Átlagosan hány éves korára éri el az ember a stabil egzisztenciát és a teljes függetlenséget? Mikorra válik szabaddá? (beszélgetés)

Stabil egzisztencia, érzelmi, anyagi függetlenség... Természetesen elsősorban egyén-függő, bár a körülményektől, és az egyén körül élő, rá ható emberektől is függ.

Rudolf Steinek osztrák filozófus az ember életét 7 éves ciklusokra bontotta. Szerinte 21 éves korunkra legyen kezünkben egy olyan szakmai tudás, amelyből életünk során megélünk, 28 éves korunkig célszerű a családalapítás (házasság, gyerekek)...

Nem csak az ő korában, de még 50 évvel ezelőtt is a fiatal házasok igyekeztek a szülőktől külön költözni, akár albérletbe is, annak érdekében, hogy valóban önállóvá váljanak, válhassanak.

Ma ez már inkább háttérbe kerül, és elsősorban a napi megélhetés diktálja, hogy együtt vagy külön.

Ez nagyon változó lehet. Függhet attól, hogy az egyén mennyi ideig tanul, s szorul támogatásra mellette, hogy mikor lesz olyan keresete vagy egzisztenciája, amivel függetlenedni tud, és függhet a lelki tényezőktől is. Sokaknál minden adott, képesek lennének egy önálló életre, de nem tudják elszakítani a köldökzsinórt. Másokat meg az anyagiak fogják vissza.

Szerintem nem baj az, ha valaki sokáig “gyerek” marad és támogatják, ha mellette van jövőképe, tesz is azért, tanul és gyűjt, hogy majd könnyebben álljon saját lábra. Azt vettem észre, hogy ez egyre gyakoribb. Most már nem ritka, hogy a húszas éveik közepén kezdenek csak teljes függetlenedésbe a fiatalok.

Ezen a kérdésen el lehet rugózni eggy darabig.

Főleg azon a részén,hogy “mikor válik szabaddá”?

Ha saját kereseted van,és a saját,hiteltartozás nélküli házadban élsz,akkor is vannak olyan kötelességeid,amik nem választás kérdései.Adót fizetsz,TB-t fizetsz.Ne adj isten jön egy világjárvány,és azt mondják,vagy beoltatod magad,vagy kirúgnak az állásodból,kitiltanak üzletekből és intézményekből stb.

Ez sem szabadság,bár nem arról van szó,hogy anyukád beleszól,milyen márkájú joghurtot vegyél.

A stabil egzisztencia mit jelent?Mert ha azt,hogyha holnap kirúgnak,és nem találok más állást,akkor is megélek 1-2 évig-akkor ennek a megteremtése azért idő.

Mit szeretnél hallani? Őszintén?

Emeld fel a feneked és menj dolgozni! Olyan nem létezik, hogy a család elnyom egy 30 éves embert! Hacsak nincs valami betegsége.

Neked van valami betegséged?

Kísértetiesek a hasonlóságok, nem?

"Mit tennétek, ha egy teljesen toxikus közegben vagytok, de nincs elég pénzetek (~50.000 Ft) a változtatáshoz?"

Azt gondolom, hogy FI nem arra gondol, hogy ki és mikor költözött el otthonról.

Ha jól értem, akkor az olyan szülőkről érdeklődik, akik valahogy úgy rátelepednek a gyerekükre, hogy az képtelen önálló döntésre, és arra is képtelen, hogy barátai legyenek nem, hogy élettársa és külön élete.

Ehhez szerintem a gyereknek fogyatékosnak kell lennie valamilyen formában, és el kell szigetelni a külvilágtól.

Igen, simán lehet, hogy ezt a fogyatékosságot a szülők érik el vagy egy olyan személy, aki úgy bánik az illetővel, hogy ne tudja, ne akarjon normális életet élni.

Ehhez nem kell "megtörni" a jellemet, az jellemzően alapban ilyen típus. Megalkuvó, konfliktuskerülő, lusta, kihívást kerülő, "jó az nekem, minek törjem magam".

Ahhoz hogy valaki kirepüljön, hacsak nem kap a családtól lakást, akkor azért fel kell kötni a gatyát mind anyagilag, mind elvégzendő feladatok terén. Ha valakit nem hajt az önállóság, az minek törje magát.

És hát lássuk be, lehet hogy tök jól érzi magát ebben a kényelmes helyzetben....

En erertem 20 evesen visszaestem , 25 evesen, 30 evesen. 32 ora vagyok.

Es nem leesesnek, hanarm buszzkesegnek ketintem. Az en szuleim ilyet is tudnak.

En is voltam lent es fent. En nem szegyenlem, ha a szuleim tamogatnak.

Ha majd kell talicskazni a furdeteskez, ki lesz ott? Remelem az ocsem az apamnal, de amugy a nagyanyamnal mar teljesitetttem.

Ha például valakit egész életében elnyomtak, az azt fogja hinni, hogy ez a természetes és nem is érdemli meg a szabadságot. Ezért kompromisszumos döntést hoz, amit lehet önfeladásnak is hívni.

Megtanulta, hogy nincs értelme szembeszállni a tekintélyszeméllyel, mert mindig saját maga húzza a rövidebbet. Inkább meghasonul önmagával és később önként választja a rabságot és a megalkuvást..

Csak akkor tud a szülő ilyen lenni, ha az 50 éves "gyerek" hagyja.

Szerintem ez roppant szánalmas amúgy, mondom ezt úgy, hogy 50 éves "gyereke vagyok valakinek, akinek ugyan nem 50 éves a gyereke, de rég kirepült.

Persze el tudom képzelni azt a helyzetet, amikor valaki örökre a szülőkkel marad anyagi, vagy egyéb okokból. Ha valaki keres havi 200 ezret, az miből menne bárhova is.

A "mamahotel" szó negatív, de van ahol működik az együttélés.

Szerintem átlagolni ebben a kérdésben kizárt, hogy lehessen.

A pasid nem akar eljönni otthonról, és ezt anyucira fogja?

En voltam tok fuggetlen, most az apam segit, amig nem talalalok lakotarsat.

Amugy szinte minden nap beszeltunk, es a bla-bla-bla orakba is el tud nyulni.