Volt olyan dolog az életedben, amiről azt hitted, sosem éled túl? Mi segített? (beszélgetős fórum)

Köszönöm a gratulaciot.

Az azert tulzas,csak ANYA vagyok.:)

de csak majdnem! és ez a majdnem jelen esetben nagyon sokat számít!

Számomra az eltemetés az egyenlő a strucc politikával. Vagyis, feldolgozatlanul ott dolgozik bennem vmi, ami nem jó, és ártalmas. És hogy miért strucc politika, mert inkább hárít ilyenkor az ember, minthogy szembenézzen magával a fájó dologgal. Márpedig ezeknek a dolgoknak még a feldolgozása is fáj. Pörög közben az a rohadt agykerék, megy az alkudozás saját magunkkal, az élettel, sokszor Istennel, stb. És mindez fáj, de rövidebb idő alatt van túl az ember a fájó emlékeken, ha szembenéz velük, amikor már úgy érzi, h elég erős hozzá. Sztem....

A szerelmemmel való szakítást. Elengedtem...

Az idő segített, és a józan ész.

Kedves Liluska!

Kitörölni nem tudod öket es nem is kell,nem lenne helyes.

Probald öket alaposan "atgondolni" es talan atertekelödnek.Talan maskent tudsz rajuk nezni.

Mindennek megvan a "miertje",csak adott esetben nem tudjuk,nem ertjük öket.

Szemelyes tapasztalatbol irom...

Köszönöm.

Igen,Ök adnak eröt.

En azt vallom,hogy mindent tulelelhetünk,ha akarunk.

vannak hullamvölgyek ugyan ,de mindig van belölük kiut.

nekem is visszajött nem egyszer az elmúlt 2 év alatt. Én emiatt változtattam amin csak lehetett a környezetemben. Hogy minnél kevesebb dolog emlékeztessen arra, ami történt. Aztán, amikor úgy éreztem, h elég idő telt már el, akkor szembesítettem magam ismét azon emlék legrosszabb részével, és onnan tudtam, h a 100%-os feldolgozás felé közeledek, amikor már nem facsarodott össze a szívem, nem éreztem dühöt, stb., és semleges érzést váltott ki belőlem.

Volt, h 10 éves kapcsolatomnak lett vége annó. Azon túltenni magam az segített, h minden kapcsolatot megszakítottam az exemmel. De olyan szinten, h még ma se érzem azt, h nekem bármiről is beszélnem kellene vele. Másképp az ilyesmi nem megy.

persze, h vissazesik, ha engedi, h uaz újra- és újra megtörténjen!

Az emlékek feldolgozásával együtt jár, h belássuk a saját hibáinkat is a dologban, ezáltal tanulunk, és lehetőségeinkhez mérten, megpróbálunk mégegyszer nem belesétálni uabba a gödörbe...

Volt!

Mai napig fáj,és örökké fog is.

Én is eltemettem jó mélyre...néha előjön,akkor szar.

Az idő pedig nem old meg semmit sem...