Akiknek "jó" (beszélgetős fórum)
..hehe... franciaágyam van egy személyre, de teli van könyvekkel... tehát inkább menj!:DDDDDDDDDDDD
Jó éjt, cupp! :)
Jó éjt, jövök (vagy megyek) én is! :)
....nos igen... őket nem cipelem, nekik nem velem van dolguk... érdekes ez, hogy kik találják meg az embert... és milyen problémákkal kiket találnak meg. ... ez is megérne egy felmérést. Nem ilyen körben mozgok... ÉN... anyum igen (ő vidéken lakik), tehát átlátom, segítem, Ő abban nagyon benn van, és mi támogatjuk ŐT... de aktívan nem vagyunk benn abban a körben. Most így bután hangzik, mert körözök, meg úgy tűnik, hogy sávokra bontom a segítségre szorulókat... holott... hm... igen, kell is... nekem azt az embert kell támogatni, aki köztük él, és velük tud kommunikáálni, segítséget nyújtani... közvetlen támogatásban én nem lennék jó, se hiteles talán.... érdekes dolgok ezek... csak fáradt vagyok hozzájuk, és mindjárt kelnem kell, tehát lassan elvonulok aludni... további szép estét... örülök, hogy összeakadtunk a véletlen folytán.
Jó éjt! :)
Az adni akarás, a szándék persze bennem is megvan, csak tudod vannak, akiken nem tudsz segíteni, ha ő nem akarja. Értem, amit írsz, és nemcsak értem, egyet is értek. :) Csak van az a kategória, akinek először magán kell segítenie, hogy aztán segíthessél rajta Te vagy én. :)
Nálam nagyon összefügg, azt hiszem... nagyon rajt kell lenni azon, hogy valakit ne szeressek és ne segítsek... és itt ne gondolj nagy segítségre, nem építek neki házat, nem utalom át a fizumat a számlájára, csak egyszerűen úgy nézek rá, és úgy beszélek vele, hogy érezze, hogy szeretem és sokra tartom, és szívesen meghallgatom.... garantálom, hogy többet ér mint ha a fizum utalnám át. :))
Határeset. :)
Adni adok, ha megvan bennem a szándék, az adni akarás. :)
Szeretni...szeretek, ha akarok, ha nem. :)
... ahammmm... minden visszaszáll... érzem... :))
... adni jóó... továbbmegyek.... szeretni jóóóó... (vagy ez majdnem ugyanaz? ;))
Nekem ebből a szempontból is jó. :) Csak azóta felcserélődtek a szerepek, más kollektíva, más megközelítés. Kaptam, most adok. :) De adni jóóó! :)
Én nem emlékszem a saját ifjúságomból, hogy lett volna kolléganő, aki így, ilyen szeretettel fordult felém, mint ahogy én fordulok a munkatársaim felé (hozzáteszem, hogy nem is voltam ennyire tiszta és tisztelni való személyiség mint ők)... oppppp.... de igen, ... most beugrott.... dehogynem... megvolt! :) Tudod, olyan szívesen írnék akár neveket is most már... hogy köszönöm.... Nektek, köszönöm... :)
öööö öcsike 42 éves... :(( ... összevissza számolom a saját koromat! :DDDDD
Ismerős, én az előző kolléganőmmel voltam így, pedig ott is megvolt a korkülönbség (18 év, az ő javára).
