Vajon miért naivak a nők? (beszélgetős fórum)

A "kell" valakihez tartozni érzés miatt?

Gyávaságból?

Minden elismerésem nővéredé!

(A lelkész meg inkább talán ne ossza az észt)

No de nem csupán házasságról (férjhezmenetelről) volt szó!

Ott se lépnek a nők, ahol se papír, se gyerek, se pénz, se posztó, se kor, se érdem, se semmi nem tartja őket össze! Mégis maradnak! Miért?

Hiszen csupán 1-2 éve, vagy még annyi ideje sincsenek együtt! Ráadásul, még a 30 éves kortól is messze vannak.

Akkor miért?

Ez rettenet!

A naivság alatt, a hiszékenységet értem.

Azt, hogy elhiszik, hogy megjavulnak a dolgok.

Nincs rá elfogadható érv.

Erre csak az tud válaszolni, aki ilyen helyzetben van, és ő is csak a saját megközelítéséből. Minden egyéb megnyilvánulás csak feltételezés, ami nem egyenlő a magyarázattal.

Szerintem azért, mert nem hiszik el, hogy egyedül is valakik, egyedül mint individuum is értékesek. És sokan nem fogadják el az alap igazságot, hogy az emberek nem változnak. Kicsi dolgokban lehet változni, de berögzött szokásokon és alapvető személyiségjegyeken (erőszakosság, önfejűség) nem lehet változtatni.

Amikor az a rész eljön egy kapcsolatban, hogy "várok még, hátha megváltozik és jobb lesz minden"...na ilyenkor lépni, mert semmi se lesz jobb.

Ezt veled együtt én sem értem.

Talán mert a végsőkig reménykednek a csodában: majd megváltozik a párjuk.

És valóban, az egyedül maradástól való félelem is lehet gátja a változtatásnak.

Szerencsére én nem tartozom az ilyen nők közé: minden eddigi kapcsolatomat megszakítottam az első jelek után, amik arra utaltak, hogy a "drága" durvább dolgokat (ütés, csalás, hazugság, stb.) is megengedne magának velem szemben.

mert azaz állat akivel együtt él teljesen elvette az életkedvét ,és az önbizalmát..itt jön az, ha egy nő erős akkor összeszedi magát és mer lépni..és az biztos,hogy ő lépni is fog...mert új életet akar és nem egy lelki roncs lenni..

mindentől félnek..inkább szenved..pedig egy erős elhatározás és kiállok magamért ,és új élete lehetne...jobb és boldogabb...

Miért teszi meg mindezt a férfi???????

Annak a férfinak, aki kezet emel a feleségére, a gyermeke anyjára, annak letörni a kezét és lenyomni a torkán tövig! Utána pedig a kőbánya kenyéren és vízen!

Miért? Megmondom.A köztudatba belevésett "ha egyszer férjhez mentél, már nem lehet több esélyed" miatt.

Megtörtént eset.Nővérem nem volt egy szinten a férjével.Lelkiekben sem.Hosszas tépelődés után, úgy döntött, két gyerekkel lelép.Én személy szerint támogattam, pedig egy szép házat, jól kereső férjet hagyott ott.

Nővérem megtalálta az önbecsülését.Ha nehezen is, de boldogul.

Mit gondolsz mi volt a lelkész első kérdése?

Nem lett volna-e jobb félgőzzel folytatni?

Majdnem sikítottam.Ha egy lelkész, aki elvileg felvilágosult ember, ezt tanácsolja, mi lehet a köztudatban?

Amiről Te írsz, szerintem nem naivság. Inkább ostobaság,mert úgy szeret valakit, hogy megalázza magát.

A másik, amikor nem tud mihez hasonlítani, mert nem volt neki a rossz előtti jó sem. Sok nőnek (embernek) "nincs gyermekkora" elcs.szik a szüleik. Nem is tud különbséget tenni, neki ez a természetes. Tűr, mert tűrt a nagyanyja, anyja.

De valahányan azt láthatjuk (elenyésző kivétellel) hogy ezek a kapcsolatok halálra vannak ítélve!

Miért nem tanulnak belőle, a magukat értelmesnek tartó nők se?

Mert a nőket érzelmek vezérlik és nem a farkuk.

Sokszor sokkal bonyolultabb okok vannak a háttérben,mint az átmeneti magánytól való félelem.Az hogy valaki itt pár mondatban leír valamit,az édes kevés ahhoz,hogy megértsük az az mögött húzódó történéseket!

Mitől fél?

Attól, hogy képtelen lesz egyedül megélni?

Fél, hogy emiatt agyonverik?

Fél, hogy nem talál társat?

Miért?

Inkább évekig benne maradni egy rossz kapcsolatban rettegni a másik agressziójától, leamortizálódni testileg-lelkileg, mint nyílt lapokkal játszani és új kapcsolatot kialakítani?