3 gyermeked közül 6 hónapos a legkisebb. Kiderül, hogy várandós vagy, 4-5 hetes. Vállalnád? (beszélgetős fórum)

Szerinted, meg mások szerint ettől nem jó anya.

Na bumm-szerintem ezek a teljesen tipikusan vadidegenek által feleslegesen maximum kompenzálás céljából folytatott témák.

Nem értitek, nem baj.

Senki nem mondja, hogy legyen a gyerekkel 24 óráig és ne dolgozzon. Vagyis... eljárhat pihenni vagy akár szórakozni, de sokunk szerint ne 5 órákat minden nap, hanem csak néha. Hiszen még 6 hónapos se volt és már ment.

Közben várja a következőt. Pedig az előzővel is keveset foglalkozik.

Minek? És az már 4-edik gyerek!

És igen, szerintem nem jó anya. Ez meg az én véleményem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy én jó anya vagyok, hisz ezt nem nekem kell megítélni. Bár a környezetem jó anyának tart.

De engem sem érdekel, hogy engem milyennek tartanak. De én ezt a kérdést fel sem teszem... inkább:)))

Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy egy kapcsolat, vagy egy gyerek milyensége azon múlik, hogí 0-24 óráig együtt vannak vagy sem.

Van akit nem elégít ki az otthonlét, van akit igen...nem ettől lesz nagybetűs anya valaki szerintem...bár engem nem is érdekel, hogy mások milyenek, vagy engem milyennek tartanak.

En megertelek de ez az o dolga. Csak par reszletet jozolt ami vagy igaz vagy sem. Ettol meg nem rossz Anya.

Ez ugyanolyan dolognak tartom mikor ha valaki csaszarral szul az nem igazan szul vagy mert nem anyatejes a baba hanem tapszeres, akkor meg mar milyen Anya az.

Biztosan megvolt az oka ra, hogy igy tegyen. Mint irtam szukseg torvenyt bont es nem hiszem, hogy barkinek is joga van elitelni a masikat vagy palcat torni felette...

Persze ez az en velemenyem...

Majd ha végigolvasod a fórumot, rájössz, hogy nem az a problémánk, hogy 6 hónapos a baba, amikor teherbe esett, és visszament dolgozni, hanem most 6 hónapos, és már egy ideje dolgozik, holott, azt állítja, nincsenek rászorulva, de neki ki kell törnie a hétköznapokból, és nem talált senkit a munkahelyére helyette.

Mi többen itt azt gondoljuk, hogy természetesen, joga van kitörni néha, de nem rendszeresen, napi 4 és több órát, ott hagyni a picit az apjára, hanem csak néha. Ez hatalmas különbség.

És azt mondja, hogy a család összetartó, lehet szülni nyugodtan következő gyerekeket, van ki legyen velük. Na ez már igazán elég szörnyű! Itt már minden megnevezésem elfogyott, hogy mit is gondolok az ilyen "anyáról". És nem csak én, hanem sokan felszólaltunk erre.

Nem kell itthon maradni 3 éves korig, én az elsővel 2 éves korig maradtam, a másodiknál már vállalkoztam, itthon maradhatott 3 évig.

Lehet laza a hozzáállása, de ennyire kirívóan azért ne. Ez már a másik véglet.

Remélem, érzed és látod a különbséget.

Ja, és nem azt akarom ezzel sugallni, hogy vetesse el. Ha már ott van, szülje meg, de viselkedjen mint egy anya!

Ugy latszik, hogy csak otthon ilyen nagy dolog. Pl. Angliaban csak 9 honapig van gyes. Az is onnantol jar mikortol abbahagyod a munkat, nem pedig a kicsi szuletesetol! Ami legjobb esetben, attol fugg mi a munkad es hogy birod a terhesseged, ami legjobb esetben azt jelenti, hogy 8 honapos a pici mikor visszamesz dolgozni. Ami mev neheziti a dolgot, hogy legtobbunknek nincs itt a csaladja, hogy segitsen...

Ettol nem rosszabb senki a masiknal aki 3 eves koraig otthon marad. Szukseg torvenyt bont! Nem ertem miert kell itelkezni mikor az ember nem tud mit tenni

Ha ilyen felelmeid vannak (inkabb lelkinek tunnek) beszeld meg a haziorvosoddal vagy a nogyogyaszoddal!

