Miért csalják meg ennyien a párjukat? (beszélgetős fórum)

Ebben a fórumban írtad az elején, csak nem akarok ilyen sokat visszakeresni.

Pont ez az, ez jön le a mondandódból mindig, hogy feszengsz, hogy ha nem pedálozol eleget, otthagynak.

Szerintem is minden kapcsolatért mindenkinek meg kell dolgoznia, kölcsönösen.

De a gyerekekkel kapcsolatban azt gondolom, hogy az a férfi reagálna csak úgy a gyerekkel való foglalatoskodásra, hogy ezzel őt elhanyagolják, aki maga nem akarta a gyereket. Aki nem akar gyereket, az meg ne csináljon gyereket. De biológiai törvény, hogy az ember nem marja el a saját utódját (max a másét), és miért is neheztelne, ha valaki gondját viseli az ő utódjának? Inkább szeretetreméltó dolog, amiben az apukák is szeretnek közreműködni.

Ismétlem, aki nem akar gyereket, az a pasi ne csináljon gyereket, ennyire egyszerű és akkor nem lesz féltékeny a saját gyerekére.

Egy másik fórumon a címzettnek azt írja, hogy "ócska ember az aki..." és rá utal.

Nem is értem, hogyan lehet ilyen stílusban írni valakinek.

Nem, bocs, nem ezt írtad, hanem azt, hogy előbb tetted le a gyereket, hogy neki megfőzd a kedvencét.

És nem is ezzel van a gond, igen, nem kerül semmibe a főzés, nyugi, én is főzök és tudok is, mellesleg sok dolgot a férjemtől tanultam főzni mert ő meg az anyukájától tanulta, szóval olasz kajákat nagyon is jól főz a férjem is.

Nekem az a visszás, ahogy leírtad, hogy "előbb tettem le a gyereket" és nem írtad, hogy hány órakor, de légyszi ne vedd készpénznek, hogy minden gyereket akkor le lehet tenni, amikor akarjuk, főleg nem a pici babát.

Szerencsésnek tartom, hogy az enyémek jó alvók voltak, de szerintem ha ezt érdemként állítjuk be, akkor megint oda lyukadunk ki, hogy a nők a nők legnagyobb ellensége.

Teszem azt, egy ilyen 60 éves nőtől mint te, állandóan azt olvasni hogy mert egy nőnek ezt és ezt kell tennie meg tegye félre a gyereket mert különben a férje megcsalja (hát tudod, az ilyen férj menjen is, sőt, sztem seggberúgás is dukál), ez olyan, mintha te folyton azt akarnád sugallni, hogy mindenki érezze magát inadegváltnak, akinek a gyereke nem csettintésre alszik el.

Mivel nekem is vannak gyerekeim, tudom, hogy mivel jár a gyerek és azt is tudom tapasztalatból, hogy az otthoni csapatmunka is működik és NEM megy a szerelem rovására. Sőt, nem tartom magam elférfiasodott nőnek csak mert hagyom, hogy a másik is főzzön vagy beágyazzon vagy hasonló dolgokat, ha mindketten itthon vagyunk. De plánesőt rosszul esne neki, ha a gyerekeket félretenném miatta (mert az ő gyerekei is), ha valamit együtt is megcsinálhatunk és így van ez sok családban. Az apukák nem utálják a saját gyerekeiket és normáliséknál nem érzi úgy egy férfi, hogy ha a szívszerelme a férfi utódjáról(mert a gyerek közös!) gondoskodik, akkor neki kevesebb figyelmet fog szentelni. Miért kellene, hogy így gondolja? Egy családban mindenkinek jut elég szeretet. Sőt, az apukák is szeretnek játszani a gyerekeikkel, ez teljesen normális dolog.

Ne ültessünk már leendő szülők fejébe olyan agymenéseket, amiknek semmi alapja!

Magas lóról nagyot lehet esni.

Remembert is kioktattad, aztán letagadtad. Erről ennyit!

Nálunk már semmi nem tud elromlani, csak ha megözvegyülünk. :)

Tapasztalataimról írok, amik beváltak és problémamentessé, könnyűvé tették a házaséletet mindkettőnknek.

Inkább proli legyek, mint fap.ina :)))

Gáz vagy, nem kicsit.

Egy másik fórumban írtam a vacsiról, amit Gribedli felhozott.

Igen, a saját jelleméből fakadóan viselkedik az ember. Éppen ezért vagyok igényes, odafigyelő, hogy ne lustuljon, laposodjon el a kapcsolat. Akárhány éves.

Az első férjem nem akart gyereket.

Talán az is közrejátszott, hogy a párom is elvált volt. Neki is megvolt a maga rossz választása és másodjára ő is tapasztaltabb lett.

Mindketten elég határozottak vagyunk ahhoz, hogy alá-vagy fölérendeltség egyáltalán szóba jöjjön.

