Abortusz - Besokalva a bűtudattól (beszélgetős fórum)
Persze igazad van.
Köszönöm szépen!
Neked is!
Közben a házigazdánk zárta a témát, de sebaj.
A lekiabálás is lehet ugyanolyan hasznos. Feltéve ha tanulsz belőle. És ne várd, hogy mindenki majd szimpátiával fog fogadni.
Sok sikert az Életben!
Kitartás! Lesz ez még jobb is! És sokan melletted állnak!
Jó éjt mindenkinek!
Mindenki különbözik a másiktól. És ez így jó.
Ahogy én sem ismerem a Te múltad, úgy Te sem az enyémet.
Hidd el ilyenkor az ember elég szarul érzi magát. És "sorstársaktól" kér támogatást. Nem azt, hogy lekiabálják a fejét.
Köszönöm, hogy Velem örülsz!
Én nem Te vagyok.
Lehet, hogy én rosszabbul döntenék, vagy épp jobban. Nem ismerheted a múltamat, de tisztában vagyok a gyerekségemmel.
Ahol kell, ott már felnőtt vagyok. Ahol nem, ott majd megcsiszol az élet.
Örülök, hogy neked most jól alakul.
Most még a hazugság, vagy egy halvány reménysugár is jólesik a lelkemnek.
Csak reménykedni tudok.
Meg imádkozni, de azzal már lassan polgári jogokat sértek és egyesek sértésnek veszik:D
Hidd el 18 évesen én is azt hittem milyen felnőtt vagyok már. 3 éve suli mellett dolgoztam. De most látom mennyire gyerek voltam. Rettenetes volt túlélni. Ráadásul akkor a baba apja külföldön dolgozott. Egyedül intéztem mindent.
Az a kapcsolat tönkrement. Igaz 18 évesen összeköltöztem vele és megtanultam háztartás vezetni. Belecsöppentem az ÉLET-be!
Azóta mindent másképp látok. Most dolgozok, hogy a gyerekemnek akkor meg tudjak adni mindent és ne mellette kelljen dolgoznom, csak Vele tudjak lenni. Párom is azért gürizik, hogy előbbre jussunk és elég legyen az fizuja hármunknak.
Akkor majd az orromra koppint és nem válaszolt.
De látod, megtette.
És ha most esnél teherbe?
Elvetetnéd megint?
Akkor nyugodj meg,és lépj tovább.
A döntésed végleges,és lényegtelen hányan írnak ,mondanak bármit is.
A bűntudat egy jelzés, hogy valamit rosszul csináltunk.
Nem kell az önmarcangolás.
Csak ne felejtse el a hibáit. Ennyi.
Ezt talán nem is lehet. Remélem.
Csak ugye a válság közbeszólt. Nem éri meg eladni a lakást!
200 kilóméterre költöztünk a családtól. Ketten, a nagy ismeretlenbe!
Van állásunk! Spórolunk! Megismerjük a várost, hova érdemes költözni....
Mikor előtte voltam, rengeteg érvet tudtam, hogy miért nem menne, és az érzéseim mást mondtak.
Most már kb. tudom, hogy jól döntöttem, de néha elbizonytatalodok.
Folynak a hozzászólások, és válaszolnom kell...
Jól döntöttem!
Soha nem bocsát meg az ember magának. Hisz egy olyan embert ölt meg aki fontos neki.
Zizil tanácsot akar kérni hogyan élje túl. Nem ismeri senki a körülményeit. Miért döntött így. Ahogy az én körülményeimet sem. Én másfél éve költöztem pestre, hogy a gyerekemnek mindent megadhassak majd. A lehető legjobbkor léptünk. Ma már egyikünk sem dolgozna. És ott van egy saját lakásunk. Amint lesz lehetőségünk azt eladjuk, itt veszünk másikat, és jöhet a baba.
Egy frászt!
A bűntudat nem visz előbbre senkit,csak a tanulságok.
Arra viszont vigyázz, hogy a rossz döntéseidet sose feledd el, mert a későbbiekben sokat segítenek.
Vigyázz majd a gyerekedre.
És ne bocsáss meg magadnak, az visz előre.
Nem értelek.
Most megbántad vagy nem?
Döntsd már el!
További ajánlott fórumok:
- Elítélendő az a fiatal nő vagy asszony aki abortuszra megy?
- Volt-e abortuszod valaha?
- Ne az abortuszt válaszd...
- Hogyan zajlik az abortusz?
- "Jaaa és szerintem ma már nagyon ritka az olyan felnőtt nő, akinek ne lett volna minimum egy abortusza. . . "
- Szerinted ki a felelős a sok abortusz miatt? És miért olyan tabu ez a a kérdés?