Vezetési morál idehaza. Zebrás átkelők, kereszteződések, miegymás...... (beszélgetős fórum)

Erről van itt szó!

Következmények nélkül vagy egy kis "ejnye-bejnyével" meg lehet úszni sokmindent!:(

Sokkal súlyosabb büntetést kellene kiszabni ahhoz,hogy itt bármi pozitív változás történjen.Sokkal-sokkal súlyosabb!

Sokat jártam az egyik kolléganömmel az utcán gyalog.Nyugodtan lelépett a kocsi elé,van fékje álljon meg.Amikor meglett a jogsija,ha meglátott valakit a járda szegélynél,hogy át akar menni a túloldalra,maradj ott a qrva anyád mert elgázollak.

Egyébként falun meg még rosszabb,itt képesek az út kellös közepén,vagy kanyarban leparkolni,ahol éppen az eszükbe jut.

Szerintem azzal van itt a legnagyobb gond, hogy az ilyen bűncselekményeknek a büntetése nem arányos az elkövetett tettel. Sokkal súlyosabb büntetést kellene kiszabni egy olyannak aki a zebrán elgázol valakit, de ha megnézzük sokszor a gyalogost hozzák ki hibásnak, az autós meg legközelebb is elüt valakit (ilyenkor azt kívánom, hogy a bírót v. a hozzátartozóját ütné el).

Az lenne a tuti megoldás, ha istentelenül magas összegre büntetnék meg a zebrán áthajtó autósokat, ugyan úgy ahogy most ráálltak a gyorshajtásra, de ehhez több rendőr kellene.

Én múltkor meglepődtem.Egy autós végre át akart engedni a zebrán.Még vagy 30 méterre volt tőlem,de már lassított.A zebre előtt kb.3 méterrel állt meg.

Csodálkoztam.Aztán jobban megnéztem az autót és észrevettem,hogy a rendszán francia.:)

Nahát! Pont ilyen topik kiírásán filóztam a sok gázolás kapcsán!

1. Nyugat-Európában szigorúan bűntetik ha az autós nem áll meg ha gyalogos várakozik a zebránál. Nálunk nem. Ilyen egyszerű a gázolások oka.

2. Én az autós iskolában az 1. pontnak az ellentétét tanultam, azaz ne csalogassuk a gyalogost a zebrára, azaz ne álljunk meg ha még nem lépett le.

3. Autósként: én mindig megállok a 2. pontban leírtak ellenére, amire a gyalogosok feltűnően nagyon meglepődnek.

4. Gyalogosként: a magyar rendszámú autók felháborodnak ha rálépek a zebrára és nekik a kresz szabályai szerint me kell állniuk.

A nyugat-európai és a horváth autósok megállnak a zebránál ha gyalogos áll ott.

5. Az összes magyar autós nevében is szégyenlem magam a magyar vezetési morál miatt.

Kb. 2 hónapja át akartam volna menni az utca másik oldalára.2 mankóval botorkáltam.Állok az út szélén már vagy egy perce(ez akkor örökkévalóságnak tűnt),de kocsik jönnek-mennek.Egyszer csak egy fiatalember megáll és át akar engedni,csak az volt a bökkenő,hogy a másik irányból meg sz*rtak a fejünkre.Hiába állt meg nekem az autó(és mögötte még vagy 3-4) és hiába várok ott én is mankóval a hónom alatt,a másik irányból csak jönnek az autók és csak jönnek,csak jönnek....

Ki voltam akadva.Lehet,hogy véletlenül alakult így,de akik nem álltak meg,azok mind nők voltak.Végül a másik oldalon is egy férfi állt meg,hogy át tudjak döcögni.

Hiába mentem csak tőlünk 200 méterre,egyedül (éppen ezért?)nem mertem elindulni.

Bocsi, nem ide tartozik, de ezt is betűzöm, és utána, eldugulok.

Ezt egy másik topicba írtam, de most idetűzöm.

A történet, márciusban volt, és azóta érzem úgy, hogy nincs olyan nagy honvágyam mint régen.

