Anyukámat (87 éves) be kellett költöztetnem a szociális... (beszélgetés)

Meghazudtolva, amit írtam, hogy nem szólok semmit, akkor

írd már le, ismered a Néni betegségét, ismered honnét, hová, milyen állapotban, milyen körülmények közül, milyen körülmények közé vitték, igennel, vagy nemmel válaszolva, természetesen, nem a nevével, lakcímmel stb.

Ha igen én kérek bocsánatot, ha nem, akkor meg marad a porhintés, mert én kézzelfoghatóan tudom milyen szuper helyek, és milyen embertelen helyek is vannak.

Úgy tűnik valóban nem érted.... Jó magam több jót hallottam az ilyen helyekről mint rosszat... Mitöbb? A környezetemben "család - barátok" nem egy és nem két ember került be hasonló helyre és panasz sosem volt vagy jól titkolták...

Valóban nem tudom mi a valós helyzet de így tényleg jobb mint a FI-nak képterlenné válnia az ápolásra vagy a munkára vagy mindkettőre... Így biztonságban van annak ellenére is hogy csak negatív dolkokkal táplálod a FI lelkét akinek éppvan elég gondja...Lehet azért mert csak rosszat látod ezekben a helyekben nem tudom....

Tény hogy ezeka helyek nem síntértelepek.... na de nem magyarázom mert felesleges:)

De értettem, ha be is akarod magyarázni, hogy nem.

Igaz sokan helyeslik , amit írsz, mert a FI-nek szeretnének a lelkének megnyugvást.

"Neki új a helyzet és számára ezért nehéz... Viszont megszokja ezt és érzi maíjd hogy neked is könnyebb a mindennapos munka és ő sincs ellátás nélkül... Ráadásultudod látogatni így nem vesztek el hetekre vagy hónapokra...

Tudja és tudni is fogja hogy szereted így neki is könnyebb lesz az elfogadás....

Ez az amit úgy hívunk hogy a szükséges rossz ám nincs elhanyagolva és te sem hajszolod a semmibe magad....

Hidd el jobb így neki is és neked is...."

Amit itt leírtál, mind feltételezés, azt sem tudod milyen körülmények közé vitték, hova a Nénit, és azt sem, hogyan hat rá, mennyire van tudatában a közös helyzetüknek.

Kellemetlen helyzet, amivel valószínű a FI. a legjobb döntést hozta belátása szerint, de attól te, mint idegen, semmit nem tudhatsz.

A továbbiakban ez a téma már nem érdekel, ha akar írni bővebben a FI, majd ír, ha nem az a magánügye. Nem ítéltem el, de még mindig úgy érzem az ilyen "kedveskedő" hozzászólások porhintések.

Kit hitegettek itt?A nénit nem,,Fi is tudja hogy ez a választás miben áll.

Az meg hogy a köztudatban az él hogy minden otthon rémtanya,,az butaság.Biztos van jobb is és kevésbé jó.

Igen van halálozás,,aminek egyik oka többek közt hogy, nagyrészt hogy javarészt olyanok kerülnek be akik már nagyon betegek.

Értettem, nagyon is értettem.

Csak utálom, a hamis illúziókat, amikor az egészet nem látja át valaki, de felvázol egy rózsaszín mázt.

Nem szeretem olvasni, amikor írják pl. a rákosnak, hogy meggyógyulsz, a gyermekre vágyónak, hogy 100% összejön a baba, mert ez sajnos nem így van, egyiknek sikerül, a másiknak meg nem. De ez csipán 2 példa, mert számtalan akad, ezért írtam, ha nem te vagy a F.indító, vagy az ismerőse, semmit sem tudhatsz arról, hogy fogja fogadni a néni ezt a változást. Porhintés.

Pontosan leírtad az én parámat is.

71 éves vagyok.

Akár meddig bírom is, a gyerekek még akkor is dolgozni fognak, ha megérem a 80-at.

Melyik hagyja ott a munkáját?

Nem olyan egyszerű ez, a szülő fejével gondolkodva sem.

Csak gondoljon bele mindenki.

Valóban érdemes előre szétnézni. Vannak települések, ahol a felvétel feltétele, hogy minimum 6 hónap óta a település lakója legyen az ápolandó személy.

Vagyis a másik településen lakó szülőt magukhoz veszik a gyerekek, bejelentik állandó lakcímre, és amikor eljön az idő, már nem várólistára teszik. Az, hogy tájékozódsz, még nem jelenti azt, hogy rögtön meg is léped!

2 éve halt meg a nagymamám. Jött egy ápoló fél órára, 11-re, amikor a mama már át volt pelenkázva, lemosdatva, megreggeliztetve, de az ebéd és a köv. pelenkacsere még korai volt.

Az ápoló kb. ivott egy kávét, beszélgetett anyámmal kicsit és lépett, ment tovább a következő heteghez.

Ennyi járt, közgyóggyal, hadigondozottként.

Nincsenek illúzióim!

Sok településen nagyon jól működik a szociális ellátó rendszer, a miénken is.

Próbálj utána nézni, Nálatok mi a helyzet.

