Elfogadható a sok sírás árán történő nevelés? (beszélgetős fórum)

Csak az bosszant, hogy vannak itt a kommentelés élményéért kommentelők, minden fórumban írogatnak, akár van tapasztalatuk a témában, akár nincs.

Humora "sajátos", ismerem.

6hetesen a csipo kontroll utan mar beleteheted a kenguruba (sot, van, aki mar ugy viszi oda, hogy mar abban), es igy azert valamennyire szabad a kezed, es o is elvan, alomba ring. Az utcan nem cicizhet, hat vegulis sok csecsemo siman elalszik 5 percen belul a babakocsiban, nekem 3-bol 2 ilyen volt, egy az utalta, ezert ot kenguruban vittem utcan is leginkabb, mert a babakocsiban hazaeresig uvoltott, ugyanez a gyerek az autot szinten utalta, a masik ketto meg imadta:)

Szerintem 5 hetes gyereknel teljesen normalis az is, hogy ha leteszed, nem nagyon birja ki 10-15 percnel tovabb. Kb 4 honapos is lesz mire eljatszik pl egy csorgovel, kislasztival, plussel, addig nem nagyon fogdos, max nezi a kezeit, ezt meg persze, hogy 10 perc utan megunja... Szoval babad normalis, vannak ennel nyugisabbak is, de o atlagos, semmi tragedia!

Ha szoptatasnal picit tobb idot hagysz, mondjuk 2 orat, 2,5-et, akkor addig tud annyi tej termelodni, hogy jollakjon vele, azonnal szopi es bufi utan elaludjon es esetleg 20-30 percig aludjon, azalatt neked relax:)

Mivel ilyen piciknek meg rovid az alvasciklusuk, ezert fel ora alvas is meg jonak szamit, valszeg utana felebred es kicsit szorakoztatni kell a kovetkezo szoptatasig, ez van, kesobb jobb lesz, nagyon hamar megnonek am! Nyugi es turelem! Parod is kicsit vigyazhat ra, amig osszekapod a lakast vagy egyutt csinalhattok egy-ket dolgot, nem hiszem, hogy fel ora estenkent nehezere esik, amig par dolgot elintezel.

Tudod, hogy nem vagyok szuperanyu, de ez esetben nem ertek veled egyet :) Apukanak azert van agya (jo esetben), hogy az egyszerusege ellenere is felfogja es tudomasul vegye, hogy egy baba a zasszony rengeteg idejet elveszi. Az elso fel ev sajnos nehez, foleg, ha siros a baba. Annak is altalaban a legeleje necces, 3 honapos kor utan egyre jobb lesz.

Szoval ha akarta azt a gyereket, akkor birjon mar ki par honapot hatterbe szoritva. Ha viszont nem akarta, na az mar egy masik tortenet...

... és muszáj a pároddal együtt működően csinálni a dolgokat, kell az állandóság, a megszoktatás ideje alatt is. Az nem működik, ha egyik nap ott az ágya, másik nap nincs, totál más mindennap neki, nincs semmi állandó, biztos hely, biztos idő, semmi amihez hozzászokhatna majd.

Szóval én a helyedben így elsőre azt tenném, hogy a párod alkalmazkodjon hozzátok, és igen is most támogasson akár abban is, hogy ott legyen a kiságya, vagy ti legyetek külön szobába a kicsivel, és akkor ő neki sincs zavaró tényező éjjel, ti pedig nyugodtan csináljátok ahogy nektek kényelmes, nem kell így 2 felé megfelelned, mert másnapra módosít a párod, és nincs egyezményes megbeszélt napi rutin.

Szerintem ezt kellene rendbe tenni, és akkor alakulna idővel a helyzet.

Megér egy próbát, a saját tapasztalatom szerint, ez nálam is segített és a környezetemben lévő ismerőseimnél is. De türelem, idővel rájössz mi a jó a kisfiadnak, és mi a jó neked, mindenkinek más megoldás jó, próbálj ki több megoldást, de úgy hogy huzamosabb ideig, és akkor van időd kitapasztalni, milyen hatással van, javul-e a helyzet. Vagy egy konkrét napi rendszert kitalálni, amihez tartani mindent. Nekem ez utóbbi jött be. Bocsánat a kisregényért, de remélem valami csak hasznos lesz. :)

Nem, de ez nem mervado, mert az enyem novemberi baba volt, es eleg ronda ido volt akkoriban :) Szelloztettem, kivittem a teraszra, neha a haz elott setaltunk egy picit, de nem gyakran az idojaras miatt.

Nem tudok sajnos mit mondani, szerintem a parod lehetne megertobb. Ha mar most "veszvillog", mi lesz kesobb?

