Tudna valaki segíteni, hogy megértsem a gnosztikus hit lényegét? (tudásbázis kérdés)

Újra én.

Találkoztam az emberrel, aki meghívott, de már nincs értelme elmennem, nem az én világom.

Úgyhogy marad a szakirodalom, mert a vallástörténet érdekel.

Köszönöm a segítséget!

Bocsánat, hogy nem írtam, de nem tudtam elmenni.

Két hét múlva ott a helyem, addig még kutakodom.

A filozófiában, filozófia történeében említik a gnoszticizmust, amikor mindenképpen tudományos kifejezéssel, szinonímákkal akarták meghatározni Istent, a természetfelettit, de ugye így kizárják a természetfelettit, a titkot, a megmagyarázhatatlant. Tehát a transzcendentalitás észérvekkel nem fejezhető ki teljességgel, mint ahogy a matematika sem fejezhető ki csupán hittel.

Ma már azt valljuk, hogy a hit és a tudomány nem ellentéte egymásnak, hanem kiegészítője.

Majd beszámolok róla a fórumon.

Köszönöm szépen.

3. rész

Végül: a megismerni, ill. az ismeret/megismerés egész sor jellegzetes fogalommal együtt jelenik meg. Ezek közé tartozik az egymással szembeállított pneuma és nousz, amelynek föltehetően a hellenista bölcselet a forrása; a pneumatikus és a pszichikai viszont egyértelműen a Ter 2,7-re utal (vö. 1Kor 15,45-47). Azt, hogy a különféle asztrológiai fogalmak mögött milyen nézetek húzódnak meg, nem lehet megállapítani: teljesség (Ef 1,23; Kol 1,19; 2,9), korszakok (Kol 1,26), világ kormányzói (Ef 6,12), uralkodók (2,12). A világ fejedelmei (1Kor 2,8) mindenesetre zsidó eredetű (- eón); a teljesség vitatható (Egyház). Végül: ha e kifejezések a gnoszticizmus kifejezéskészletébe tartoztak is, Pálnál elveszítették mitológiai jellegüket. - Így Pálnál a gnószisz általában a.m. az igaz valláshoz tartozni, a monoteista és krisztológiai tanításnak megfelelni. Az ismeret Isten kezdeményezésére születik meg és az erkölcsi életre irányul. Mindez jellegzetesen zsidó vonás, de ugyanakkor a "kinyilatkoztatással" kapcsolatban apokaliptikus jellege is tagadhatatlan. - A 4. ev. más környezetben és néhány évtizeddel később keletkezett mint a szinoptikusok. János ev-a is, a levelei is egyértelmű választ adnak a gnosztikus eretnekségre. Nem lehetetlen, hogy szerzőjük megkísérelte, hogy a gnosztikus világnézetnek értelmet adjon: Isten megtestesült Igéjére vonatkoztatta és ezzel teljesen más irányt szabott neki. Annyi bizonyos, hogy nála a világ (eón) sokkal gyakrabban szerepel, mint az ÚSz többi könyvében és a jelentése is más, mint az ÓSz-ben, sőt az ÚSz több más részében is "Ez a világ (10-szer) és Isten kibékíthetetlen ellentétet alkot, s a többi ellentétpár is: világosság-sötétség, szellem-anyag, élet-halál, igazság-hazugság/tévely stb. Ez mind gnosztikus jellegű, János evangelista azonban hangsúlyozza, hogy a világ az Isten szava, az Ige (= Jézus Krisztus) által jött létre 8Jn 1,3.10; vö. 17,24), és hogy Isten szeri a világot (3,16; 1Jn 4,7) - ez csupa olyan állítás, amely a gnoszticizmustól teljesen idegen. Hogy a 4. ev. nem gnosztikus, az abban is megmutatkozik, hogy a hangsóly a testvéri szeretetre esik benne, nem az ismeretre (a gnószisz főnév nem is fordul elő benne, az ige is csak elvétve, s akkor is csupán a szinoptikusok egy logionjának megvilágítására: Jn 10,15; 14,7; 17,3). Jézust ismerni Jn-ban a. m. Jézus követni, főleg a szeretetben. Erre utal egy felől az ismeret/megismerés kifejezés, amely ilyen értelemben nem hellenistának, hanem sokkal inkább zsidónak minősül, másfelől a kiindulópont, amely nem a Krisztusi mitológiához kapcsolódik, hanem sokkal inkább zsidónak minősül, másfelől a kiindulópont, amely nem a Krisztusi mitológiához kapcsolódik, hanem a zsidó kinyilatkoztatásban gyökerezik, ill. Krisztus tanításában és az Ő üdvösséget szerző halálában és feltámadásában.

Hát ennyi. Kíváncsi lennék rá, hogy az előadást kik tartják...

2. rész

ÓSz-i eredetű az Istent ismerni/Isten által ismertnek lenni (Gal 4,8 vö. 1Kor 8,1-3;13,12b) kifejezés is; ezt nemcsak annak hangsúlyozására tanúsítja, hogy az üdvözítésben Istené a kezdeményezés - másutt ez úgy szerepel, hogy Isten előbb ismerte az embert (Róm 8,28-30; 11,2-33) -, hanem ellentétekre épülő előadásmód, ill. az ennek megfelelő analógiák miatt is: megismerni-megszabadulni/= üdvözülni (1Kor 1,21); emberi igazság-isteni igazság (Róm 3,21, 3,12); az 1Kor 13,12 különösen is tanúsítja a zsidó eredetet: itt a valakit ismerni/valakitől ismertnek lenni ellentétpárhoz még egy más szembeállítás is járul: Istent ezen a világon ismerni és Istent az eljövendő másik világban ismerni - ez a hellenizmustól teljesen idegen, hiszen a zsidóságtól eltérően nem tett különbséget a két világ között. Az ismertből a látásba való átmenet szintén zsidó gondolkodásmódot tükröz (vö. Jn 14,7-9; 1Jn 3,6); ugyanakkor Istennek színről színe látása az ÓSz-nek ezen a világon láthatatlan Istenével áll szemben (Kiv 23,20, összevetve a Szám 12,6-8 versekkel). Tehát csak a tükörben látni származtatható a hellenista filozófiából. A karizmatikus gnószis mint Isten adománya (1Kor 1,5; 8,7;12,8; 13,8 stb.) első pillanatra szoros kapcsolatot mutat a hellenizmus gn-ával, de ha közelebbről szemügyre vesszük a két felfogást, jelentősebb különbséget fedezünk föl köztük:

a) Pálnál a gnószisz (12,14) a Lélek adományai (prófétálás, a nyelvek értelmezése, tanítás stb.) között szerepel, amelyek minden kétséget kizáróan a zsidó gondolatvilág sajátjai, és mivel Korintusban Pál gör. egyháza szoros kapcsolatban ált a jeruzsálemi ősegyházzal, egészen kézekfekvő is;

b) Pálnál éppúgy Isten üdvözítő terve (Róm 11,33; 1Kor 13,2; vö. 2,7-9: bölcsesség) a tárgya és valószínűleg az Írásnak is ez az alapértelme (Gal 3,7; 4,21), miként a zsidó bölcsességi irodalomban, ill. apokaliptikában is;

c) Pálnál a gn. nem vonja maga után Isten látását, mint a hellenizmusban, hanem az életre irányul: épülésre szolgál (1Kor 12-14); az emberek szeretete nélkül nem ér semmit (13,8). Pál ismételten szembeszállt az írástudók gn-ával (Kol 2,23, vö. 2,3; Tim 6,20, vö. 1,6), ezt a judaista gn-t fejlesztette gyakorlati gnoszticizmussá (1Kor). Minden arra mutat, hogy a pasztorális levelek egy gnosztikus eretnekséggel polemizálnak, amely még nem bontakozott ki egészen, és ezért a rá vonatkozó utalások sem egészen világosak. Ennek az eretnekségnek a képviselői is a zsidóságból valók voltak (1Tim 1,7; tit 1,10.14)

1. rész

Gnózis: a keresztény,hellenista misztika vezérszméje. Történetileg 3 formában jelentkezett:

1. hermetizmus, mint irodalmi jelenség (1-4. sz.), amely még egyéb elemeket is felölelt;

2. Valentinosz és Baszilidész keresztény gnoszticizmusa;

3. népies gnoszticizmus. Az első kettő alexandriai eredetű és filozófiai jelleget öltött, a 3. elsősorban Szíriában terjedt el )Simon mágus) és a mágia (ceremóniák, formulák, titkos nyelv) irányába mutatott. Közös jellemzőik:

a) az ismeret kinyilatkoztatásból (látomások, megérzések, jövendölések, prófetizmus) ered,

b) az ismeret tárgya Isten, ill. az embernek v. a világnak Istenhez való viszonya; a mítosznak, különösen a kozmogóniának az a szerepe, hogy áthidalja a szakadékot a filozófiai és a világ megközelíthetetlen Istene, ill. a jó és a rossz között.

c) Isten ismerete megszabadít minden rossztól a halált is beleértve, és halhatatlanná tesz.