Én senkit nem akartam megbántani az irományommal.

Csupán azt érzékeltetni, amit Cinci is írt, hogy mióta Magyarország EU-s tag lett, azóta Nyugat, tényleg szemetesnek találja!

Viszont ha már elkezdtem ezt a témát, akkor ki is veséze, és őszintén leírom m i nem szimpatikus Magyarországon, és mi miatt írtam azt a bizonyos mondatot!

Előljáróban viszont annyit el kell mondanom, hogyha valakinek esélye van egy jobb életre, és megis ismer egy ilyet itt nem az anyagiakra gondolok akkor elgondolkodik rajta, és lehet, hogy azt választja, de természetesen nem biztos.

Megpróbálom, összeszedetten írni a gondolataimat.

Én nagyon szeretem a hazámat!!!

Nem a történelemmel, nem a tudós híres emberekkel van a gondom, akik éltek és élnek, hanem a nemrég, pár évvel ezelőtt kialakult nagy részben uralkodó rossz eberi mentalitásról, és az empátia hiányról.

Nagyon büszke vagyok a hazám történelemre, a tudós emberekre, akik sajnos külföldön kamatoztatják, hihetetlen tudásukat, mert otthon nem becsülik meg őket, és itt szintén nem a pénzre gondolok.

Biztos hallottatok róla, hogy a ráknak egy ellenszerét, magyar tudós találta fel, vagy a vízzel működő motort is...stb, és még renfgeteget sorolhatnék.

Én ezekre az emberekre hihetetlen büszke vagyok, és büszkeséggel tölt el ilyenkor, hogy Én is magyar vagyok.

Imádom a magyar konyhát, és szeretem, hogy az emberek barátságosak, közvetlenek, de sajnos egyre kisebb mértékben.

Jöjjön az árnyoldal, ami miatt szomorú vagyok.

Összehasonlításképpen írom.

Magyarországon, nyáron el voltunk egy zenés helyen vacsorázni, amiből később diszkó lett.

Belénk kötöttek, és ez nem az első alkalom volt.

Az anyagiakat nézve, pont itt Svájcban nem nézik az emberek, hogy ki milyen autóval jár, kin milyen márkás cucc van, és kinek a nyakában lóg vastagabb arany nyaklánc.

Nem divat a fiatalok körében a minél jobban kigyúrt test, amivel később a diszkóban, jobban meg tudok félemlíteni embereket.

Nem az a lényeg, hogy kinek milyen telefonja van.

Sajnos Magyarországon státusz szimbólum a ruha, a telefon, a kocsi, csitriknél a megjelenés, a mindig kifogástalan smink, haj, műköröm...stb.

Itt is igyekeznek divatosak lenni, és fodrászhoz járni, de csak mértékkel. (Nem ez az élet legfontosabb dolga.)

Nem költekezünk meggondolatlanul.

Váltok.

Nem szeretném Magyarországot szapulni, mert nekem is rosszul esik, hiszen ott születtem. Laktam Budapesten, vidéken.

Imádom Budapest szép régi épületeit, a gyönyörű Gellérthegyet.

Szeretek kirándulni a szebbnél szebb helyeken.

Én imádom Magyarországot, nem győzöm elégszer hangsúlyozni.

Imádom a magyar konyhát, amit sztem nem lehet felül múlni. (Itt rettenetes fűszeretlenül, ízetlenül főznek.)

Persze vannak finom dolgok, de összehasonlíthatatlan.

Inkább úgy folytatom, hogy leírom itt mit szeretek.

-Átengednek a zebrán. Ahogy közeledem a zebra felé, már állnak is meg. (Nagy bánatom, hogy tanítanám a Benit arra, hogy kell áltkelni, de ha megyünk a zebra felé, és jön autó, akkor rögtön megáll, nincs rossz példa, és kellemetlenül érzem magam, de nem tudom mi miatt, mert a sofőrök, tök türelmesek, tehát ott állunk a zebránál a Benivel.

-Állj meg kisfiam (anya)

-Megáll

Jön autó? (természetesn már ott áll.)

-Körbe néz, jobbra balra. Igen! (Beni) Mutatja a kis kezével.

-Megállt? (anya)

-Bólogat.

-Akkor mehetünk. (anya)

-Majd elindulunk.

Na most mire ez a párbeszéd és kommunikáláűs lezajlik, addig eltelik némi idő, és Én hülyen érzem magam, hogy feltartom az autóst, pedig Ő ezt természetesnek veszi.

A közlekedésben nem dudálnak percenként, és ordibálnak ki ordenáré szavakat az autóból.

Nyugalom van.

- A buszra, vagy villamosra, max. 5 percet kell várni.

- Megvárják míg felszállsz, nem csukják rád az ajtót.

- Mindegyik busz alacsony, nem lépcsős a babakocsik miatt.

- Mindenhova be lehet jutni babakocsival.

- Kinyitják az ajtót, előzékenyen beengednek.

- Buszra szállás előtt nem nekem kell kuncsorogni, hogy segítsék fel a babakocsit, (De természetesen simán fel tudok vele lépni), hanem 2-en ugranak minimum segíteni.

- Terhes voltam, simán átadták a helyet. (ezt le kell írnom. Volt, hogy Mo.-on végig nézték, hogy több megállón keresztül álltam, és mikor rosszul lettem a tömegben hozzá kell tennem, 7 hós voltam, akkor adták csak át a helyet.)

Bern, nem olyan nagyváros mint Budapest, sőt, de bármelyik üzletbe bemegyek, mosolyognak, köszönnek, és kérdezik mibe segíthetnek.

A kasszás, egy nagyobb áruházban is köszön, szép napot kíván, megköszöni a vásárlást, és mosolyog!

A fiatalok, kedvesek és előzékenyek az öregekkel, gyerekekkel, terhesekkel, és egyáltalában a nőkkel.

Tisztaság van az urcán, még a sigaretta csikket sem szórják el, hanem a földön eloltják, és bedobják a szemetesbe.

A kutyakakit, minden esetben összeszedik.

Ami még nagyon szimpatikus, hogy vannak még határok, szabályok.

Az emberek betartják.

Fizetnek a parkolásért, nem állnak meg tilos helyen, nem hajtanak ezerrel, veszélyeztetve mások életét.

Szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem pedig szemétlerakó helyek vannak, amik elcsúnyítják a külvárosokat.

Ne haragudjatok, de nem tudom úgy leírni, hogy ne hasonlítgassam össze a két országot, sőt nem is az országot, hanem az embereket, akik az országokat olyannak csináljál, mint amilyen.

Mi történt az 1 hónap alatt velem?

Elmentem a tescóba autóval.

Egy pasas, a lesötétített golfjával, úgy beállt a parkolóhelyre, amire már 3 perce vártam, míg pakolt a tulajdonos, (a bejárathoz közel volt, és a kosaraknál, mert nem akartam 6 hetes terhesen cipelni a Levit hordozóval.), tehát pofátlanul éppen akkor fordult be abba a parkoló részbe, és beállt.

Leállítottam a motort, kiszálltam, és megköszöntem a kedvességét, és mondtam, hogy 3 perce vártam mivel gyerekkel vagyok.

Válasz, van még ott arra hely, álljak oda. (kb. A parkoló legvégén, ahol bavásárló kocsik sincsenek)

A szőke, ultradivatos, és kifogástalan barátnője, pedig ordenáré módon elkezdett velem üvöltözni, hogy most mi a k....anyámat, akarok, leszakad- e a lábam, ha máshonnan gyalogolok..

Kedves hozzáállás. Hasonló szintén már megtörtént velem.

Ja, és simán beáll mindenki a mozgássérült helyre, mondván, úgyse jön mozgássérült.

Nade kérem. Jöhet, és ha elfoglalja illetéktelen a helyét, akkor mit csinál?

Egyszerűen nincs az emberekben tolerancia.

