Anyósjelöltemet nem tudom elviselni, mit tegyek? (beszélgetős fórum)
Minket (főleg engem) is sokat buzerált a drága anyuka...Sokszor jött, mikor neki kedve volt (pár hónapos volt a kisebb gyerkőcöm, de a csengőre mindig rátenyerelt), ha én mentem mindig beszólt, hogy előtte telefonáljak, mert nem biztos, hogy ráér (nyugdíjas)!
Annyira eldurvult a helyzet, hogy férjem(!) közölte vele, hogy ne jöjjön hozzánk. Na, azóta be se tette a lábát! Van isten!!!!!!!!
Mindenki szereti és félti a gyerekét, de meg kell tanulni elengedni, ami nehéz ugyan de ez van! Ha igazán szereti akkor az is fontos, hogy megtalálja a boldogságot. Ezt egy anya sem tudja megadni. Más a szülő és más az élete párja. Még van tanulnivalója, viselkedés terén is. Mindenhol előfordul kanálcsörgés, de normális ember ezt megoldja. Főleg ha látni akarja az unokáját soxor...És ha lesz, hogy fog vele beszélni, mint a fiával? A menye pedig olyan kellene hogy legyen mint ha a lánya lenne. Te is a családhoz fogsz tartozni és remélem nem hagyod, hogy Veled is rondán beszéljen!!!
Majd iszom 1 korty pezsgőt a Ti boldogsásotokra is!:D
Most el is köszönök, mert honap este megyek nyaralni 1 hetet! :D
Mindenkinek csupa égi és földi jót kívánok!
Beteg az anyósod szerintem. Az ilyen anyósok riválisnak tekintik a fiuk barátnőjét feleségét. Valamilyen szinten szerelmesek a fiukba.
(Nekem szerencsére nagyon jó fej az anyósom.)
Szia!
az előreugró ablakban láttam + a téma címet és beleolvastam...
Kicsi a világ! A mi esküvőnk is okt. 25-én volt 1980-ban.(van még ilyen évszám:)? )
És van egy 27 éves lányom (a fiacskám 23)
Van anyósom akit szerencsére nagyon szeretek, de Ő és az egész család engem is elfogadott.
Már én is anyós vagyok és nagyon izgultam, hogy a lányomnak is jó anyósa legyen - és lett! Ha Ti mégsem tudtok összebarátkozni, végülis nem hozzá mész hanem a fiához!
Szerintem,ha valaki megtalálja a párját akkor már ne az anyukája legyen az első!! Én ezt a saját gyerekeimnél is így gondolom és valószínűleg ezért vagyunk ilyen jóban. Szerintem nem való bemenni a szobájukba, ha vendég van, vagy kopogni kell - ne érjen meglepetés.( be kell zárni)
Amúgy meg ha már külön laktok ha Te nem mész hozzá talán Ő sem fog. Egyszer azért le kéne vele ülni és megbeszélni a dolgokat - már ha lehet! A viselkedése alapján ez elég nehéz lessz,de hátha megbékél!
Lehet, hogy a párod sem szeret ilyen környezetben élni. A gyerekével sem beszélhet rondán egy szülő, mert nem a tulajdona! Én biztosan nem engedném meg ezt. Talán erről is el kellene beszélgetni. Egyszer s mindenkorra kerüljenek a helyükre a dolgok, mert akkor tudod mire számíthatsz és Te is tudod mihez tartani magadat.
Egyébként pedig nagyon sok boldogságot kívánok Nektek - a házassági évfordulónkon!!! :D
Ja!! és októberben nagymama leszek! már alig várom:) :)
Hat igen , ez nagyon szomoru ! Nekem nem volt anyosom igy aztan ezen a teren nincs tapasztalatom.Annyit tudok csak hogy a fiu es az anya kapcsolata , valahogy sokkal szorossabb,belsösegessebb mint gondolna az ember ! ? Mintha a kisfiuk mar elejetöl kezdve nagyon erös szalakkal fonodnak az anyjukhoz ? ! Nekem legalabbis ez a tapasztalatom es hat ezt egy lany , nagyon nehezen tudja megvaltoztatni anelkul , hogy komoly seruleseket ne okozna a kivalasztottjanak !
Mintha a kisfiuk estlenebbek,gyamoltalanabbak lennenek mint a kislanyok ? !/minden batorsaguk,"ferfiassaguk"ellenere...?/
Akarhogy is van , en a lanyomat soha semmitöl NEM feltettem , mert mindeg,mindenhol megallja/megallta a helyet !
Viszont a fiammal mindeg mas volt a helyzet, mert mindeg belekeveredett valami hulyesegbe !/kb 3-eves kora ota!/.....ferfiassag,batorsag,hulyeseg ??? Mit tudom en ! ? De , teny hogy szemmel kellett tartani... DDD
... biztos van ilyen.... sokféle ember van... aztán mitől ilyenek... ki tudja.
Én szerencsés voltam... és vagyok...
... az én fiam még csak 13 éves, de begörcsölök az anyóst szapuló írásoktól. Hjóóól van, lehet köztük néhány krónikus eset, na de ennyi és ennyire....
Én imádtam az anyósom.... sőt a férjem előző házasságában levő anyósát is.... és ők is engem. Soha nem voltam táppénzen a gyerekeimmel... szünetekben sorban álltak a mamák értük.. bizony a volt feleség édesanyja is mamánk lett.... Amikor még gyesen voltam, hetente ötször ! jártam tornászni, háromszor délelőtt és kétszer este. ... és nem kellett mást csinálnom csak szeretnem a mamát és a papát (az anyóst és az apóst)... és a gyerekeimet is szeretetre nevelni. Az pl. az idén tudatosult a 13 éves fiamban, hogy a "Cica mama" az nem is az igazi mamája, hanem a féltestvérének a mamája. ... ettől még anyák napján ugyanúgy ott nyomul a virággal. :o))
Tanuld meg megszeretni az anyósodat!
Mert aztán majd olvashatjuk néhány év múlva, hogy hova tegyem óvoda- iskolaszünetben a gyerekemet, mert az ilyen-olyan anyósom nem vállalja el... nah vajon miért?
A szeretetet, a tiszteletet... urambocsá az alázatot nem tanítják manapság!
egy titok van csak elviselni az Anyósokat!
Mindig arra kell gondolni,hogy nekik köszönhetitek a fiukat.:)
Egyébként elgondolkodtató,hogy miért van az,hogy 99°-ban csak a nők nem jönnek ki az anyósokkal.....
További ajánlott fórumok:
- Segítsetek, nem tudom mit tegyek, mindig mindent elszúrok!
- Alsó szomszéd nem bírja elviselni a gyerekemet, mit tegyek? bővebben lent
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- Nem tudom elviselni, hogy már nem vesznek nemhogy ember, de nőszámba sem.
- Nem tudom elviselni...
- Nem bírom elviselni, de nem tudom elhagyni