Császármetszés (beszélgetős fórum)

Másik topicban már elkezdtünk erről beszélgetni, de itt is vannak tapasztaltak felteszem kérdésem :)

Anno 19 évesen volt egy petefészek kivételem, hasi műtéttel, bikinivonalas vágással.

Most, hogy elkezdtem gömbölyödni , sokszor érzem, hogy a sebem feszül. . .

Nem szeretnék császárt, ha nem muszáj. . hülyeség és lehet, hogy naivitás, de ez a heg befolyásolhatja a szülést ? Időnként úgy érzem, szétszakad a bőröm , gondolom, ahogy nyúlik :)

Persze, lehet érzéstelenítéssel, császármetszéssel szülni, de azért tudd, hogy a babának ez nem jó! Neki szüksége van arra az időre, amíg tart a vajúdás, ő akkor készül a megszületésre, az életre. Mellesleg az előre megbeszélt császármetszésnél is általában alkalmazzák, hogy megindítják a fájásokat és csak bizonyos idő eltelte után visznek a műtőbe (kivéve azt az esetet, amikor maga a vajúdás okozná a problémát az édesanyánál vagy a babánál). És nem mellesleg a császárral sem tudják garantálni, hgy a babának nem lesz baja.

A több órás vajúdás is teljesen természetes dolog, szerintem ezzel általában csak a kívülállóknak van bajuk, a szülő (vajúdó) nő nem is érzékeli sokszor, hogy már mennyi idő eltelt. Itt, ezen az oldalon is találhatsz több szüléstörténetet, olvasgass még egy kicsit. Engem ugyan altattak, de császárnál az a jellemző gyakorlat, hogy ha ébren is vagy, akkor is csak épphogy megmutatják a babát, aztán viszik is el tőled. Biztos, hogy az a jó megoldás, ha egy indokolatlan félelem miatt császárral szülsz és emiatt órákig nem lehet melletted a gyereked? Gondolkozz még ezen is egy kicsit. Meg azon, hogy egy leendő édesanyának a gyermeke érdekei legyenek az elsők. Te egyenlőre még csak a saját oldaladról nézed a dolgot, próbáld meg leendő gyermeked oldaláról megközelíteni.

Nem a fájdalmat akarom elkerülni, mert azt császárral sem lehetne... csak a vajúdás elég hosszúra szokott elnyúlni.Meg elég sok olyanról hallani h. az orvosok hagyják úgymond "szenvedni" az anyát mert egy gyerek megszületése nem 5 perc aztán kiderül ,h. valami baj van ezért nyúlik több órásra a dolog és utána mégis császároznak. A gyereknek meg valami baja lesz ,de ha császárral született volna egészséges lenne.A gátsebbel sem tudok megbarátkozni.Meg azt sem tudom elképzelni h. egy természetes szülés után milyen lesz ott.

Azért vagyok császáros párti mert akkor előre tudod ,hogy mikor, mennyi idő alatt születik meg a baba és végülis jelen vagy mert lehet érzéstelenítéssel is kérni.

Szia!

Orvosa válogatja, de sokan belemennek, indokot meg könnyű találni! DE gondold át! Én császárral szültem sajnos, és a mai napig hiányzik az élmény, ami elmaradt, és apás szülést is akartunk, és nagyon fáj hogy nem lehet. A sima szülés csak addig fáj, de a császár....Én spinális érzéstelenítéssel szültem, ami egyet jelent 24 órás fekvéssel. Forogni lehet, csak nem tudsz. Vágott seb, és emelgesd a babát. Utána napokig alig tudsz felkelni, felülni, menni, és 1-2 hónap kell, mire elmondhatod hogy teljesen rendbe jöttél. Ráadásul a spinálios gyakori mellékhatása a fejfájás. Nem tudtam a fejem se mozgatni, fájt az egész tarkóm, feje, gerincem.

Egyik ismerősöm 7 év után lett terhes lombikkal Ő császárt kért és kapott, mert úgy volt vele egyetlen esélye van a gyerekre, nehohy baj legyen. És nagyon megbánta! AZt mondta ha valahogy lenne még egy, soha többé nem akarna császárt.

