek hozzátartozója, nem lehet.

Ezt csak megélve tapasztalhatja az ember.

És látom én meg olvasom, itt a hsz-kat, nem egy nyelven beszélünk.

Persze, mondanak ilyet, hogy erkölcsi magasságokba jutás meg ilyenek...(projkt640-től idéztem).

Teljesen kár ilyen hangon beszélni rólunk.

Mi ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy bárcsak minél több embernek lenne beteg sérült gyermeke. Csak azt akarjuk ezzel hangoztatni, hogy a mi gyermekünk élete is teljes.

Derya nem érzed mennyire bántó vagy? Szerencsére projekt párja nem kell megszülje a babáját előbb, mert a tesztje jó lett. De ha nem így lett volna, ki vagy te, hogy azt mond nem lenne teljes élete?

Honnan tudod?

Lehet hogy még téged is megszégyenítene a majdani tudásával értelmével.

Te csak olvasol, tv-ben értesülsz, interneten, meg esetleg láttál is dankát, vagy más sérült embert.

Tapasztalni nem tapasztaltál... vagy igen?

Ki mondja meg,vagy írta le valaha is,hogy mi a teljes értékű élet.

Annak van teljes értékű élete csak ,aki egészséges?Mert a hsz-ból ez érződik.

pl:születik egy egészséges baba.A szülők boldogok.Aztán valami elromlik."Ölik" egymást,romokban az életük,adósság...Csak a robot,szomorúság,esetleg betegség,alkohol.

A gyerek ebben nő fel,keserűséget szomorúságot,pénz utáni hajszát lát.Elhanyagolják.És menekül.Valamibe,ami átmeneti boldogságot nyújt.Aztán vagy kijön beleőle vagy nem.A szülő pedig nem tudja hol rontotta el.Magát okolja(joggal).És ők is menekülnek.El egy mástól,vagy a világtól.Ki ebbe ki abba.Tragédia.

Sajnos ez a mai világban nem ritka.Sőt.Többet is láttam közelről.de szerintem mindenki.

Az a ritkább ha szépen élnek,és kitartanak a bajban is egymás oldalán.Végülis erre szerződtek.

Akkor most ez a teljes élet? Csak az egészség meglegyen?Akkor minden frankó?Garantált a boldogság?

Mihez képes teljes értékű egy élet?

Az ész vagy szív javára dől el?

"mivel a gyereknek is joga van az egészséghez, és Downosan nincsen egészsége, ezért megértem azokat, akik elvetetik, ha kiderül, hogy downos a babájuk. "

Ezt hogy értetted?

Az én gyermekem Down szindrómás, de egészséges, semmilyen szervi baja nincsen. 10 hónaposan feláll, mászik kúszik, kezét fogva lépked, felül, gyönyörű tartása van. Igaz, hogy a combcsontja rövidebb, de így is 78cm magas, az ujjai tömzsik, és kicsit ferdébb vágású a szeme, de ettől ő még nem beteg. Ez egy hülyeség, hogy beteg, semmi baja, mosolyog, játszik, sír, csapkodja a fenekét a földhöz, mindent úgy csinál, mint a lányom. Nem értem, magyarázd el, mert Te biztos többet láttál mint én, hogy mi a Down-ban a betegség? Ez egy kromoszóma többlet, és igen biztos, hogy soha nem lesz annyi kromoszómája mint neked, mert neki több van, és ez akkora bűn, hogy meg kell tőle szabadulni?

Nem mondom azt, hogy ha azt mondták volna, a terhességem alatt, hogy Down szindrómás, és súlyos szívhibája van, és még egyéb betegségei is vannak, sok műtét, és csekély életkilátások, akkor életre ítéltem volna, de mikor nincs egyéb baja, mint a Down, akkor miért öljem meg?

Mikor 3 hónaposan közölte velünk a genetikus az eredményt, csak azt sorolta, hogy mire lesz képtelen a gyermekem. Most 9 hónaposan mikor vissza vittem, meg már úgy nyilatkozott, hogy lehet, hogy csak az arcán fog látszani, amikor még az orvosok sem tudják, hogy mivel jár ez, akkor nem értem, hogy egyes emberek hogy lehetnek ilyen okosak. Mondjuk biztos a felháborodás is beszél belőlem, hisz nekem Danka a gyermekem, ezzel vissza is lehet vágni, hogy én csak védem magam, meg szupernek tüntetjük fel magunkat, de nem tudja aki ezen nem ment át. Én nem érzem, hogy többet kellene adnom, vagy teljesítenem az egyik, vagy másik gyermekemmmel szemben.

Gratulálok a jó eredményhez.

Örülök, hogy egészséges a babátok.

További boldog babavárást kívánok nektek.

Sziasztok, tegnap megjott az eredmeny. Minden OK, semmilyen kromoszomarendellenessegt nem talaltak, a nodoki is atnezte a jelenteseket, es mondta, hogy nyugodjunk meg. Annyira, de annyira orulunk, mindenkivel kozoltuk, 2 kemeny het ezzel lezarult eletunkben. Koszonom mindenki tamogatasat, tanacsait, amit konkluzionak tudnek irni, hogy aki mar 'idosebb' (35 felett), esetleg tobbszor volt magzati spontan-vetelese, az mindenkeppen alaposan vizsgaltassa ki magat, es lehetoleg ne a 21.22. heten, hanem 18-19. heten, es akkor nem kell kapkodni. A magzatvizvetel-nek nagyobb a fustje, mint a langja, es az az eredmeny nyugtat vegul meg.

Valaki kerdezte korabban, hogy miert nem boholy-vizsgalatot kertunk, hat erre az a valaszom: , hogy nekunk egyszeruen azt nem ajanlottak, kozoltek, hogy magzatvizvetel, es abbol minden kiderul.

Koszonom, megegyszer!!!!