Üzletben vásároltam volna a gyereknek, ahol ugyan előzékenyen keresett a Levinek először méretet, az adott ruciban, de a 2. -nál húzta már a száját.

Mivel Levi nyűgösködött, ezért a kezébe adtam egy kis könyvet, hogy nézegesse, és miután láttam, hogy tetszett neki, szándékomban állt megvenni, de azért az eladónő megelőzött, és mérhetetlen kedvességgel azt mondta, de ugye nem gondolom, hogy vissza teszem a könyvet, mert a gyerek osszefogdosta.

(Tiszta volt a keze, nem vette a szájába, és egy keménykötésű könyv volt, amit össze se lehet gyűrni.)

Ezekután, még szándékomban állt, egy Quinny méregdrága kengurut venni, de mivel nem volt hajlandó kivenni a dobozból, hogy megnézzem használatban, meg egyáltalán, hogy nem-e hibás (mert ugye otthon észre venni és visszavinni, az már egy tortúra)tehát, úgy döntöttem nem ebben az üzletben hagyom a temérdek pénzt, amit elkölteni szándékoztam.

Ja, és a kiválogatott rucikat, amelyekért, könyörögnöm kellett, hogy megvehessem, és keressen méretet, és nekem kellett megalázkodnom, hogy vásárolhassak, azt is otthagytam, és kijöttem az üzletből.

(a könyvet kifizettem, és eljöttem)

Szia Mágika!

Hát, igen, valahol a példamutatással is kezdődik a dolog.:(

Olyan országban úgyse fogsz élni, ahol MINDENKI betartja szabályokat.

Erre a mondatra, ezt a rövid.:d szösszenetet írtam, de azt is írhattam volna, hogy Magyarország, soha nem lesz törvénytisztelő ország, még kis arányban sem.

Igaz, de Én majdnem ilyenben élek, és remélem egyszer Magyarország is ilyen lesz.

Itt hidd el, a 90%betartja, és hálaistennek már nem a büntetésnek köszönhetően, hanem mert ez így helyes.

Nagyon ritkán látok gyorshajtót, szabálytalan előzőt, vagy piros lámpán áthaladót.

Itt a sárgán is csak akkor mennek át, ahogy a kresz írja, ha nem tudnak már biztonságosan lefékezni a piros előtt.

Nem úgy mint otthon, hogy még a 2, és a 3. autó is átmegy, sőt a 4. is piroson, mert bízik benne, hogy a szembejövők még nem indulnak el.

Biztonsági övet is használnak.

Persze mindenre van példa és ellenpélda.

Ezt a biztonsági övre is értem, mert valakit megment, valakit nem, de általában azért jó dolog.

Végül egy történet.

Mint az elején írtam, Én sem tartottam be mindig a korlátozásokat, és még mai napig is van, hogy belecsúszom, az utóbbi időben 2 év alatt 2-szer, de banális túllépéssel, banális helyen, és mégis jogosnak tartottam a büntetést, és szégyelltem magam.

Én is nagyon régóta vezetek, és állítólag nagyon jól.

Autóversenyző barátaimmal jártam versenyekre, ralliztam, és mégis előfordult velem, 2 baleset.

4 éve gyorshajtás miatt, és mert fáradtan ültem autóba, 24 órai meló után(pedig mondták ne tegyem) a Gellért hegy lábánál, a rudas fürdő mögött, 50 helyett, 90-el a jeges úton, megcsúsztam, mert elaludtam.

Korlátnak, padkának mentem, becsúsztam az út közepére, át a szembe lévő sávba.

Az autóm futóműve szarrá tört, és Én énpen szálltam ki.

Talán még azt se vethetném a szememre ha sérültem volna, de soha nem felejtem el, hogy a felelőtlenségem miatt, ha szembe jön valaki, akkor, meg is halhatott volna egy ember, vagy több.

A másik baleset.

Szegedre mentem, ismeretlen, kanyargós úton.

Előttem wartburg 80-nal (ami a megengedett), Én türelmetlen voltam, és úgy gondoltam szuperül vezetek, útviszonyoknak megfelelően.

kielőztem.

Esett az eső.

Vízátfolyás az úton, és felfeküdt a kerekem, kisodródtam, cikázva mentem az úton, hálistennek sikerült visszakormányoznom, de utána, épp hogy korrigáltam megint egy nagy vízátfolyás és már nem bírtam megint kezelni a járgányt.

Szembelévő sávon keresztül egy 1 héttel előtte kivágott erdőben landoltam, ahol még volt pár fa.

Az egyik árválkodó fa, lekaristolta az autó oldalát,.

Szó szerint, félbe vágta.

a kivágott rönkök miatt, az autó alja szana széjjel szakadt.

Saját lábamon szálltam ki, púppal a fejemen.

Hálistennek, akkor se jött szembe senki.

Asszem, ha miattam meghalt volna egy ember, akkor most nem lennék itt, mert soha nem dolgoztam volna fel.

Isten, vigyázott rám, és a másikokra.

Nem tudom, miért érdemeltem ezt meg, de köszönöm neki.

És lám, engem Isten ezzel a 2 balesettel megtanított valamire.

Nem hajtok már gyorsan, mert nem éri meg, és betartom a szabályokat, bármilyen hülyének, jogosnak, vagy jogtallanak tartom.

Tegnap kerekezek itthon,az egyik főúton,kerékpárút hiányában.Persze lakott területen belül.Az autók száguldoznak legalább 70-nel,erre megelőzi őket egy rendőrautó.Megkülönböztető jelzést persze nem használt.

Hogyan is várnánk,hogy egy egyszerű földi halandó betartsa a KRESZ-t,ha az akinek példát kellene mutatni,megszegi a szabályokat.

Csak gondoltam leírom,friss még az élmény!

Gyorshajtásról a véleményem.

5 percen múlhat egy ember élet,.

Talán az enyém, talán a tiéd, talán az övé, talán a gyermekeinké.

Megéri?

Szerintem NEM!

Egyszer, ha valaki elveszít valakit egy másik ember önkényeskedése miatt, akkor talán végre majd megérti, hogy miért is vannak a hülye, vagy nem hülye szabályok.

csak sajnos ehhez sok embernek kellene elvesztenie valakit.:(

Sziasztok!

Régebben, potosan 2006 nyara végén írtam egy másik fórumra a közlekedéssel, gyorshajtással, és sok más dologgal kapcsolatosan.

betűzném, ha nem baj.

Egyébként, Svájcban élek, így nem tapasztalom, nap mint nap azokat az udvariatlanságokat, amiket a Mo-on, főleg Budapesten élők, így mikor hazamegyek, még élesebben látom a dolgokat, és még kiborítóbb, ami otthon zajlik.

Nagyon sajnálom, mert egyébként, imádom Magyarországot, de sajnos, évek óta csak azt látom, hogy hanyqatlik mindenben.

Szomorúan, látom ezt, hisz a hazám, és nagy vágyam, hogy egyszer otthon éljek megint, de egyre jobban megy mégis el tőle a kedvem.:(

Ami annó kihozta belőlem ezt a témát, amit betűzök, az egy naplós riport volt.

"Gondoltam, lefekvés előtt, levezetésképpen, megeszek egy kis sütit, és megnézem a neten, a napló vasárnapi kiadását.

Elszörnyedtem, és nagyon felháborodtam.

Már múltkor is volt egy kényes téma, a magyarok közlekedési moráljával kapcsolatban, de azt még valahogy lenyeltem.

Most ami, felháborított, az a gyorshajtás, és annak a bűntető szankciói.

Igenis, igazságosnak tartanám, a rendőrök és a törvény keményebb fellépését.

Az, mondjuk erős, hogy autót kobozzanak el, mint Cseh, és Lengyelországban, de igenis, nagyon megkellene emelni a bírságokat, és nagy sebesség túllépésnél, ami relatív, így nem is írnék számokat, el venném az illető jogosítványát.

