Abortusz - Besokalva a bűtudattól (beszélgetős fórum)

Amikor az ember mindent meg akar adni a gyermekének, nem szüli meg a gyereket, inkább vár.

Vár míg összejön minden, amit Ő meg akar adni a gyerekének (és az kell a gyereknek??!! a márkás babaágy?). Vár, míg már majdnem kifut az időből, de juppí meg van a kertes ház, kocsi, fizu.

Megszüli az egy szem gyerekét. Talán próbálkozik még eggyel.

Éjjel-nappal dolgozik, mert ugye a színvonalat fenn kell tartani. A gyerek meg ott van a nagy büdös, üres házban, tök egyedül.

Dejó gyerekkor, valóban.

És a suliban majd cikizik az 50 éves anyjáért, és hogy nincs, aki hazavigye.

Ha valaki ilyen családban nő fel, mint az enyém akkor azért nehezebb egy ilyen helyzet, mert ott az ellenpélda. Amiről tudja, hogy messze nem mindig így alakul, de ez is a pakliban van.

Te mindenképp megtartanád?

hol kezdődik az élet? Szerintem az élet a fogantatás pillanatában kezdödik.

Miért van jogunk dönteni? Minden embernek joga van az élethez, nem dönthetünk ilyen kérdésekben a sorsáról.Az abortusz rossz döntés volt.

Miért nem értenek meg azok, akik nagyon akarnak? Egy gyerek egy anyától és egy apától van.Nem csak az anya a felelős az abortuszért, hanem az apa is.

Akkor mégis mit akartál azzal a hozzászólásoddal?

Bebizonyítani, hogy hátrányos helyzetben vagy?

Hogy nagycsaládban élsz?

Vagy mit?

Bizonyos dolgokban hajlíthatatlannak kell maradnunk. Ezt nevezik gerincnek. Ha már a testemben lévő gerinc tropa, legalább a lelkemet tartsa valami egyenesben.

Olvass vissza.

Mellesleg a legkisebb unokahúgom most született, késői gyerekként. 4 nagyobb testvére gondoskodik róla. Meg az anyja. Gyönyörű egy csöppség, a lakásban épp hogy csak elférnek, ő maga is a testvérével osztozik egy piciny szobán.

Mind rendes, tisztességes, szakmát tanult ember.

Gondolkodni is te fogsz helyette?

Irányítani sosem fogod. Befolyásolni talán.

Terelgetheted. Vagy adhatsz neki olyan nevelést, hogy ne legyen mindezekre szüksége, hogy legyen benne olyan erkölcsi tartás, hogy ne kövessen el semmilyen butaságot, amit az anyja elkövetett.

Most dobálózzunk a nagycsaláddal?

Több rendes, tisztességes, helyes gondolkodású nagycsaládból származó ismerősöm, barátom van, mint ellenpélda.

Hozzam fel én is a szomszédot?

Gondolom könnyen beszélsz a meg sem született gyerek nevében.

:(

Van egy 3 éves kisfiam. Őt 19 évesen szültem. De sose tudtam volna eldobni magamtól. Pedig akkor még nem is álltunk úgy anyagilag, mint most.

Borzalmas érzés lehet :(

Élt a szomszédomban isten tudja hány gyerekes család. A nagyanyám, aki beszélő viszonyban volt "az anyával" 30 éve, még ő sem tudta, ki tartozik a családhoz, pedig nem egy zárkózott típus volt.

Hát, így nem... Nem kell. Kell az odafigyelés a gyereknek.

Ha nem lenne életük végéig lelkiismeretfurdalásuk az itt lévő, abortuszon átesett nőknek, akkor nem lennének érzéseik...

Ez lemoshatatlan. Ha muszáj volt, ha nem. Senki nem fogja nyugtatni a lelkiismereteteket.

Hibáztatni sem fog.

Egy ismerőstől hallottam, 6 testvére van. Azt mondta, ha a szüleik vártak volna vele, míg lesz legalább egy kertes házuk és kiköltözhetnek a panelből, akkor ő nem lenne.

Ostoba vagyok, naív, ha azt gondolom léteznek ingyenes mamaotthonok, léteznek segélyek, barátok, nagyszülők, akár jóérzésű hoxások is, akik szívesen segítenének?

Nekem szeptember 19.-én születette meg a kicsi lányom, és amikor látom őt, el nem tudom képzelni, hogy ne legyen. Nagyon megszenvedtem, kétszer majdnem meghaltam a szülés miatt, de eszembe nem jutna rá haragudni ez miatt. Amikor kiderült, hogy terhes vagyok, felmerült bennem a kérdés, hogy fel tudjuk-e vállalni anyagilag?! A párom azt mondta, hogy igen! Bennem egy pillanatra felmerült, hogy lehet, elvetetjük, de nem mertem erre gondolni, féltem, hogy nehogy ez miatt legyen valami baja.

Szerintem soha nem lehet feldolgozni, ha valaki átélt egy abortuszt. Nekem szerencsére nem volt benne részem, de az érzés pokoli lehet!

Azt gondoltam soha nem akarok gyereket, de a változatás jogát fenntartom.

Aztán terhes lettem nyáron. Tettem, ami ésszerű volt.

Sokkolt, hogy a férjem bele sem gondolt, de nem lehet számon kérni. ő a későbbiekben szeretne, rajtam áll végülis.

Egy ideig akartam helyette, de felismertem, hogy csak "helyre akarom tenni" a történteket.

10ezerszer beszéltem a témáról 1000 megközelítésben. De ő nem nő, nem volt gyerek a hasában.

Itt nők vannak túlnyomórész. Gondoltam, bedobom, hogy tisztázhassam magammal.

Szia!

Az előzőekkel is neked szerettem volna reagálni.Én nagyon megbántam, persze már nem tudom visszacsinálni. Évek múlva döbbentemm rá, hogy lenne egy 5 éves fiam.

Igen, láttam a filmet én is. Ami után nem bírtam abbahagyni a bőgést.

Nagyon szerettem volna akkor is a babát. Éjjeleket ültem a fürdőkád szélén és beszélgettem Vele. Tudom, hogy Ő már egy kisember volt.

De volt mikor magamnak nem tudtam kaját venni. Nemhogy egy pici babát eltartani.

A gyermekemnek szeretnék megadni mindent.

Tudom mikor szültem volna. Írtam a babámnak levelet.

Mai napig szörnyű dolog. Utálom is magam érte.