Az óvónők hakniznak?! (beszélgetős fórum)
Úgy gondolom,mióta én gyerek voltam,nem sokat változtak a dolgok,valahogy nincs mai gondolat menete az egésznek.Más felfogás más rálátás kellene,de persze senki nem végzi 100%-osan a munkáját,így az óvónők is glébecolnak,ahol tudnak.Van amelyik szülő foglalkozik vele,van amelyik nem veszi fel,gyerekét hova,minek írják.
Szerintem meg nem jó dolog a szégyenfal. Sem ovisnak, sem iskolásnak, sem felnőttnek!
A gyerekek meg minden ok nélkül tudnak gonoszok, lenni egy mással, ha meg erre okot is adnak...Miért jó egy gyerek lelkének, ha szégyenkezni e kell?!
Egyáltalán nem biztos, hogy ez a módja annak, hogy kialakuljon a versenyszellem, és sikerélménye legyen
ha dicsőségfal van azzal egyetértek, ha szégyenfal, azzal nem!! nagyon nem mindegy, melyikről beszélünk!!!
nem tudom eldönteni, hogy ezt a hozzászólásod megértésből, vagy dühből írtad-e...
Szerintem jó dolog. Motiválja a gyereket, megtanulja milyen a versenyszellem, és sikerélményt szerez neki ha ő is felkerül.
Mostmár kezdem megérteni a dolgot,bár pár dologgal még mindig nem vagyok megelégedve,mert ha tudjuk,hogy a gyerek érzékenyebb lehet dolgokra,akkor nem csinálok "szégyenfalat"!Ezt én nevezem így,másik szemszögből lehet felőlem dicsőségfal is,de ez is a szülőnek készült,nem a gyereknek...talán jobb is,hogy nincs szereplés...
Érdekes kérdést vetettél fel. Leírnék néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. Bizony, nagyon kevés olyan gyerek van, aki elviseli óvodás korban a szereplést. Vagy nagyon izgulós, vagy nehezebben tanulja meg a verseket, énekeket. Csináltam én is hosszú évekig anyák napi műsort, évzárót. Nagyon figyeltünk, hogy minden gyerek azonosan szerepeljen, mert tudtuk, hogy a szülők azt fogják nézni, ki-hányszor-milyen nehézségű-milyen hosszúságú verset mond. Ha eltérés van a gyermek képességei miatt, akkor "biztosan kivételeztünk" a másik gyermekkel. Az óvodáskorú gyermeknek nem is természetes, hogy nagyszámú közönség előtt teljesítsen. Ha valaki már összeállított és begyakoroltatott ilyen műsort, csak az tudja, hogy milyen leterhelő a gyerekeknek. Még akkor is, ha az év anyagából állítjuk össze. Látott mindenki versbe belesülő, síró gyermeket. Talán ezek a gyerekek kapták mindig a legnagyobb tapsot. ...De ki tudja, mit érezhetett a gyerek legbelül? Milyen szégyent, megalázottságot?
Mindenki tudja jól, hogy csak a szülők, a vendégek csodálatáért készülnek a műsorok. Éppen ezért mi évek óta nem tartunk műsort. Nincs nyúzás, nincs játék helyett gyakorlás, nincs stresszhelyzet. Ettől függetlenül minden gyermek felköszönti az édesanyját és csak neki mondja el a kis versét, énekeli el a dalt. ...és igen, nagyon büszke magára, hogy örömet szerzett az anyukájának.
Bared,nálatok nem volt ilyen az oviba?És az iskolába?Köszi a hozzászólásaidat!Én mindennel meg voltam elégedve eddig az oviban, ezeket nem csak a magam nevében írtam,de mostmár úgyis elballagunk,izgulok,hogy a suliban ne legyen ilyen,de biztos lesz.Talán nem kell vele foglalkozni!
hát ez tényleg rohadt gusztustalan!!
A másik dolog a szégyenfal...akik tudnak cipőt kötni,azoknak kinnt van a nevük.Ez kinek szól:a gyerekeknek,akik még el sem tudják olvasni a neveket vagy a szülőnek,ugyan tanítsa meg már bekötni a gyerek a cipőjét?Ezt így kell?!Így kell elintézni azokat a gyerekeket is,akik iskolafejlesztésre szorulnak vagy logopédusra?Ezt a névsort szintén a szülők olvassák,akiknek ez lehet kellemetlen stb...vicces...mindennek van módja.Személyesen beszélgetni az nem lehetséges?!Nem haladunk felfogásban,maradunk egy régmúlt szintnél!Építik az emberbe már most a görcsöket,hadd szokja!
ez lenne a normális, elméletben jól hangzik, de próbálja meg mondjuk valaki, ha ketten vannak a kollégával ezt 25 gyerekkel kivitelezni...
Azok a gyerekek,akik nem szeretnek szerepelni,de megteszik azt a feladatot,amit rájuk bíznak,azok a gyerekek,akik szeretnének szerepelni,de több türelemre van szükségük,ahhoz,hogy teljesítsenek és látják azoknak a sikerét és kitüntetettségét,akik mindig porondon vannak,szerintem háttérbe szorítja a többséget!Ez nekem régifajta felfogásnak tűnik,az egyenrangú foglalkozás mindenkinek jár,egy jó óvónőnek ez lehetne az igazi kihívás!
szerintem is összetettebb dolog ez ennél...egy idő után az ember kiismeri őket... megtanulja melyik gyerekben lehet biztos, ki nem fogja cserben hagyni, melyik gyerek hisztis, ki az aki leblokkol, nem elég értelmes, nincs kedve az ilyenekhez, és reggelig sorolhatnám....többek közt gyerekekkel foglalkozom, így ezt nyugodt szívvel írom le, van rálátásom... tény: hazudik az a pedagógus, aki azt mondja nincs pár olyan gyerek aki közelebb áll hozzá...ám aki ezt érezteti is, szerintem alkalmatlan a pályára..
Nem biztos, hogy csak rájuk irányul a figyelmük, de lehet, hogy pont az a 6 gyerek akik szeretnek szerepelni...
Tavaly nálunk az anyák napi ünnepség fulladt majdnem kudarcba. Voltak gyerekek, akik annyira bestresszelték magukat a szereplés miatt, hogy rosszul lettek...Erőltetni kár a szereplést. Majd később elválik, hogy lesz e kedve hozzá
Miért irányul az óvónők figyelme csak pár gyerekre az óvódában?Már megint az a hat gyerek kapja a főszerepet a színjátszásban?!Az óvónő hibás,vagy a szülő?Az óvónőnek egyszerűbb így vagy a szülő nem foglalkozik eleget a gyerekkel otthon,mert nincs benne a hatban?
További ajánlott fórumok: