A gyerek nem köt meg (beszélgetés)
Most néztem, hogy 20 éves vagy;)
Ráérsz még szerintem a baba kérdéssel foglalkozni;)
A lányom 9 hónapos 1 hetes. Már jó pár km-t tudhat maga mögött. Pécsett lakunk, de már 2* járt Erdélyben nagyszülőknél-1* autóval, 1* repülővel, augusztus végén Törökországban nyaraltunk, imádta, és tökéletes napirendje volt, amit saját maga alakított ki az 1 hetes nyaralás alatt.
Mi nagyon társasági emberek vagyunk, pocaklakóként is sokat utazott, de most is. Általában egy évben 20hétvégén ittalvós vendégeink vannak, és ezt is szereti. Imád a középpontban lenni, nagyon szereti a gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
A családi barátaink között vannak rallysok is, és ők a gyerek 3-4hónapos kora óta ugyanúgy rendszeresen járnak a futamokra, és a 4éves kisfiúk igazán irigylésre méltó természetű, jól nevelt.
Az igaz, hogy a gyerekhez alkalmazkodni kell, főleg az első pár hétben, amikor rengeteg az alvásigénye és talán jobb neki az otthon melege, de 2-3hónaposan szerintem egyre nyitottabbak a világra és könnyen megszeretik a pörgést, társaságot.
Ezekről egyértelműen nem kell lemondani, de előzetes szervezést igényelnek. Hirtelen ugrani bele valamibe nem lehet már úgy, mint annak előtte. Nagy segítség a gépkocsi, ha van, enélkül az etetések közötti idő gyakorlatilag semmire sem elég.
Meg egy vállalkozó kedvű nagyi... :)
Szia!
ez majd függ attól hogy te hogy érzed magad illetve a babód milyen lesz.az enyém az első pár hónapban utálta a babakocsit-így szinte nem tudtam menni vele sehová mert sírt,ordított.meg ha máshol voltunk nem aludt el csak a kiságyában-de azután jobb lett.igaz mindig az ő napirendjéhez(evés-alvás)igazítottunk mindent.szerintem nem csak a nevelésen fog múlni...én is elég hamar beletettem a babakocsiba meg próbáltunk menni vele-de sokszor a sarokig jutottunk vele...a boltban is mindig előre engedtek mert annyira nem szerette...nem akarlak elkeseríteni...de előre sokat nem lehet tervezni...én is azt hittem a babakocsi lesz a kedvenc stb. aztán nem jött be.
Ez egy jó téma, éppen tegnap tekertünk a férjemmel egy hatalmasat a Bükkben, és belegondoltam, ha baba lesz, akkor lehet, hogy erről le kell mondanom. Aztán épp láttuk fennsíkon, hogy kiskocsit húznak a szülők a kerékpár mögött, úgy viszik a bébit :) aki békésen aludt a természetben, a jó levegőn...
Túrázni is imádunk, oda is lehet majd a gyerkőcöt vinni, legfeljebb nem 25 km-es túrát kell bevállalni:)... A színházról az első időkben lemondunk, legalábbis bérletet nem veszünk, elmegyünk később gyerekdarabokra... én is szoktam ezeken gondolkodni, de nem riaszt, sőt! alig várom, hogy mindazt a jót, és szépet amiben a férjemmel van részem egy csöppségnek is megmutassuk, ő is átélje! :) az életünk részévé váljon...
Persze, nem az első hónapokra gondoltam. Tudom, hogy fontos a picinek a rutin. És nem is arra gondoltam, hogy eljárok majd bulizni, amúgy sem vagyok az a bulizós típus. Tisztában vagyok vele,hogy lemondással jár a gyerek, de véleményem az, hogy nem kell mindenről lemondani. Pl tetszenek a baba-mama tornák. Vagy az úszás a picivel, az esti séták apával. És ragaszkodok az ilyen programokhoz, szerintem ezek fontosak az anya-gyerek kapcsolatban!
És arról mi a véleményetek, hogy egy anya elfelejt nő és feleség lenni? Szerintem ez is hozzáállás kérdése. Mondjuk megint nem a gyerekágyról beszélek (kell a regenerálódás,és az új életbe való belerázódás).
Szia! Nekem három van, így van némi tapasztalatom ezügyben. :o))
Arra készülj fel, hogy gyökeresen fog változni az életetek, és a súlypont áthelyeződik a kisbabára. Én azt tapasztaltam, hogy amíg kicsik voltak, igényelték az állandóságot, a stabilitást, a vmi féle fix napirend tartását, nekem is könnyebb volt így beosztani az időt, hogy tudtam, nagyjából mikor lesz éhes, mikor lesz álmos stb ...... persze egy-egy nap belefért, hogy összevissza jöttünk-mentünk, de zsinórban már nem viselték jól. Aztán ha megszületik a baba, majd a személyisége is befolyásolja, hogy mit enged, és mit nem. Pl. nagyobbik fiam imádott kint aludni, órákat sétáltunk, vagy voltunk kint a parkban, míg ő aludt a babakocsiban, a kisebbik viszont egyszerűen nem volt hajlandó kint aludni, kizárólag a lakásban, így nála pl. már változtani kellett.
Szóval összességében kötöttség lesz szerintem az előzőekhez képest, főleg amíg csecsmőkorú, totyogó, de azért nem muszáj vele teljesen bezárkózni sem .... de majd megtapasztalod, és kialakítjátok a nektek megfelelő ritmust, napirendet. :o))
Szia!
Ez hülyeség. Lesznek dolgok amik megváltoznak, de élhetitek tovább az életet ugyanúgy;)
A gyerek valóban meg fog kötni, igazodni kell hozá és a programokat ő szabja. A T-ba baló vásárlást nem az első héten kell megtenni, de meg lehet oldani mindent. Ha nem éhes és nem fáradt akkor még élvezni is fogja (ha nagyobb lesz segíthet is). Amíg nagyon pici figyelni kell a napirendhez, így az esti kimaradásokat hozzá kell igazíani.
A kirándulást is meg lehet oldani a babával, sőt még jót is tesz a jó levegő, csak kellőképpen fel kell készülni minden eshetőségre.
A barátok akik nem tolerálják mindezt, akkor nem is igazi barátok. Majd lesznek újak a baba révén.
Sok sikert hozzá!:)
Mi az,hogy nem köt meg???
Nekem a sógornőm elég mászkálós a mai napig a gyerekeknek nem volt rendszer az életükben és most mind a két gyereket meglehet nézni hát nem szeretnék az annyuk lenni bár lehet ,hogy jobban jártak nvolna!
Szia!
Szerintem, ez egy hülyeség! Persze, hogy egy gyerek megváltoztatja az életet és már nem tudsz csak úgy elmenni valahova ha gondolsz egyet. DE nyugodtan el lehet menni bárhová, ha van akire bízd a gyereked, illetve egyetértek, nyugodtan el lehet menni vele vásárolni..stb. nekem két gyerekem van, gyakorlatilag mindenhova viszem őket, mert nem tudom és nem is nagyon akarom másra bízni. Persze ha tornázni megyek, vagy valami "külön" programra, akkor otthon maradnak az apjukkal, de egyébként jönnek velem...
Nem tudom másoknak ez miért probléma.