VV Attilához hasonló pasik jönnek be, miért? (beszélgetős fórum)

Akkor még van esélyed, hogy kinődd.

Ha mégsem, akkor el kellene gondolkodni valami alternatív megoldáson, ami kihúz a csávából.

Egy ilyen emberrel nem lehet társkapcsolatban élni, mert nekik nincs társuk, csak egy húscafat van mellettük, akit ide-oda teszegetnek, szexre éppen megfelel, és jól bele is lehet rúgni.

A további családalapítósdiba pedig bele sem merek gondolni.

20 éves vagyok, szüleimmel élek, és dolgozom.

Nem sok barátom volt még, de aki hasonlított (belsőre) Attilához, őt még a mai napig nem bírtam elfelejteni. Megalázott többször, kigúnyolt, minden áldott nap szomorkodtam miatta, de mikor kiengesztelt, az kárpótolt mindennel. :D

Akkor itt a gyökere mindennek.

elnyomó vs. elnyomott

...és kb még hálás is vagy ezeknek a pasiknak, hogy elnyomnak, mert milyen erős, intelligens, céltudatos pasik. Gyakorlatilag fel is nézel rájuk.

Aztaaa, nem gondoltam volna, hogy van ilyen!

De ha neked ez a jó, akkor nincs mit tenni.

Gondold el, valószínű szaporodni (is)fog és ez a minta lesz a gyerek előtt, brrr...

Az őszinteség oké, de h.pl. szándékosan megsértsen? a kritika építő jellegű is tud lenni, nem kell feltétlenül bunkó mód tálalni.

S mióta tart ez a "nemistudommineknevezzem"?

Fórumindító :) te hány éves vagy?? És a szüleiddel élsz?

Az a helyzet, hogy amiker dolgozik az ember a megélhetésért, otthon rendet és tisztaságot tart, mellette még fizeti a csekkeket... Szóval, egy ilyen átlagember este hazamegy, lehet nem egy ilyen bunkóra kíváncsi. :D :D Aki miatt sírhat egész éjszaka. :D

Én ilyesmit 16 évesen érzetem az akkori bunkó szerelmem iránt. :) Hogy jó volt sírni, másnap kibékülni, na de akkor iskolán kívül nem volt másra gondom. :)

Ezzel én is így vagyok.

Ennél az ürgénél egyébként undorítóbbat, gusztustalanabbat, visszataszítóbbat még nem igen láttam. Épp vizslattam múltkor, és kerestem benne külső-belső jó tulajdonságot, és sajnos nem találtam, pedig valami jót mindig találok a legunszimpatikusabb emberekben is. Nem véletlenül ő került be az összeférhetetlen kategóriában.

Kedves fórumindító! Ez pszichés eredetű dolog. Nem lenne baj vagy kinőni/túllépni rajta, vagy megkeresni az okát ami miatt ez kialakult benned és orvosolni, ha boldog szeretnél lenni, mert egy olyan ember mellett, aki folyton sárba tipor minket, kötve hinném, hogy boldog lenne bárki is.

Ez olyan jellemzői női mazochizmus:) Mindig az kell nekünk aki miatt sírunk:)

Amúgy engem ettől a VV Attilától kiráz a hideg...

... majd elmúlik, nyugi, még fiatal vagy. :)))

Nem tudom ki ez az Attila, de már a VV jelző miatt se jönne be. :)

Igazából most nem a külsőre gondolok, hanem a belsőre.

Szeretem, ha egy férfi bunkó, kritizál, megsért, aki őszinte mindig, még akkor is, ha azzal megbánt másokat.

Az eddigi barátaim közül, aki bunkó volt, azokhoz vonzódtam jobban, ha megbántottak, sírtam éjszakákon át, de őket tudtam a legkésőbb elfelejteni.

Miért van ez?

Ja, és nem tudom, hogy mostanában miért a 30-35 év körüli pasikhoz vonzódom!?