Kölcsönösen működik a szeretet. Olyan nehéz ezt elhinni? :)

de most nem a kajaltatosan van a lenyeg, csak mindegyik hozzaszolasod valahogy erre iranyul. egyetertek abban, hogy az embernek figyelnie kell magara, a masikra, a kapcsolatra, de igazabol szerintem azok az igazi osszetartozasok, ahol siman belefer a macinaci es a nem teritett asztal var dolgok, ahol nem kell folyton dolgozni egy kapcsolaton, hanem az ember onmaga miatt, a sajat jellemebol fakadoan viselkedik es el ugy, ahogy

nem az volt gond az elso hazassagoddal, hogy beletunyultal picit, a pali meg felrement? mert akkor megertenem a gondolatmenetedet meg az igyekezetedet

Sosem gondoltam, hogy anyapótlék lennék egy férfinek. :D Csak a gyerekeimnek vagyok az anyjuk, a férjemnek nő vagyok.

Anno inkább szerelmes feleség és szerelmes férj. Ezen idő alatt pedig kialakult a harmonikus folytatás.

Arról írtam, hogy késő este friss vacsival vártam, de arról nem, hogy a reggelit én kaptam. :) Megtérül a befektetés.

pont ezt ereztem a hozzaszolasaiban, hogy ott mintha naluk a merleg a pasi fele billenne, es nagyon meg akar mindent tenni a no, nehogy gaz legyen. mert kulonben termeszetes, hogy mindketten kolcsonosen figyelnek egymasra, de az is, hogy ha faradtak vagy nyug van, nem kell feltetlen nyomulni, mert nem tortenik semmi

az is egy nagyanyai intelem, hogy jobb, ha a ferfi szeret picit jobban :D

A kedvenc kaja éjszakai elkészítése tök rendben van, ha a férfi szintén hoz "áldozatokat" a kapcsolatban.

Nincs jobb, mint örömet szerezni annak, akit szeretünk, főleg, ha meg is érdemli az illető.

Bár... azt hiszem, az egyik fél picit mindig jobban szeret :)

hat en akkor is igy erzem. de lehet azert, mert en is eltem egyedul, onalloan, es pasikban is azokat szerettem, akik onalloak, es nem anyuci szerepet kell nekik eljatszanom :D

de lehet, csak a fogalmazas volt fura. mert en pont, amit irtal, hogy keson jott haza, es kisutottel neki hust, mert ez az odafigyeles szamit gondolom annak, hogy pont ezek nem szamitanak. nem az anyja vagy, hogy szegeny fiacskamnak oda legyen teve. nekem eszembe se jutna. mert vagy ugy allnek hozza, hogy keson jon, megvarom, es egyutt vacsizunk, beszelgetunk, vagy ha faradt vagyok es kidolok, az agyban varnam

bar az is igaz, sosem voltam hagyomanyos anyai es feleseg szerepben, hogy csak az a dolgom, ha a parom este keson jott haza, en sem ugy voltam, hogy egesz nap havajoztam, gondolom, te sem

mondom, lehet, hogy csak a megfogalmazas volt ilyen izzadtsagszagu, es nem ugy allsz hozza

Igazi fap.ina vagy. Nincs egy kommented, amiben ne osztanál ki, vagy ostobáznál le valakit.

Kérd ki ezt is magadnak, pont nem érdekel.

"az erzodik ki, mekkora hangsulyt fektetsz, hogy eleget tegyel"

Nem gondolom. Szeretjük egymást és már nincs előttünk annyi, mint amennyi mögöttünk. Nagyon könnyű volt vele az élet, - ahogyan velem is - és remélhetően még lesz pár jó évünk. :)

Inkább az első rosszul választott házastársam okán tanultam, de még fiatalon és időben.

Nem erről van szó.

Régi vicc volt.

Én sosem beszéltem arról, hogy egy kapcsolatban valakinek meghunyászkodnia kellene, míg a másik uralkodik felette. Nem lehet úgy élni.

Valóban szánalomra méltó, aki azt okozza, ill. elviseli.

lehet, hogy nem igy van, de a hozzaszolasaidbol az erzodik ki, mekkora hangsulyt fektetsz, hogy eleget tegyel hazastarsi kotelezettsegeidnek, mert ezzel lehet megtartani egy ferfit. ma mar azert nemcsak a konzervativ csalad es hazastarsi modell van, es nem (csak) a nonek kell megtennie mindent, hogy osszetartson egy csaladot es ne hagyjak el

nekem peldaul az egyik parom barmilyen keson ert haza, o fozott, nekem is, vasalni is mindig o vasalta a cuccait (pedig en szebben tudok), es barmikor oda lehetett riszalni neki egy menetert :D nem volt ilyen gorcs, hogy most kapjon meg mindent, hogy elegedett legyen es viszont sem, termeszetesen mentek a dolgok, nem voltak lefektetve iratlan vagy ki nem mondott szabalyok, hogy kinek mi a dolga