A picinek is jobb, ha simán születik! Nekem a fiam nagy traumaként élte meg szerintem a születést, mivel jele nem volt hogy jönni akarna, csak kevés volt a magzatvíz és indították. 1 hétig állandóan csak sírt. Éjjel.nappal. Ő még maradt volna, ő úgy gondolta még nem volt itt a születése ideje.

Konkrétan mitől félsz? (Ha úgy érzed, írj inkább privát üzenetet.)

Szóval az emberek többsége, aki tart a szüléstől, az jellemzően a fájdalomtól fél. A fájdalmat pedig a császármetszéssel sem lehet elkerülni. Én 37 órát vajúdtam, ebből 15 órát töltöttem a szülőszobán, végül császármetszéssel született a fiam. Nem állítom, hogy a vajúdás egy leányálom, biztos fájdalmas maga a szülés is, na de a császármetszés is fájdalommal jár! Ez utóbbi ráadásul egy hasi MŰTÉT! Minden körültekintés ellenére is magasabb kockázattal jár, mint a hüvelyi szülés (az orvosilag nem indokolt esetekről beszélve). Szóval mitől is félsz ennyire???

Szia!

Elméletileg csak orvosilag indokolt esetben alkalmazzák a császármetszést. Legalábbis a normális orvosok.

De miért akarsz császárt egyáltalán?????

Sziasztok!

A császárt lehet előre kérni az orvostól v. csak indokolt esetben alkalmazzák?

Arra gondolok ha odaállítok az orvos elé h. császárral szeretném mindenképpen akkor beleegyez?

Csillagverem, ha még olvasod a fórumot!

Nagyon sajnálom, ami veletek történt! Kívánok neked sok erőt, és egészséges kisbabát! Csak egy gondolat: nem bizos, hogy a másodikat is császárral kell szülnöd. Persze ez sok mindentől függ. Van egy 3 éves kisfiam, ő császárral született. Nem tágultam, szűk volt a medencém, magas egyenes állásban feküdt, rövid volt a köldökzsinór, szóval összejött. A legjobban azt bántam, hogy altattak közben. Úgy volt, hogy a második fiamat is császárral hozom a világra, pont a szűk medencém miatt. De sikerült simán! Pedig soha nem hittem volna! Igaz, 15 órát vajúdtam, mire meglett. És csak 20 dekával volt kisebb, mint a tesója. De mindig azt mondtam, mindegy, hogy császár, vagy sima szülés, a lényeg a gyerek. Így, hogy átélhettem mindkettőt, azt mondom, egyik sem jobb a másiknál, fájdalom mindkettőnél van,csak másmilyen.

Sziasztok!

Én 2 gyerekes anya vagyok, most várom a 3. babánkat! Szintén császárral szültem mivel szűk volt a medencém! Nem bántam meg hogy így döntött az orvos nagyon hamar regenerálódtam! Olvasgattam a többiek tapasztalatát, kérdését és lenne pár hozzáfűzni valóm! Nekem mindkét vágást ugyan ott ejtették, tehát csak 1 vágásom van! 18 évesen szültem a fiamat, 21 évesen a lányomat és most 24 évesen várom a 3. babámat! Nem bántam meg hogy így döntöttem! A munkáról és a jövedelemről ne beszéljünk, mindenki meg tudja oldani a saját helyzetét! Arról meg hogy ki az igazi nő és hogy mitől lesz sexi valaki, nem a smink fog dönteni! Vannak férfiak akik igenis megkövetelik hogy ne legyen rajtad semmi kencefice! Az én férjem se szereti ha egy nő ki van kenve! A természetes szépséget szereti és a belső kisugárzást! Lehetne sokáig vitatkozni hogy kinek mi a jó, de nem érdemes mert nem vagyunk egyformák! Csak ennyit akartam írni! Köszi ha elolvassátok! Sziasztok

Én is császármettszéssel szültem meg a kisfiamat 2007. Október 5-én.

Sajnos elhúzódott a vajúdásom, nem tágultam csak 2 ujjnyira 12 óra alatt. Az uh nagy babát saccolt, sőt még vérnyomásom is jó magas volt. Nem volt más választás, császározni kellett.

Így utólag nem bánom. Bár nem tudtam meg, hogy milyen természetes úton megszülni egy kisbabát, de a vajúdás minden fájdalmát megtapasztalhattam legalább.

Sziasztok!

Kedves Csillagverem, őszinte részvétem picurkád miatt! Sok-sok erőt és kitartást kívánok!

Hát nem előbb mint 2009, pont ma beszéltem a meddőségivel, mivel ugye lombikbaba..

Most 3 hónap munkamentes pihi, aztán októbertől kezdjük ismét a vizsgálatokat..

Illetve februárban genetikait, mert valószínüleg az okozta a babánál a problémát..

Igen, tulajdonképpen mindegy, de mégiscsak más!

Mindig ez volt az álmom, hogyha ugyan fáj is, olyan miatt fáj, ami csodálatos.

De egy ekkora vágás.. S ráadásul emelni most semmit, hajolni semmit.. Még sétálni is nehézkes, pesig oly' jó lenne..

Ezért szerettem volna elkerülni a csaszit.. :-(

De persze, igyekszünk, s küzdök testileg a mihamarabbi felépülésért, 4. napon így haza is jöhettem, szerencsére.. :-))

Csillag, fogadd őszinte részvétem. Mélyen együtt érzek veled, főleg, hogy sok mindenen keresztülmentetek gondolom, mire megfogant.

Csak a következő babára koncentrálj, és azzal ne törődj, hogy a "szülést" nem éled át, ez a legkevesebb. A lényeg, hogy egészséges legyen, az, hogy hogyan születik olyan mindegy. Nem?

Azért is írtam le, amit korábban Sunbird írt..

Valóban fájdalmas érzés egy halott Babának életet adni, s olyankor bizony nem tetézik feleslegesen fájdalmakkal az anyát, ha nem muszáj.

De ha utána hal meg a baba, akkor belegondolva, jobb lett volna egy sima szülés, mint egy császár, csak ahhoz sok mindennek kell passzolnia.

Pl. koponyavégű legyen, és idősebb legyen 30-32 hétnél..

Nekem nem volt szerencsém..

Nekem most 11-én volt császármetszésem, ráadásul a "régebbi" típusú, azaz köldöktől szeméremcsontig, mivel dec. 30án elkezdett szivárogni a magzatvíz, s jan. 11-ére teljesen elfogyott. 25 hetesen kellett megszületnie..

Születése után 2 nappal meghalt.

Ugyan beteg volt a veséje, de ez nem vígasz egy anyának..

Első baba volt, lombikbaba..

Csak azt tudom mondani, hogy a csaszival járó fájdalmak (melyek nem is kicsik) eltörpülnek a lelkiek mellett..

Plusz a következő babát is csaszival kell megszülnöm majd.. Így meg sem tapasztalhatom milyen a "szülés".. :-(

Gondoljatok bele, mi mindannyian akik szültünk már, ki így ki úgy, hogy bizony kib...tul fájt. Ha simán szültél akkor közben, ha csaszival akkor utána, és van néhány szerencsés mint pl én, aki vajjudott egy röpke 6-12 órát és utána még egy csaszit is kapott. De őszintén, most már kit érdekel. Fájt ok, de itt a gyönyörű, édes, rossz, szemtelen, fiunk/lányunk.

De mi van annak akinek meghal a babája még odabenn. Ugyanaz a fájdalom, mint nekünk, plussz a lelki fájdalom, hogy utána nem lesz akit magához öleljen. Ő biztosan nem felejti el olyan könnyen a fájdalmat mint mi. Szörnyű lehet. Ezért mondom, hogy lelkileg mindenképpen humánusabb lenne a császár, főleg mivel a halott babával sokkal tovább tart a vajudás, mivel a baba nem tud segíteni. Van aki 48 órát is vajudik.