... az igazság, hogy annyi ajándékot kaptam az élettől, hogy nem tudnám írni hirtelen... már csak a mai naphoz kellene vagy nemtom mennyi idő és sor... és ha végigvenném a családtagjaim, akiket szeretek és boldogan élnek és le akarnám írni, hogy hogyan és mitől és miképp... áááááááááááááá, képtelenség.... Öcsivel (40 éves) szoktunk telón beszélni ilyenekről... és mindig odalyukadunk ki, hogy naaaaaaaaaaaagyon jó nekünk, akárki osztotta is a kártyát, örök hála neki! :)) (nincs örökség, nincsenek milliók, dolgozunk mindannyian azért, ahogy élünk... semmi köze az életérzésünknek ehhez...csak úgy megjegyzem. :))
... igen... talán... és akit írtam a 3 gyermekes kis fiatal kolléganő a tükörképem, csak 15 évvel fiatalabban.... és egyszer ő ült be az irodámba, hogy érzi, hogy van köztünk valami különleges kapocs... nem tudja megfogalmazni, csak érzi... és én tudtam... életszemléletben teljesen én vagyok. És az annyira jó, amikor nem csak én látom, hanem a másik is észleli, pedig ő viruló, fiatal... fiatal barátokkal.... :)
Akkor is egyéniség lennél, csak kevésbé szúrnál szemet. :)))
;))
... nah, de kérem, akkor mitől is lennék "MÁS"? :))
Mindenki csak ennyire legyen "gáz", mint Te! :D
Így van... anyum szerint megdolgoztam érte, ... szerintem ajándék, és minden nap hálát adok érte. :) (nem vagyok vallásos, csak úgy a virágoknak szoktam... mer' kicsit gáz vagyok! :)))))
Mert minden téren megtaláltad a helyed. :)
... és a kolléganőket még most fogalmazom. :))
Imádom őket :) ... fiatalok, igényesek, a családjukra, a munkájukra, saját magukra... legkedvesebb fiatalka kolléganőm most szülte a 3. gyermekét (+ két egyetemi diploma... blabla, nem iq-lájtos a csaj), de csupa báj, csupa kellem, csupa szeretet... ő most GYES-en van, többiek melóznak, de pénteken lesz közös, céges, nagybulis rendezvényünk, és váááárom, mert szeretem őket... és ők is tisztelik, kedvelik egymást... húúúúúúúúúúúúúúú, de szeretek belegondolni, TÉNYLEG JÓ NEKEM! :))
Jelentkezem...mint mindig... és hálát adok... a nemtomkinek... kínosan keserves gyermekkor után, csodás és ragyogó felnőttkort kaptam... hehe majdnem leírtam hány éves vagyok, aztán kitöröltem, :)) egészséges, vidám és boldog, aktív szülőkkel, akik meg tudnak élni, és jól érzik magukat a saját jövedelmükből... egészséges és vidám a tesóm és a családja, vígan megélnek a fizetésből, és van fedél, kocsi... nekem remek munkahely, két csodás, egészséges gyerek (az egyik rossz korban, de mindig kell valami fájdalom az életben, hogy tudjuk értékelni a többit)... blabla... klasssz, úgy érzem jó nekem... nekünk.... Lehet, hogy milliomosék sajnálkoznának rajtunk, de nem kizárt, hogy itt-ott én is rajtuk! :)))
Köszönöm-Köszönöm-Köszönöm (bárkinek, bárminek) :))
Majd a gyerekeinkbe átültetjük az életszemléletünk. :)
Attól, hogy nem kürtölöm világgá a problémáim, sajna még léteznek, de azok az én problémáim, nekem kell megoldanom őket, és nem fog kevésbé fájni, ha másokat traktálok velük. Nyilván van egy szűkebb családi-baráti kör, akikkel ezeket megbeszélem, de nagyon ritka, és főleg nagyon nagy baj van velem, amikor már beavatom őket. A saját harcaimat egyedül kell megvívnom. :)
na vajon miért is!? kihaló félben levő fajta vagyunk :)
egyébként ez a kolléganőm viszonylag messze van tőlem az épületben, csak együtt kezdtünk, ezért beszélünk néha :) szóval nem tudok vele annyit dolgozni, hogy elis érjek valamit :D
Jó, hogy itt vagyunk. :) De vajon miért ilyen csekély létszámmal? :)))
én meg az én esetemben, kaptam már a fejemhez azt, hogy még fiatal vagyok, nem érthetem, milyen is az a GOND! :D azért ezek fel tudnak húzni, most azért, mert 9-es vagyok, még ugyanúgy meg kell élnem minden hónapban, ugyanúgy ez, meg az! :) na de hát... hová jut ez a világ! :D
További ajánlott fórumok: