A gyereknevelés mindennapos problémái (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Bocsi, ha sokáig nem voltam. Csopakon voltunk, aztán betegek lettünk, meg nagytakarítás van itthon, úgyhogy semmi időm.

Jól vagyunk egyébként. Most inkább áttérünk az éjszakai közös ágyban alvás kérdésére. Szeretném ha már a saját ágyában aludna Berci, mert már elég nagy fiú. Meg ne másfél óra szopi után aludjon el, mert szerintem emiatt ilyen kis dagi. :)

Valami ügyes kis praktika erre?

Szia!

Nektek még mindig jobban megy az elalvás, mint nekünk. Csak ölben (vagy cicin), és akkor is úgy, ha sétálgatunk és verset mondunk neki. Remélem lesz ez jobb is, mert már a hátam és a térdem kezd fájni.

Az biztos, hogy nagyon fontos a fokozatosság, mert ha hirtelen akarsz indent, akkor pont az ellenkezőjét fogod elérni.

amit az előbb leírtam az nekünk is hetekbe tellett.

Szóval egy másik fórumon olvastam és nem rossz az ötlet szerintem:

Egy aznap használt melltartóbetétet tett az anyuka a gyerkőc ágyába, csakhogy érezze az illatát.

És csodák csodája a bébi tök jól aludt éjjel.

De megteszi egy póló, vagy bármi, amit aznap hordtál:)

(na jó, azárt az ésszerűség határain belül:))

Lehet próbálkozni, aztán majd vmelyik beválik nálatok is.

Mikor pár hetes volt, a babakocsiba tettem lefekvés után és odahúztam magamhoz az ágy mellé, aztán mikor felkelt, akkor oda tettem magam mellé, hogy szopizzon és persze ott is hagytam. Aztán azóta velünk alszik.

Ezért gondolom eléggé zokon esne neki, ha egyik napról a másikra kiságy+egyedül aludjon el, ráadásul cici sincs. Ez elég kemény lenne neki, éppen ezért próbálom fokozatosan hozzászoktatni az egyedül alváshoz. Már annak is örülök, hogy napközben nem az ölemben alszik, de sajnos így csak fél órát bír max.

a babakocsiban altatás is so-so, mert éjjel ki ringatja a babakocsit?

Van egy ismerősöm, aki ezt csinálta.

Este ki kellett vinni a gyereket a ház elé és elringatni, utána fel és be az ágyba.

Csak azt nem tudom, ha éjjel megébredt, akkor is lementek vele az utcára?

Szerintem ez nem a legjobb 5let.

De lehet másnál beválik.

Nekünk a Bóbita volt 100x, vagy 1000x egy esti altatásnál.

Ha abbahagytam, szólt, hogy még:)

Gondolhatod, úgy senki nem tudhatja szerintem ezt a dalt, mint én.

Amúgy, mikopr először letettem és mellékfeküdtem, mászott volna rám, de nem engedtem.

A szívem szakadt meg, de muszáj volt nemet mondani.

Szia!

A babakocsiban altatás sem megy sajnos. Ő olyan, hogy a kellő pillanatban kell letennem, különben elkezdődik egy hatalmas ordítás. Legalább már odáig eljutottam, hogy tudja, hogy le fogom tenni, s nem bánja, csak ki kell várnom a megfelelő pillanatot. Ja és csak hason tudom elaltatni, kivéve este, amikor szopi közbe alszik el.

Szia, szóval 1,5 éves volt Márk, mikor azt mondtam elég.

Volt, hogy 1 órán keresztül az ölemben volt mire elaludt és le tudtam tenni és még ez sem garantálta, hogy mire ágyat ér a feneke nem ébred fel:(

akkor kezdhettem újra.

Volt a szobájába egy kihúzható ülőgarnitúra.

Elé toltam az asztalt meg tettem oda egy nap párnát, hogy mág véletlenül se essen le.Mellé feküdtem és úgy aludt el,akkor kijöttem a szobából.

Aztán kicsit később már csak az ágy végére ültem, hogy ne lásson,majd mikor már elaludt ügyesen így is,akkor bevezettük, hogy 1 mese, egy puszi és alvás.

mit ne mondjak nagyon nehéz volt, de meg kellett tennem.

aza elején párszor vissza kellett mennem, megpuszilni, biztosítani aról, hogy ott vagyok, aztán megszokta.

kitartás, nem lesz egyszerű.

Bár ahogy elnézem a te bébid még csak 5 hós, lehet, hogy a tapasztaéatommal nem mész semmire.

a lényeg, ha neked így nem jó erőt kell venni magadon és változtatni.

Ne járj úgy, mint mi.

Sziasztok!

Nekem 7 hónapos múlt a kislányom,és az ölemben vagy mellettem fekve alszik el,és utána teszem be a kiságyba.Rövidebb-hosszabb ideig altatom de nem bánom.Ez nálunk már szertartásszerűen megy.Később sem szeretném úgy csinálni,hogy berakom az ágyba,otthagyom,aztán aludjon.Miért ne olvasnék mesét,vagy félhomályban megvárom amíg megnyugszik és elalszik.szerintem teljesen normális emberi dolog az,hogy szeretnénk biztonságban érezni magunkat.

Szia, örülök, hogy itt vagy. Sajnos mi is elkövettük azt a hibát, hogy állandóan ölben volt az elején, az ujdonság varázsa, most meg muszáj ölbe venni, mert én nem vagyok olyan, aki órákig képes hallgatni, hogy sír.

Márkot hogy szoktattátok le az ölben elalvásról?

Sziasztok én is csatlakoznék, ha lehet.

Kétgyermekes anyuka vagyok, a nagyobbik gyerekem Márk ő 4,5 éves már óvodás, a kicsi Petra, ő 2,5 hónapos.

Nekem is az altatással vannak inkább problémaim.

Márk annak idején ölbe ringatva lett elaltatva, 1,5 éves koráig csak így volt hajlandó elaludni.

Megfogadtam, hogy Petrával ezt nem játszuk el.

Őt én is vagy ébren, vagy félálomban teszem az ágyába és kis nyöszörgések esetleg pár perc sírás után magától alszik el.

Addig nagyon sajnálom, de tudom,hogy még1x nem akarom elkövetni azt a hibát , mint a fiamnál.

Meg most már nincs is időm, pont a másik gyereket figyelembe véve fél óráig- óráig ringatni, letenni, ha felébrd újrakezdeni.

:))))

Meg kell tanulnia az alvást. Nekünk tudod mi jött még be az éneklés. Nagyon sokat éneklek neki, és ha kicsit nyűgös egyből megnyugszik ha énekelek neki. Így szoktattam rá, hogy elaludjon magától. Betettem az ágyába (bár akkor már nagyobb volt) és úgy álltam, hogy ne lásson, de énekeltem neki, simán bealudt! Próbáld ki, hátha.

Hát én sem szeretem hagyni sírni, de van, hogy muszáj, mert különben felrobbanok az idegtől. Nem tudom, egyébként mi baja, ha leteszem, hiába úgy csinálom, hogy mindig lásson, ahogy leteszem nyöszörög és egy perc múlva megfeszíti magát, és ordít.

Az alvás meg egy külön probléma: napközben, igaz félálomban teszem le (mert máshogy sírás van), el is alszik, de mindig max fél órát pihen, utána sírósan kel, és ez napjában csak 3-4 szer van. Nagyon keveset alszik szerintem. Éjszaka úgy nagyjából alszik (bár változó) a cicin alszik el 10 után, köztünk, aztán vagy kibírja 5ig, 6ig, vagy egyszer ébred 3 körül.

Most is itt balhézik mellettem a kocsiban :(

Egyébként ezt leszámítva jól vagyunk, vasárnap óta ha jó a kedve puszikat dobál, állandóan ülni akar, a lábát pedig már be tudja kapni.Kis cuki.

Én is sokat olvastam erről, és így van hol ezt hol azt írják. Én nem vagyok az a "hagyjuk hadd ordítson" típus, inkább kivettem, bár nem az első nyekkenésére.

Emlékszem erre az időszakra. Kezd kialakulni benne a szaparációs félelem, ami annyit jelent, hogyha kis jelét érzi annak, hogy kikerülsz a látóköréből félni kezd, és ezért sír.

Jól vagytok egyébként?

Hááát igen, ebben a korben ez valahol természetes, legalábbis nálunk is ez volt. A hátam majd beszakadt sokszor. Lassan, fokozatosan próbáld meg hozzászoktatni. Vagy nincs esetleg pihenőszéketek, vagy a hordozó is tökéletes erre, én sokszor kietettem magam mellé a konyhába, és úgy főztem, tök jól elvolt közben.

A járóka sajnos nekünk nem nagyon vállt be, így maradt a pihenőszék.

Elnézéseteket kérem, de mennem kell, holnap jövök...

Sziasztok!

Szia! Nekünk is hasonló gondunk volt, de ne aggódj, vedd fel, és szeretgesd amíg még lehet, NEM FOGOD ELRONTANI!!!! Ez olyan hülye infó.

Én felvettem, és az én kisfiam sem aludt el máshogy csak kézben, most pedig úgy hogy kap egy puszit, beteszem az ágyába és elalszik magától. Szépen lassan majd hozzászoktatod!