Nekem is fajt a csipom, medencem, az utolsonal olyan volt a jarasom, mint egy oregasszonynak, talan egy picit erdemesebb lett volna idot adnod magadnak a regeneralodasra. En szules utan 9 honappal lettem terhes es szerintem ez az ido nem volt eleg, hogy teljesen helyrejojjek es 30 folott is voltam.

Vállalnám, főleg azért mert nem tudnám feldolgozni, hogy elvetettem.

írtad, hogy nem éltek rossz körülmények között, megtudjátok adni a gyerekeknek amire szüksége van. Nehéz lesz az első pár év, de ahogy idősödnek, egyre könnyebb lesz.

Igen, vállalnám. Nem könnyű, de mások is vannak ilyen helyzetben.

Egyébként megértem az aggodalmad.

Látom, már egy ideje zajlik a beszélgetés, de ha megengeditek, leírom a mi döntéseinket is, reagálva a kezdő kérdésre...

Szóval tudom, hogy valakinek a szemében bevállalósoknak tűnünk, de nálunk mindegyik gyermek tervezve jött, egyik sem "véletlenül". Most a hatodikat várjuk. A legnagyobb még nincs tizenkét éves, és kettesével korban közel születtek - direkt. Az elsők között 14 hónap van, a középsők közt 19 hónap, és most 16 hónap lesz. Nálunk ez nagyon bevált. Nem mondom, az első egy-két év nem könnyű, de az a közösség, ami kialakul köztük, utána mindenért kárpótol.

Hangsúlyozom, az esetünket csak példának írtam le, hogy így is lehet, de korántsem állítom, hogy ez kellene követni bárkinek. A családtervezésben nagyon sok összetevő játszik szerepet, és az egyik jelentős ilyen, amiről a kérdező is írt, az anyuka egészségi állapota, közérzete (vagy akár a szorongásai, félelmei...).

Mindenkinek, aki hasonló dilemmákkal küzd, bölcs döntést kívánok, és hogy utólag soha ne bánja meg, amit döntött!

Ezeket a pozitiv gondolatokat rakd el magadba, a tobbit le kell tojni... :)

Marmint, kedves foruminditonak cimezve!

Akkor bocsánat :)

Jó egészséget és kitartást nektek!

Igen, vezetek háztartást is.

Egyébként a baba melletti munka mindig is megválasztotta az ismerőseimet. Pedig nem ördögtől való dolog ez. Nos mindegy.

Legközelebbi kérdésem az 5 gyermekes családokra fog vonatkozni és úgy fogom feltenni, hogy ne legyen félreérthető.

Én azt kifogásoltam hogy közvélemény kutatás szintjén megszavaztatod a születendő gyermeked életét.

Vagy nem jól értelmeztem?

nagyon-nagyon sokan az ezelőtt 15-30 évvel ezelőttiek alapján gondolkoznak. Hangsúlyozom,nem bántani akarok bárkit is, de :

A nagylányunk 2008ban még otthon született. 1,5 évesen ( még javában GYED alatt) azt éreztem, hogy mennem kell dolgozni. Cseréltünk Apával. Ő otthon maradt, én elmentem.

Ettől sz.r anya vagyok ? Biztosan sokak szemében... De nem érdekelt.

Itt pedig nos... amikor 9 hónapos lesz a törpe én nem fogok dolgozni menni, mert nincs rá szükségünk, de ha lenne ? Merthogy hivatalosan így megy: Elmennék igen... még ha a szívem is szakadna meg.

Nem tudom ki kérdezte már, de nem, nem vagyok istennő. Sok felelősségteljes beosztás van, lehet rajta gondolkozni.

Nem, nem pótolhatatlan a személyem. Én szeretnék is helyettest találni. Nem sikerült eddig. Jelenleg így is emberhiánnyal küszködünk, szóval hiába mutatom meg a kolléganőimnek mit meg hogy kell csinálni, egyszerűen nem érnek oda. Próbáltuk. Nem 5 perces állásom van. Ez van.

Hát itt nem. Sőt láttam már olyan törvénytervezetet, amiben az volt, hogy külön építési engedély kötelessé tennék a napelemek felszerelését.

Azonban a közüzemi szolgálatóval lehet tárgyalni. Ebben az esetben visszafelé forog az óra.