Utálok dolgozni. Szívesebben tölteném otthon a napjaimat.... (beszélgetős fórum)

Senkié nem követi az inflációt, ez is néphülyítés.

Ahogy a béremelések sem követik.

Mi doglozók, örülhetünk, ha 4-5%-os emelést kapunk, és nem évente.

Én az elmúlt 3 évben 7%-ot kaptam és nem egyszerre.

Nekem is mennek fel az árak, ahogy a gyerekesnek, a fiatalnak és nyugdíjasnak is, de ez a munkáltatót nem igen érdekli, ahogy vezérünk sem adott nekünk semmit vissza...

És látod!?

Meg sem említettem a fekete munkásokat, akik pl. napi 50 ezer alatt nem hajlandók megmozdulni, természetesen adó és minden fizetése nélkül, majd nyavajognak, hogy nekik több nyugdíj járna...

Még is mire?

Az átlag alatti nyugdíjas emelései nem követik az inflációt. Lehet hogy azé igen, akinek 160 felett van a nyugdíja. De ezt is csak saccolom. Hogy az enyém egyre kevesebbet ér, az biztos. de beosztom, és elég.

Nekem a gyümölcs a mindenem. Az eper éréssel elkezdődik nálam a bőség zavara, már alig várom. Csupa olyan gyümölcsöm van, ami permetezés nélkül terem és valószínű februárig kitart. Ez is nagy dolog számomra, hogy nem kell megvenni pont azt amit a legjobban szeretek. :)

Ez a lényeg!

A pénzüket kellen élhető szinten tartani, és pl. a nyugdíjakat is rendezni kellene és nem minimálisan emelgetni...

Igen!

Mi meg közel 50 évig fogunk dolgozni, de nem biztos, hogy ennyivel megússzuk, mert lehet, hogy felemelik a nyugdíj korhatárt....

Jogod lenne, de nem úgy, hogy mások jogát megtépázzák.

38 éve dolgozok, 1 gyerekkel voltam otthon. Gyerek, férj, háztartásvezetés és munka mellett tanultam, hogy sokkal többet keressek. Ha milliós lesz a nyugdíjam, meg fogom érdemelni, mert nem arra fogom kapni, hogy nem dolgoztam.

A férjem is volt beteg, neki így 28 éve lett+10 év rokkant nyugdíj még régen. Neki is kevés a nyugdíja, még sem tartanám jogosnak, hogy neki is 300 legyen a nyugdíja és nekem is. És nem azért, mert nem érdemli meg, és nem is azért, mert ő nem dolgozott volna keményen, hanem pont azért, amit már írtunk. Sokkal kevesebbet keresett, mint én, sokkal kevesebbet dobott a közösbe, így igazságtalan lenne, ha egyforma lenne a nyugdíjunk, mert ennyi erővel (most nem téged és a férjemet hozom példának), én is lehettem volna itthon 30 évet háztartásbeli, 3 évet gyesen, és 5 év munka után felmarkolhatnám a 300 ezret. Igazságos lenne?

Én is így gondolom. Évtizedek óta csinálok mellette valami mást. Fárasztó? Igen. Majd akkor fial, amikor kell.

Ha megérem.

És ezt kinek kellene megteremtenie?

Kitől kellene elvenni, hogy neked odaadják?

Annak lenne létjogosultsága, hogy egy meghatározott életkor után, mindenki kapjon alanyi jogon egy bizonyos összeget. Kb. mint a családi pótlék a gyerekek után (itt nem annak összegére gondolok)

A nyugdíj viszont a befizetett járulékok után jár.

A szociális problémákat nem a nyugdíjrendszeren belül kell megoldani.

Azt is tegyük hozzá, hogy a nők közül sokan 55 évesen elmentek nyugdíjba. Ma 65 év a korhatár. Ezért, ha ugyanolyan kort élnek meg, a "maiak" 10 évvel kevesebb ideig kapják az ellátást.

Én bő egy éve vagyok nyugdíjas, 41 év munkaviszony után mentem el. Nagyon nem szeretném, ha azonos összeget kapnék azzal, aki 20-25 évet dolgozott.

Van igazságod neked is. Erről a témáról időtlen időkig lehetne eszmét cserélni. Szándékosan nem vitát írtam, mert annak nem látnám értelmét. Van akinek most nem tetszik a rendszer, ha változna, akkor másoknak nem tetszene, és így tovább. Annyi féle élet van, hogy nem is lehetne mindenkinek a megelégedésére tenni.

Ha magamat veszem, rendkívül sokat dolgoztam 26 éven át. Annyit, ha visszagondolok, elborzadok és felteszem a kérdést: Hogy voltam én erre képes? Hát úgy hogy túl erős volt a motiváció. Egyedül neveltem fel fiamat úgy, hogy sosem hallotta azt gyerekként hogy nincs. Sajnos anyám alsó épületében kellett meghúzzuk magunkat, onnan menekültem volna ezerrel, ezért kitepertem a belemet is. Mi lett? Mozgásszervi nyavalyák és rák. Ezért csak 26 év. Ezt követően öregségi nyugdíjig sajnos rokkantsági. De mégis van olyan érzésem hogy jogom lenne egy gondtalan nyugdíjas élethez.

Nagyon nem értek veled egyet!

De biztos azért, mert én többre számítok, mert többet tettem a közös kasszába, és ezért kőkeményen megdolgozok. Roppantul zavarna, ha a hereverők is annyit kapnának, mint én.

Pont ezért nem értek azzal sem egyet a gyerektelenekkel szemben is tervezett szankciókkal, illetve azzal sem, hogy a sok gyereket szülő kedvezményeket kapjon.

17 éves korom óta dolgozok, és mindig többet dobtam a közösbe, mint sokan, így igen is jár akár a milliós nyugdíj is.

Az meg, hogy kőbevéssék a 300 ezer maximumot, végképp hülyeség lenne, mert lehet, hogy most neked pl. jól jönne a 300 ezer, de mi lesz 2 év múlva? Akkor is elég lesz? És hidd el, nem fogják változtatni azért, mert elszálltak az árak, hanem épp úgy nyomorognál a 300 ezerből, ahogy most a 100 ezredből.

És még egy: tudom klassz lenne, ha pl. te is kapnál 300 ezret a 100 helyett, de igazságtalan lenne, hiszen azért kevesebb a nyugdíjad, mert a kereseted, a ledolgozott időd, stb. ennyi. Igazságosnak éreznéd, ha az aki többet keresett/dolgozott olyan keveset kapjon mint te? Hát én nem.

2013-tól viszont megszüntették. A milliós jövedelmekből is vonják a járulékot, így beleszámít a nyugdíj alapjába.

Nem véletlen, hogy az utóbbi pár évben keletkeztek ezek a magas nyugdíjak.

Azért az elég változó, hogy kinek mi az igénye. És pl. a lakhatási körülmények is nagyban befolyásolják, hogy aktuálisan ki mennyi pénzből tud megélni

.

Ennek nem néztem utána, de sokan.

Ezt Judit hozzászólásához írtam, hogy a nyugdíjasokból alig 4 % kap 300 ezer forint feletti összeget.

Tehát nem ettől olyan a nyugdíjkassza, amilyen.

300 ezer a mai árak mellett (és jövendő árakra tekintettel) arra elég, hogy hónapról hónapra megéljen valaki. Itt már megszorításokat kell tenni, ha valaki spórolni is akar.

Szerintem a nettó minimumnak kéne ennyinek lenni.