Mi a ferjemmel egyebkent felvaltva ringattuk a babat, amikor sirt, es a mai napig az kel fel hozza, aki hamarabb felebred. Kozos gyerek, kozos felelosseg.

Persze te ismered az emberedet, nem mindenki egyforma.

Nem tudom, mit csinalnek a helyedben, sajnalom, nem tudok okos lenni. Valoszinuleg a babat nyugtatnam, a partner felnott ember, aki rendelkezik onuralommal (elvileg), egy egyhonapos aligha.

Ja meg még azt akartam mondani, hogy tök fölösleges olyanokat leirni, hogy 1-2-3-23 hetesen már egyedül alszik a gyerek a saját szobájában, mert minden gyerek más és más!

Barátnőm nagyobbik fia 3 hónaposan aludta át először az éjszakát, az ugyanúgy nevelt kisebbik meg 1 évesen... Anyukák szeretnek azzal menőzni, mit milyen korán csinál a gyerekük, nem kell rájuk hallgatni... A te gyereked tökéletes, és neked nincs más dolgod, mint hallgatni az ösztöneidre, és gondozni őt... mint egy kis virágot, akit a te gondjaidra biztak, nem erőszakkal terelgetni, úgy ahogy neked a kényelmes, hanem az ő igényeire figyelve szeretni, gondozni, együtt élni vele... :)

Később jó lesz az ágy, amikor már egyedül is elnézelődik egy kicsit...

(nálunk már egész korán kialakult, hogy a lány egy kicsit elszórakoztatja magát reggeli után... kezdetben ez egy kávé ideije volt, ma már közel 4 évesen 1-1,5 óra, ha nem megyünk sehova...)

Szia! Először is, nincs semmi gond abban, ha veletek alszik, abban sem ha a saját ágyába szoktatnátok a kisfiatok.

Sajnos ez semmi másképp nem megy, csak ha napi rendet kezdesz kialakítani, amihez tartod magad és a gyereket is.

Eleinte semmi értelmét nem látja senki, de ha nem kezded el a napi rend beállítását, vagy legalább napi 1 olyan biztos pont fix betartását, amiről lassan megtanulja a baba, hogy "ott a nappal és az este határa, jön a vacsi és az alvás, éjszaka jön."

Leírom nálam hogy ment... Én az első pár hétben napi 1 óra alvással éltem túl az egészet, totál kimerültem és bőgtem ha kell hanem, a gyerek félóránként bőgött vagy éppen éhes volt, elegem lett az egészből, mondjuk nekem kevés tejem is volt, amit a nem alvás és az alig jutottam enni téma csak jobban lecsökkentett.

Egy tuti, azt döntsd el te, hogy jobb neked, veletek vagy a saját ágyában aludjon éjjel.

De egy biztos pont kell amihez hozzászoktatjátok.

Például az esti fürdetési idő. Nálunk az első naptól fogva este 8 és fél 9 közt van, utána vacsoráztatom a lányom és tudja, jön az alvás. Több hét kellett, mire erre beállt, éjszaka pedig abba hagytam a szoptatást, odaadtam neki a cumit, hogy igen is, szokja meg éjjel nincs evés, a szopási reflexét pedig a nyugtató cumin letudta vezetni és nagyon jó alvó baba lett belőle mire 1 és fél hónapos lett!

A mainapig tartom ezt a napi rendet és ő maga jelzi, ha késő van, mert fürödni menne, vagy már vacsorázna, vagy éppen menne aludni.

Most 14 hónapos és az a napi rend és rendszer, amit az első naptól fogva, hogy hazajöttünk a kórházból tartottam, és alakítottam a saját igényeinkhez, szokásainkhoz, életünknek megfelelően, a mai napig szépen tartja és igényli. Ez pedig nekem is kényelmes, és jobb az élet mindenkinek, hogy kiszámítható és egyszerűbb minden.

Őt az első 1 évében csak a saját ágyában lehetett altatni... Aztán voltak hullámvölgyek is, ahogy nőtt és új dolgokat tanult meg, rovására is ment olykor az éjszakai alvásra, mert hajlamos túlpörögni, vagy nem aludni egésznap!

De ahogy közeledett az 1 éves korához, nem volt hajlandó sehol máshol aludni csak velem, pedig sosem szoktattam ehhez, ő találta ki, hogy ő már pedig velem akar aludni és csak ott hajlandó. :)

Szóval van ilyen is, amikor pont fordítva történik. De nincs semmi baj ezzel sem, a lényeg ott van, hogy húzd meg a neked kényelmes időpontban a határvonalat, ahol a nappali életvitelt felváltja az esti, így ő is megszokja idővel, pl. este 8- kor mindig fürdetés, rájön, hoppá pancsi, ezután jön a vacsi, már félhomály van, halkan beszélnek, csöndesebb és nyugodtabb minden, igazi esti szeánsz alakul ki nála is, amit tartani kell, mert elég bizonyos babáknál 1-2 nap kizökkenés a megszokottból és már ugrott is a hónapok munkája.

