Anyagi segítség (beszélgetés)

Bocsáss meg, hogy reagálok a szavaidra!

Mennyire tartod életszerűnek, hogy egy anyagi gondokkal küzdő valaki nem a környezetében kér először segítséget (család, barátok, szociális ellátás)?

Befért volna ide: [link]

Nem így van! Ezt nem adják bemondásra. Ellenőrzik is a bevallott jövedelmeket.

Viszont ha beleesik az ember az adott csórósági kategóriába, akkor kell kérni, nem kell szégyellni.

Át lehet hidalni, ha van könyvtár a lakóhelyén.

Nekem a szociális ügyintéző ki is nyomtatta a munkaügyi hivatal álláslistáját.

(A gondozóközpont mosógépével lehet mosni, és akár zuhanyozni is, felajánlották. Persze ez lehet helyi sajátosság.)

A könyvtár számítógépén pici összegért meg lehet nézni a maileket, lehet reagálni álláshirdetésekre.

Ha a szavaim neked nem biztatást jelentettek, hogy nincs olyan nehéz helyzet, amiből ne lehetne kimászni, és hogy támaszkodjon magára, és becsülje magát ezért, akkor neked nincs is ezen mit magyarázni, akkor sem érted, bárhogy is fogalmazom máshogy, te akkor is csak azt szűröd le, hogy "magasról" beszélek. Pedig dehogy.

Amellett pedig többet adakoztam már, és segítettem szegényeken, mint azt te valaha is gondolnád.

De gondolj nyugodtan azt, ami jól esik.

Nekem e 'ganykodas Elobbegyek el pár órát budit pucolni mint ugyanannyi időt papírozni.

Egy percig nem kerdeses nekemz hogy akinek kell, segítsenek, segítsünk, de csak azért közpénzt használni, mert lehet, miközben nem kell. Vaff... Aki naponta kényelmesen iszogat esténként, mert megtehetem, annak a vízmelegítőjet én is fizettem?

akkor világosíts föl!

csak az írásodra reagáltam és abból nem sok okosat

szürtem le...

Nem emiatt fogják elutasítani őket....

De van egy réteg, akiknek jár és kész, van akitől mindent kérnek és kap, és van akinek csak kéretlen tanácsokat osztogatnak...

Bocsánat! Félre értettelek.

És igen, és a röhejes még ebben a történetben, hogy ezek tényleg azt hiszik, hogy az ember utazik arra a néhány ezer forintra, amit segélyként adnak és ezért képes direkt nem dolgozni több százezer forintért!

Ezt is mondtam neki, hogy ezt tényleg komolyan gondolja...?

Hát lehet.

Nálunk így szoktuk, ezt a mintát hoztuk.

Sajnálom, ha valakinek nincs ilyen családja.:(

Te nem arra a kérincsélésre gondoltál, amire én.

Én az ilyen netes kérincsélésre konkrétan.

Ahogy írtam, a rendes emberekre, a használati tárgyakra, pénzre, erre-arra.

Az önkormányzatos meg súlyos hibákat vétett veled: eleve eldöntötte ismeretlenül, hogy mit akarsz meg mit nem, és nem feltételezte, hogy jobb vagy a polginál is.

Amikor én maradtam a még középiskolás fiammal egyedül, egy darabig segélyre szorultam, mert akkor még a fordítással nem tudtam eleget keresni. Köteles voltam a kapcsolattartásra a szociális gondozóval, aki meg egyfolytában azt nem értette, ha tudok németül, miért nem adok órákat. Hát mert nem tudok tanítani. Ekkor skatulyázott be, hogy kicsit válogatós vagyok, pedig ha tudnék tanítani bármit is, a gyerekeim biztosan tudnának németül.

Meg hogy miért nem kérek kedvezményes étkezést. Kihozzák házhoz is. Itt már sumákoltam kicsit, mert azt végképp nem értette volna, hogy a leves biztosan az állatkajába menne, és a vastagon berántott főzelék meg a kemény rizs régebbi tapasztalat, egy időben hordattuk a férjem részére, de ő se bírta sokáig ezt kosztot.

A kérincsélőkre reagálnék....

Nekem is azt mondta az önkormányzatos, hogy az a gond velem, hogy nem is akarok dolgozni, mert ha akarnék, akkor dolgoznék és lenne fizetésem.

Elővettem a levelet, amit az nap kaptam az önkormányzattól, hogy nem felelek meg a megpályázott állásra. Én! Aki lehet, hogy a polgármesternél is jobban ért bármihez. természetesen nem tudta megmondani, hogy miért nem felelek meg...

Erre azt mondta, hogy ahogy neki, úgy nekem is vannak ismerőseim, akik bejelentés nélkül alkalmaznának. Miért nem kérdezem meg őket?

Én: nekem sajnos nincs ilyen ismerősöm, de adja meg az ő ismerőse elérhetőségét és felkeresem. Persze, hogy nem adta meg!

Egyébként ezek mindenkit egy kalap alá vesznek a tyúk agyukkal és magukból indulnak ki.

Ja, és a lényeg: és bár kérincseltem az önkormányzattól és kaptam egyszer 6 eft-ot, illetve a tesómtól és a barátnőmtől, de nem sikerült 2 év alatt hozzászoknom. És tudod miért? Mert én 18 éves korom óta dolgozok és ahhoz szoktam hozzá, hogy a saját munkámmal keressem meg a pénzemet.....

Tudom, hogy nehéz, de szerintem itt, illetve idegen emberektől nem nagyon fogsz kapni ilyen segítséget.

A rokonokhoz és ismerősökhöz fordulj, és persze az igényeket lejjebb kell adni.

Próbáld meg az önkormányzatot, de elég nehézkes. Keveset adnak, mindent vizsgálnak és egy gyerek nem gyerek...

Én úgy éltem túl azt a 2 évet, hogy a tesóm és a barátnőm támogatott, ahogy tudott. Pénzzel is. Nem sokkal, de amit tudtak nélkülözni azt nekem adták.

mindent és mindenkit nem lehet 1 kalap alá venni!csodálkozni fogsz ,ha egyszer te roskadsz meg és átlápnek rajtad ,ha kikerülnek a bizalmatlanok?

az élet hosszú, van benne egy csomó lent és fönt, te,-szerintem most nagyon "föntröl" reagálsz.

Szüleid, család, barátok?

Valaki biztos tud segíteni amíg a gödörből kimászol.

Mindenki megborulhat. Biztos rászorul ha kiírja.

Keress a felajánlott lehetőségek között.

Sokan vannak ilyen helyzetben!

Én is voltam úgy, hogy nem vagyok egyedülálló.

A gyerekem ezért nem keringőzött a szalagavatóján, ugyan is még 50 ezer lett volna, de nem tudtam annyit rászánni.

Semmi baja nem lett a fiamnak a nélkülözéstől....