Az idő mindent megold? (beszélgetős fórum)

Állítóalag egy év a "gyászidő" a kapcsolat után. A legelső fiúnak könyörögtem, hogy jöjjön vissza...nem kellett volna. Ma már látom nagyon megaláztam magam. Nehéz nagyon nehéz, de szerintem sem megoldás az, hogy pityeregsz (persze ez is hozzá tartozik) de csak otthon mikor senki sem lát. Nr akard elfelejteni, mert akkor még nehezebb idővel enyhül, de ne ragazskodj a fiúhoz görcsösen. Az a legrosszabb ilyenkor nem nyitsz másfelé. Nem kell kapcsolatba ugrani csak barátkozz és ez segít :) Egyébként a tudat az ami belül megöl minket lányokat...hogy többé annak a valakinek már nem kellünk :S

Jajj, hát ez nagyon nehéz, átérzem a helyzeted, én is voltam így! Menj bulizz, és ismerkedj, felejtsd el!

7 év után 10 hónapja szakítottunk a párommal, a szakítás után 2 hónappal neki már volt valakije és azóta is együtt vannak. Még mindig szeretem. Folyton vele álmodok, hogy újra együtt vagyunk. Nem beszél velem és ha véletlenül összefutunk még csak nem is köszön, nem értem a viselkedését...Hogyan tudnám elfelejteni? Nem tudok új kapcsolatot kezdeni senkivel, mert nekem csak Ő kell. Folyton sírok miatta és senki nincs, akivel megoszthatnám a fájdalmamat...