Sajnos a lányom is az első 3-4 hónapjában ha letettem sírt és alig jutottam el a wc-re is napközben, de legalább éjjel aludt és én is végre.

Gyakrabban vettem fel, ringattam, sétáltam vele, amikor már lehetett játszottam vele, és így eltereltem olykor a figyelmét a sírásról. Ha kell adj neki több tejet, ha bírja a cicid, bátran kínáld többször. Nekem sajnos ez sem ment, mert brutálisan sebesedett és fájt. Így nálam ez volt a másik ok, ami miatt a cumit odaadtam neki. A mainapra pedig ott tart a cumival, hogy alkalmanként kéri, olykor alváshoz kéri, semmi több. Még ez sem okozott bajt, hogy éjszakára megkapta a cumit, aztán nappalra is.

Azzal sincs semmi gond, ha 5-10 percig sír, mondjuk amíg elmész zuhanyozni, vagy wc-re. Semmi de semmi baja sem lesz, ha kicsit kisírja magát, csak éppen lefárassza magát, esetleg a kakit is kinyomja, és kész. :)

Az első hónapokban szinte folyamatosan sírnak és ez totál idegőrlő tud lenni, viszont egyenlőre elég az is, ha az éjszakai alvást megvalósítjátok, már az is szép eredmény, amikor éjjel tud aludni és nappal ha még sírósabb is, de legyen meg a napi rendetek, amivel neked is könnyebb lenne, ebben biztos vagyok.

...és türelem... türelem... minden hónapban másabb lesz, mire 4-6 hónapos lesz, ezerszer könnyebb lesz, de addig is adj magadnak mindennap egy kis pihenőt, add oda az apukájának, vagy nagyszülőknek, és vonulj egy kicsit félre, foglalkozz magaddal is, egy jó habfürdő, vagy egy kis pihenés, vagy egy séta a jó levegőn, bármi, de önmagadra is fordíts időt, mert ez a kezdeti időszak rendesen kiveszi az ember erejét, türelmét. :)

ki a fontos? a baba vagy a lakas? az utobbi megvar!

az ujdonsult apuka pedig dobja be magat! az elso hetek-honapok nagyon nehezek es a legszebbek is; ezek a hetek soha nem ternek vissza; meg alig van ezen a rideg vilagon, szuksege van a kozelsegedre, az illatodra, a hangodra;

nemreg meh erezte a szived dobbanasat... most meg???? a baba allapota oke... majd te alkalmazkodsz hozza; kesobb beszerezhetsz egy kengurut es lehet rajtad, mikozben mosogatsz;

a kettotok kozotti altatasrol pedig tenyleg szokj le;

Kedves Forumindito!

En sem tudtam mit kezdeni azzal, hgy a gyerkoc eleinte masfel-2 orankent cicizett... Mtam a vedononek, azt mta, legalabb a 2 orat varjam ki, de uvoltes. A dokineni pedig tapszert irt fel. Felhivtam a milupa vonalat, ott azt tanacsoltak, hgy amug van tej, eszembe sem jusson tapszert adni a gyereknek. Fel eves koraig csak szopizott, utana kezdtuk csak a hozzataplalast, na onnantol indult a napirend. Elotte sztem korai! Nekunk legalabbis nem volt. Apa teljesen egyetertett vele, hgy aludjon velem a pici, emiatt a matracunk is 220x220-as lett, hgy mindenki elferjen.

Sztem, eleinte nagyon fontos a kozelseg, kulonben a kesobbiekben lesz a gyerkocben erzelmi karosodas. Ahogy irta elottem vki, az ilyen kicsik meg nem manipulalnak, ha sirnak, ott tenyleg vmi nem okes.

Drukkolok!

Nem tudom, hol meg milyen korulmenyek kozt el a formindito, de nekem pl. nem volt segitsegem (illetve minimalis). Nem vittem tulzasba, ha nem is takaritasz, vasalsz stb., de fozni, mosogatni, mosni muszaj volt. Ilyen baba mellett meg aludni sincs ideje az embernek... Szoval nem lehet egyszeru, en kivanom, hogy rendezodjon a baba allapota mihamarabb.

Ha nehezere esik enni, az is lehet, hogy ehes, celszeru lenne merni.

Gyerekorvos, vedono mit mond?