Nem sok időre először, mert azért lehet, hogy valakinek ezzel ellehetetleníteném az életét, de mondjuk elsőre 3, majd 2.ra 6 hónapra, és így tovább, egyre több időre.

Sztem, igenis lenne visszatartó ereje, de csak akkor, ha nem lehetne a rendőröket korrupálni(tisztelet a kívételnek), nem lennének kiskapuk,(mint pl, a riportban is említett:" ha a hozzátartozó vezetett akkor nem vagy rá köteles vallomást tenni" szöveg) stb.

Hozzá kell tennem az irományomhoz, hogy nem vagyok fedhetetlen, és minden törvényt tisztelő ember, sőt régen nagyon is rossz voltam a mostani Énemhez képest, de elgondolkodtatott a dolog, hogy mi lenne velem, hogy élném meg, ha egy másik ember türelmetlenségéből, felelőtlenségéből, meghalna valakim, vagy baja esne.

Ja, és azt is le kell írnom, hogy Én is gyorshajtó voltam, világéletemben, és ezen nem a 10%-os sebesség túllépést értem, hanem, a jóval 50% felettit.( Még most is előfordult velem a minap, de a egy majdnem 15%-os túllépésem, aminek a következtében, 40ezer ft-nak megfelelő összeget fizetem be büntetés gyanánt. A ciki az, hogy a férjem autóvezető oktató, és a felmatricázott autóval történt. A másik ami bánt, hogy 1 perccel se értem hamarabb oda ahova akartam, a másik ami dühít, hogy a gyerekemimre is költhettem volna azt a pénzt.)

Hálistennek, nekem nem kellett senkit megölnöm, vagy bántanom ahhoz, hogy rájöjjek, hogy milyen felelőtlen ember vagyok.

Elég volt a kor, 2gyerek (akik iránt, és mások gyerekei iránt is felelősséget érzek), és egy másik ország, ahol egy szólás mondás átvitt értelemben működik.

(Remélem érthető amit írok)

Pl. Ez a mondás 1 bolond százat csinál, és szinonímái.

Ez lefordítva jó értelemben.

1 ember csinál valamit, és követi még több, a végén akár száz, ezer tízezer és a többi.

Pl. Az országban ahol élek, általában betartom a szabályokat. Miért?

Mert több száz példa van arra, hogy más is betartja, és kellemetlennek érezném, kilógni a sorból, és jobban is érzem magamat a bőrömben.

Viszont vannak visszatartó erők is, büntetések, szankciók, stb.

Nézzétek meg a riportot, és megértitek, kin háborodtam fel.

A megkérdezett emberek,(jó az autójuk elkobzására irányuló mondatra, de sajnos, a válaszokból kiérezni, hogy a pénz, és egyéb büntetésekre is azt reagálták, hogy nonszensz, meg felháborító stb.

Na ezzel a hozzáállással van bajom.

Valszeg a megkérdezett embereknek,senki rokonuk ismerősük nem halt még meg balesetben, és ezért el sem gondolkoztak azon, hogy a rendeletek nem az Ő bosszantásukra lenne, henem éppenhogy az ő, és családjuk ismerősük, és egyáltalán embertársuk védelmében lenne.

Igenis legyenek szankciók, büntetések, és a fenébe is, végre figyeljünk egymásra oda!!!!

Példák:

Szelektív szemétgyűjtés.

Semmivel sem nagyobb dolog, a mosogató alatti kuka mellett tartanom, 2 zacskót, amiből az egyikbe az üveget, és műanyagot teszem, a másikba a fémet.

Az újságokat, pedig az erkélyen gyűjtöm, és kötözgetem össze.

Ha összegyűlt mindenből egy adag, akkor a közértbe menet, vagy bevásárlóközpintba, ahova kocsival megyek, vagy a férjemmel, megfogom, és viszem magammal, majd ott szétválogatom a konténerbe. 2 perc az életemből, de kevesebb a szemetem, kevesebb a szemétre kiadott pénzem(itt a zsák se olcsó, és matricát kell rá venni, majd 2-szer jön a héten a szemetes, és elviszi), ha összeadnám az össezegt, akkor 1 évben szép kis summa a szemetelésem.

És ha még az üveget, és a többit nem gyűjteném külön, akkor egy vagyon, amiből mást is vehetek.

Ja, és még arra is rájöttem, hogy ezzel a kis erőfeszítéssel, 100-szor nagyobb dolgot teszek a természet, és a saját egészségünk érdekében is.

Hozzá kell tennem, itt azért adottak, a feltételek az efféle szemétgyűjtéshez, mert sok helyen van konténer, és nem kell órákat gyalogolni, vagy km-et autókázni.

Bocsi, hogy eltértem a témától, de ezzel tudtam egy kicsit érzékeltetni a dolgot, hogy miért is vannak a szabályok, és miért jó betartani, és miért nem úgy veszem hoy nehezemre esik, és hülye szabály, hanem , nemhogy tehernek érzem, hanem el vagyok telve önmagammal, hogy jót is csináltm.

Sok-sok példát tudnék, de hosszú lenne.

Régen Én sem voltam angyal, és most sem vagyok az, viszont nem vagyok oylan rossz hogy utáljam magam.

Biztos sokan támadni fogtok, de hosszú lenne leírnom, most mindent amit a törvényekkel, büntetésekkel, társadalommal, országbéli különbségekkel, és még sorolhatnám, hogy mivel kapcsolatban érzek.

Higyjétek el, nem vagyok földre szállt angyal, csak mióta más országban élek, és talán öregszem is, azóta, sok mindenre felfigyeltem, és jobban figyelek embertársaimra is, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozotabb, és boldogabb embernek érzem magam.

Otthon, ezt sok embernek meg kellene tanulnia.

Ja, és mielőtt azt mondjátok, ogy hülye, nagypofájú, magamból kifordult, sznob külföldön élő magyar vagyok, leszögezem, hogy imádok magyarnak lenni, büszke vagyok rá (mondjuk nem minden helyzetben), imádom az otthonomat,(mert mindig Magyarország lesz az), magyarnak nevelem a gyerekeimet, és csak magyarul beszélek hozzájuk,(majd megtanulnak az ovodában az ország nyelvén), ja és nem utolsósorban, cserkészek vagyunk, és a férjem a myagyar cserkészet vezetője, itt ahol élünk.

Csak azt szeretném, hogy Magyarország egy kicsit jobb legyen, és jobban figyeljünk, embertársainkra."

Ahelyesírási hibákért, vagy betűfelcserélésért elnézést, de gyorsan írtam.

No így átolvasva az akkori irományomat, azért megvalósultak azok a színkciók, amiket írtam.

kérdés, meddig lesz visszatartó ereje, vagy kik tudnak megint kibújni alóla.

na meg persze vannak kirívó példák, hogy valaki, tényleg nem szokta megszegni a szabályokat, csak most egyszer talán mégis így lett.

ilyen esetben durva a több 100 ezres büntetés, de erre is lenne megoldás.

Mondjuk, hogy lépcsőzetesen, az elkövetett vétségek száma után is változzanak a büntetések.

vagy?

Csillus

a gyömrőin van egy olyan kereszteződés, ahol a keresztbe menő autók is alig jutnak át, a gyalogosnak pedig borzasztó hosszú várakozás után kis szerencsével is futva kell átmennie. Mikor terhes voltam akkor még rá is gyorsított egy autós, gondolom felkapta a vizet, hogy átmegyek előtte, mikor láttam, hogy jön - de annál az átkelőnél ez volt a nagy lehetőség ...

Egyébként történt már ott baleset is - oda lámpás átkelő kéne, mert az autósoknak eszük ágában sincs lassítani.

Egyre rosszabb a vezetési morál Magyarországon. Egyre több a zebrás átkelőn a gázolás. Egyre agresszívabbak a sofőrök. Mi a véleményed erről? Mik a tapasztalataid? Szerinted mivel lehetne jobbá tenni? Melyik oldalt képviseled?

Csevegjünk ezekről!