Itt ahol élek az idősekhez első lépésként - kérésre - bevonják a házi gondozásba. Egészségi állapotuknak megfelelő óraszámban járnak hozzájuk. Intézik a dolgaikat, segítik őket mindenben. Ahogy romlik az állapotuk, úgy emelik az óraszámot. Egy bizonyos óraszám felett először behordják őket az idősek napközijébe, majd a bentlakásos intézetbe (szoc. otthonba) A családoknak, időseknek ez teljesen megfelelő, hiszen lépésenként haladnak előre, megismerik egymást és szinte automatikusan történnek az események.

Próbálkozz ezzel !

Rákerestem, mennyi is az idén az ápolási díj összege:

"Mennyi az ápolási díj összege 2023-ban? Az ápolási díj alapösszege bruttó 45 665 forint, az emelt összegű bruttó 68 500 forint, kiemelt összegű pedig 82 200 forint. Utólag folyósítják, vagyis a tárgyhónapot követő hónap elején, rendszerint minden hónap 5-éig"

Vagyis ha valaki feladja a munkahelyét azért, hogy otthon maradjon az idős, beteg szülőjével, akkor max. 82.200.- Ft-ot kaphat!! Ebből fizesse ki a lakásrezsit, (esetleg törlesszen hitelt) vegye meg a mamának a gyógyszereket, és még 2 fő éljen meg belőle úgy, hogy legalább a beteg!! kapjon meg mindent, ne szenvedjen hiányt semmiben.

Ezt az sem gondolta komolyan, aki ezt az összeget megállapította és törvényben rögzítette.

Egyébként szinte ahány otthon, annyi féle-fajta feltételek, lehetőségek vannak az ápolt költségeinek vállalására. A havi díj fizetésén túl lakóingatlan felajánlásáig a legkülönbözőbb módon. És az sem biztos, hogy FI-nek van annyi jövedelme, lehet a forrás korábbi évek megtakarítása, vagy pl. testvérek közös költség-vállalása.

Ne dúrkáljunk rögtön FI pénztárcájában, hogy miből fogja fizetni! Az ő dolga.

Ez nekem is nagy parám.

17 évet kell még dolgoznom nyugdíjig. Szüleim most lesznek 70 és 72 évesek. Akkorra 87 és 89 évesek lennének. A mostani állapotukból kiindulva, kb. 5 év és lerobbannak.

Nekem lassan 6 éves lesz a kisfiam. Egyedül nevelem. Ápolásiból nem fogok tudni egy gyereket felnevelni, lakást fenttartani. Most is nehéz. Szeretném, ha egyetemre menne majd, ne kényszerből szakmunkásnak.

Nagy félelmem ez. 😔

Egy demens betegnél, eljön az az idő, amikor már nem merjük egyedül otthon hagyni, hiába látja el látszólag magát.

Vacak érzés, de vagy ezt teszed, vagy nem dolgozol, vagy még napközibe adhatod, ha ott vállalják.

Az anyósomat is otthonba kellett adni. Egy nagyon jó otthonban volt, 2 ágyas szobába, ahol azt hitte, hogy a szobatársa az anyukája. Már hiába vittük haza hétvégente, nem hitte el, hogy ez az otthona, mindig haza akart menni az anyukájához, így egy idő után már nem próbálkoztunk, csak látogattuk.

71 éves vagyok,és sokat van eszembe, mi lesz ha már nem leszek képes ellátni magam.

Nem könnyű ez senkinek.

Köszönöm szépen a biztatás!

Sajnos nem tehetem meg, hogy felmondjak a munkahelyemen.

Szegény. Nem elég hogy maga alatt van. Meg rugjatok is bele egyet.

Mégis, ha dolgozik, egyedül van, hány felé szakadjon. Ha állandó felügyelet kell, nem tud mindenki fogadni olyat aki gondozza.

Nálunk is van idősotthon, és jól bánnak a bentlakókkal.

Nem kell csak a rossz példát hozni.

Ahelyett hogy biztatnátok, rugjatok meg egyet rajta.

Hiszen olyan jól tudjátok, milyen lehetősége volt.

Ne legyen,biztosan megkerested a lehetőségek közül a legjobb otthont.

Legyél vele amennyit csak tudsz!

A legjobb döntést hoztad, ami mindkettőtök számára jó lesz.

Nehéz ez, de szerintem anyukád is megérti, hogy a munkádat nem adhatod fel. És ismerve az anyukákat ezt nem is várja el tőled.

Ő is biztonságban érezheti magát. Felügyelik, ellátják, vigyáznak rá. Mindamellett társasága is lesz, ami idős embereknek nagyon fontos.

Milyen lélekemelő egy fórum lett...

FI ne legyen lelkiismeret furdalásod, neked is, az idősnek is így lesz a legjobb, látogasd amennyit csak tudod.

Szegény lány teljesen maga alatt van, Ti meg vigasz helyett csak a rossz példákat írjátok !

Gondolkozzatok már egy kicsit !

Van jó példa is. Anyósom saját elhatározásból, titokban maga intézte az idősotthoni ellátását 82 évesen egy combnyak törést követően.

Szociális otthonba ment, a nyugdíja 80% -át fizette, belépő nem volt. 3 ágyas szobába került. Amikor beköltözött, akkor szólt a fiainak.

10 évig élt az otthonba és a legjobbakat mesélte mindég. Azt mondta élete egyik legjobb döntése volt. Kiszolgálták, szórakoztatták őket és nagyon emberségesek voltak .