A férjem felcsinálta a szeretőjét, amit nem tudok feldolgozni. Hogyan békéljek meg ezzel? (beszélgetős fórum)

Nem is erre gondoltam,ezek piti kis bosszantások.

Költözz vissza, vedd birtokba az egyik szobát a gyerekekkel és teljes joggal, emelt fővel használj mindet a lakásban, hiszen TULAJDONOS VAGY.

Elég lesz nekik, hogy folyamatosan útban lesznek a gyerekek, hangoskodnak. Te mosol, főzöl, teregetsz - ÉLTEK.

Besokall majd nagysága, hiszen ti vagytok többen !

Férjuradnak, meg add tudtára, hogy ők menjenek, ha nyugalmat akarnak.

Nem állt szándékomban bántani, csak tükröt tartani elé.

Elrohant, mert megcsalták. Most meg, meg van akadva, hogy odaköltözött az új nő. Vegye észre, hogy ú nyitott ajtót neki. Nem lett volna szabad, sértettségből elrohanni 3 picivel.

Most aztán jól kicseszett a férjével, szabad utat adott, hogy boldogan éljen az új nővel, problémák nélkül.

Most akkor vadházasságban élsz? Nem értem bocs.

Hagyd el a férjed.

Amugy elso korben ugyved.

Ha az ingatlan fele a neveden van, beletettél te is egy rakat penzt, akkor szegyenedben le ne mondj mar rola.

Még az orszag legszegenyebb regioiban is millios osszeg egy ház. Miert hagynad ott a ferjednek a te reszedet?

Megoldod egyedül? Itt nyitsz egy fórumot, ha jól olvastam a gyk-n is írkáltál már erről!

Azoknak mész itt is neki, akik nem értenek egyet azzal, hogy elköltöztél a házatokból!

Nem bántani akarlak, de szedd össze magad, szorítsd össze a fogad, és tegyél azért, hogy változzon a helyzet.

Ezt más nem fogja megoldani helyetted.

Attól hogy síránkozol nem oldódik meg semmi.

Csapj az asztalra, basszus, 3 gyereked van.

Hiába tudom józan ésszel, hogy igazuk van azoknak, akik a házra, meg a gyerekek megszokott környezetére hivatkozva biztatnak, hogy menj vissza, közben tökéletesen értem, hogy elmentél. Hihetetlenül megalázó lehetett Neked ez a helyzet! És egyetértek Veled: még mindig inkább anyára vall - bocs: Anyára -, hogy vitted őket, mintha ott hagyod a "biztonságban".

Nincs miért szapulnod Magad! Biztos, hogy Te is hoztál rossz döntést (ki nem?), de nekünk könnyű ítélkezni, véleményezni, mert nem vagyunk a Helyedben. Így biztonságosabb is, és sokkal egyszerűbb tisztán látni. Más az, ha az ember belecsöppen a sűrűjébe ...

Kitartás! :)

Dehogy oldod meg!

Nagy szavak ezek, de valld be őszintén, egyedül nem vagy képes rá.

Igenis kell valaki, aki melletted áll, aki segít.

Szedd össze Magad!

Sok sikert!

Neki is ugyanolyan joga van ott lenni, menjek vissza, amikor a nőtől felfordul a gyomrom. Odaállítok a 3 gyerekkel, elzavarom a nőt, még a szemembe is röhögnek.

Nem érdekel, majd megoldom egyedül.

Nem kell semmit se, elbuktam mint anya, mert első gondolatom a volt, hogy elmenekültem. Semmi baj, írjátok még 80x le a házat, meg hogy sz.r anya vagyok, szép egy anya vagyok.

Itt fejeztem be mindent!

Jobban tennéd, ha a síránkozás helyett visszamennél, annyi jogod van ott lenned mint nekik. El kell adni a házat, menjen mindenki amerre akar.

Nem magadat kéne sajnáltatnod, a gyerekeid érdekét kellene nézned.

De 3 pici gyerekkel a bizonytalanságba menni nagy felelőtlenség.

Ha nem érdekel a gyermekeid valamilyen fokú biztonsága, amit egy saját lakás nyújt, akkor nemcsak, mint feleség buktál el, hanem, mint anya is. Neked már nemcsak a saját sebeidet kell nyalogatni, hanem a gyermekeid érdekeit is védeni. Ezzel a lépéseddel, pont nem ezt teszed.

Hidd el el tudom képzelni, hogy nagyon car lehet neked most, de elsősorban ilyen pici gyerekek mellett ANYA vagy, illetve annak kellene lenned. A világra hoztál 3 életet, amit nem ők kértek, a te döntésed volt, ha nem erőszak áldozata lettél, kutyakötelességed a legjobbat biztosítani a számukra!

A házat nem csak lakhatás miatt írják sokan, azért nagyon nem mindegy kérdező,ha bármi történik és menni kell az albérletből, hogy van e hova? Vagy a sajátodban neveled a gyerekeidet, ahogy max rezsit kell fizetbi, bérletet meg nem.

A másik pedig, hogy el is lehet adni azt a házat amennyiben közös tulajdon. Ebben az esetben neked ugyan annyi jogod van a házhoz, mint a férjednek, és igen meg is tilhatod, hogy a nő a lakásban éljen.

És mit értem volna el vele?

Ha ezt megcsináltam volna, akkor meg azért irogálnátok, hogy "Hogy lehet ilyet tenni? Komoly nagycsaládos anyára vall, aki otthagyja a gyerekeit az apjánál! Szép egy anya vagy!", "Most te vagy az elhagyó fél,", stb.

A terhes hölgyike meg a nem dolgozó anyjával megoldaná, vagy nem gondoskodna a gyerekekről, csak látszólag.