Jóllehet a ránk maradt töredékes irodalom keresztény időből származik, a vallástörténészek egyöntetűen vallják, hogy a gn. eszmevilága sokkal korábbi. kérdés, vajon hatott-e ezekre a bibliai fogalmakra: Istent megismerni, ill. az Isten ismerete. E fogalmakat a LXX (Hetvenes), amely Alexandriában keletkezett, rendszerint a ginoszkein szóval adja vissza, amely mindig tevékenységet tételez föl: Izr. úgy ismeri Istenét, hogy észleli Istennek, a történelembe és a természetbe való beleavatkozásait, elismeri Istent és engedelmeskedik Istennek, tehát az Isten ismerete számára gyakorlatilag egybeesik az Isten szolgálatával. Vagyis e téren a LXX egészen hű az ÓSz eredeti szövegéhez, amely szerint a jada nem egyszerűen az értelem műve, hanem az egész személy tette: valakiről tudni akarás , valakivel való törődés (istenismeret). A bölcsességi könyvek még egy önálló ismeretet (bölcsesség) is ismernek, amely Istennél van és amelyet Istentől lehet megkapni (Péld 8,12; Sir 24,26). Egy elvontabb ismeret olyan dolgok iránt is érdeklődik, mint a teremtés, tehát a csillagok járása, az ember titkos gondolatai a dolgok rejtett tulajdonságai, Isten titkai; lehet, hogy ez a zsidó gn. feleletül alakult ki azoknak a pogányoknak a filozófiájára és vallására, akiknek tudatlanságát elvették (Bölcs14,22).

Az apokaliptika még közelebb visz a gnhoz, kivált népies változatához. Angyalok Isten akarata ellenére tudomást szereznek sok, főleg asztronómiai jellegű titkokról; s ezek az angyalok a gnoszticizmusban alsóbb rendű istenségek szerepét kezdik betölteni (Hénoch könyve). Ezenkívül az apokaliptika megszemélyesít bizonyos eszméket (igazság, bölcsesség stb.); ezeket úgy tekinti, mint előzetesen létező (praeexistens), ezáltal még hasonlóbbakká válnak a gnosztikus eónokhoz. ugyanakkor az apokalipszisek pesszimizmusa sajátos módon tükrözi a gn. dualizmusát. Ezért figyelembe kell venni, hogy a korai kereszténység ismert egy zsidó-gnosztikus szóhasználatot; valószínűleg, hogy erre vezethető vissza az ÚSz "gnoszticizmusa". Az ÚSz-ban a szinoptikusok (Mt, Mk, Lk) annyira palesztinai fogantatásúak, hogy nyoma sem található bennük a gnoszticizmusnak. A nem Páltól eredető levelek sem okoznak különösebb nehézséget. Valójában tehát csak Pál leveleiben és a 4. ev-ban (Jn) merülnek föl magyarázatot kívánó kérdések. Liberális körökben az a vélemény, hogy Pálra erősen hatott a gn, s hogy Pál a megtért pogányok vallási igényeinek kielégítésére kibontakoztatott egy keresztény gnt. J. Dupont nemcsak arra mutatott rá, hogy ez a nézet mennyire alaptalan, hanem arra is, hogy Pál szóhasználata a zsidó hagyományt a legtisztább formában tükrözi, ill. adja tovább. Mindenekelőtt: a pogányok ellen irányuló gör. ginoszkein 'Istent nem ismerni' ige (Róm 1.21.28; Kor 1,21) minden kétséget kizáróan hellenista zsidó felfogás hatására vall (Bölcs 13-14).

Köszönöm.

Most mennem kell sajnos, de este itt leszek:)

Azt nagyon megköszönném.

De csak, ha tényleg nem nagy fáradtság.

Én pl. nagyon lassan gépelek:(

Holnapra:)

Vasárnapig át kellene néznem.

Ezt miből gondolod? Az adatlapjáról nem jöttem rá:)

De azért köszi a tippet.