Akiknek "jó" (beszélgetős fórum)
Azért a legjobb mégis zokogva nevetni, nem? :)
A könnyek is kellenek néha :) Kell ez is. Nekem megkönnyebülést jelent a sírás.
Sőt, ha nem sírnánk, hogy tudnánk értékelni a mosolyt? :)
Bírom, hogy alapjánban happy vagy :))Ez számít!
Itt viszont beszélgetünk... bötükkel :))) ... pl. látjátok, hogy kb. 1 órája folynak a könnyeim, amióta anyum telefonált? ... szóval most szomor vagyok, ez viszont az alapéletérzésemen nem változtat hosszú távon.
Végülis a boldogság az - szerintem - egyfajta adottság, az hogy ki képes a boldogságra és ki nem. Vannak emberek, akiknek sok mindenben jobb, mint pl. nekem, és nem tudnak örülni az életnek. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a boldogság érzete nem érdem, hanem ajándék az élettől, aminek valóban örülni kell, és hálásnak lenni érte. :)
szerintem ő arra gondolt, hogy nem kell mondogatni azt hogy ilyen meg olyan jól vagyok, hiszen az látszik vkin.. aki folyton ezt szajkózza, ott már gyanús, hogy vmit takargat.. attól persze ha valami jó történik velünk azt el lehet mesélni egymásnak, a kettő nem ugyanaz
Kár, szívesen olvastam volna. A beszólogatókkal nem kell törődni, ill. lehet titkosítani, és akkor csak azt engeded be, aki arra érdemes. :)
persze, ebben igazad van, az ilyenen látszik anélkül is, hogy mondogatná :)
igen, már jó ideje :) Jöttek a beszólogatások, úgyhogy elegem lett :))
De most amúgy időm se lenne írni..
Igen, így van. Ezért azt emeltem ki, hogy ÉRZI magát .... Minden a személyiségünktől függ, a hozzáállásunktól ..... :o))
... általában nem is a helyzetek különbözőek, hanem csupán az emberek hozzáállása más bizonyos élethelyzetekhez, problémákhoz... szerintem. ;)
Szerintem sok ilyen van ..... legalábbis én sokat ismerek. :o)
.... és az emberek sokfélék ..... :o)) Van, aki panaszkodik, mert tényleg sz@r helyzetben ÉRZI magát ..... van, aki rejtegeti, ha baja van, ő kompenzál így vagy úgy - vagy hallgat, vagy az ellenkezőjét bizonygatja elszántan ..... mindkettő szélsőség ..... és a kettő között van még "néhány" variáció .... :o))
Én csupán az egyik szélsőségről írtam ..... ha itt már szóba került a másik .... :o))
amikor ezt a fórumot útnak indítottam,pont arra gondoltam,hogy mennyi a panaszkodós ember.most nem feltétlenül a hoxára gondolok,hanem amúgy ....az életben.a hsz-t visszanézve azonban örülök,hogy vannak olyan emberek,akik nem panaszkodnak,hanem felmerik vállalni azt is ha "jó".
... amúgy meg az emberek inkább panaszkodni szeretnek, és azt mesélni, hogy milllllyen xar és millllyen szomorú az életük. :)
Tudod, ha valamink örülsz, és valami jó az életedben, arról szeretsz beszélni... ugyanis ez megerősít, és az jó... és bizony kell a megerősítés mindig! :)) ... szerintem... :)
Nekem mondjuk az is gyanús, ha vki lépten-nyomon hirdeti magáról, hogy mennyire jól van ..... ez a másik véglet ..... aki tényleg harmóniában van önmagával és a környezetével, az nem érzi szükségét, hogy állandóan bizonygassa ..... :o))
Igaziból, akiknek valóban jól, és boldogan élik az életüket... nagyon-nagyon nem izgatja őket, hogy ki nézi őket bolondnak és ki hitetlen. Attól tudnak/tudunk igazán kellemesen élni (többek közt), hogy nem hagyjuk, hogy mások nagymértékben befolyásolják az életünket... saját magunk uraljuk... többnyire. ;)
Jó, hát ez csak durva általánosítás volt, de egyébként gyakran megállja a helyét. :)
Törölted a naplód?
nem tudom, én nem nézek senkit bolondnak ha azt mondja jól van, és ha olyan mondja akit igazán ismerek akkor el is hiszem, ha azt látom hogy igaz :) úgy értem, akit igazán ismerünk azon látjuk hogy mikor gondolja komolyan, szerintem :)
Mert úgysem hiszik el! :) Vagy bolondnak néznek. :)
De azt nem értem, miért ne mondanánk, ha úgy van?:D
Így van, ez belül dől el.
Mondani bárki meri. De vajon komolyan is gondolják?
Semmi baj, az csak amolyan kiírom magamból, magamnak napló. :)
Elkezdtem írni a diétásat, az is titkos, de akit érdekel, az előtt nyitva áll. Oda jelentkezz! :)
jajj akkor bocsánat nem akartam vájkálni:)
Ebben nem azt írom, de indítok egy olyant is. :)
Így van, nekem összesen 20-at kellene, de kis célokat tűzök ki és apránként haladok, már szerencsére megtanultam, hogy nem kell azonnal akarni és tönkretenni magunkat, inkább ésszel csinálom, nem vonok meg magamtól semmit, így nem vagyok ki idegileg és egészségileg :D Igaz lassabb, de tartósabb és mindenképp boldogabb :)
Sziasztok, én is jól vagyok, életem minden gondjával együtt:))
További ajánlott fórumok: