Trágár beszéd (beszélgetős fórum)
Van sajnos. Szóban, írásban. Menő :( lesüllyedtünk (tisztelet a kivételnek). Az én gyerekeim nem trágárkodnak...vajon miért? Őszintén megvallva én szoktam, de csak ha nagyon felhúznak (és a gyerekek nem hallják :))).
Trapiti valószínűleg az én naplómon akadt ki. Igen, én ilyen vagyok, nagyszájú, ordenáré, bunkó, amin 213 olvasó kedvéért sem fogok változtatni. Akik régebb óta ismernek pontosan tudják, hogy milyen vagyok, nem játszom az agyam, nem játszom az überintelligensf...sza csajt, pedig megtehetném.
Akit zavar, az elmegy, akit meg érdekelem, az marad. Ennyi.
Sajnos nekem a barátnőm akivel gyereket "sétáltatunk" délelőttönként beszél szörnyen csúnyán. Megszámoltam a múltkor egy sarok alatt 15 volt az ami nekem már nem fér bele. A nagy fiam szólt is érte, hogy mióta vele barátkozom én is gyakrabban káromkodok. Nagyon szégyellem magam miatta, próbálok odafigyelni, mert a család előtt végképp cikinek tartom, és nem szertném hogy a kislányom ezt tanulja tőlem. Már így is van, hogy a popójára "segg"-et mond, és iszonyú ijesztő tőle hallani. A barátnőmet amúgy nem zavarja, pedig már említettem neki... Amúgy imádom meg minden, ez az egy zavaró benne.
Na erre nem gondoltam, hogy írásban így lehet levezetni a feszültséget :) Bár azt hiszem, ha valaki így ír, akkor feltételezhetően ezek a kifejezések az alap szókincsének részei...
Jaj, azt hittem már, csak az én lelkem romlott.
Szarni rá, senki sem tökéletes :)
;)
Engem nem zavar, bár élőszóban van az a szint, ami igen, de az inkább istenkáromlás-jellegű, vagy folyamatos káromkodás. Egy-egy szó nem érdekel. Igaz, van még egy kivétel, amikor igen: gyerektársaságban. Azt nem szeretem.
Leírva naplóba viszont... ha valaki így adja ki a feszültségét, ahelyett, hogy mással ordibálna, jól teszi. Ha engem ez "vizuálisan szennyez", akkor nem olvasom el vagy nem olvasom többet az illető naplót. Gazdájának szíve joga.
Kutyából nem lesz szalonna.
Aki alpári, az írásban is az...
Én csak undok vagyok, tárgár sosem.
A fiatalok nagy része szerintem bele sem gondol, mit mond.
Nálam is el-elhangzik időnként egy-két ilyen-olyan, de nem minden mondatban. Írásban el sem tudnám képzelni.
Sajnos sokszor hallom, még lányoktól is, a fiatalok közül némelyektől, akinél szinte kötőszó néhány ordenáré kifejezés. Nem ettől lesz ő valaki, de szerintem ezt ők még nem így fogják fel.
Nem olvasom rendszeresen, belefutottam.
Élőszóban talán inkább, nem mondom, volt már olyan éles helyzet, nagy baj amikor kicsúszott valami. De nekem az nagyon furcsa, hogy itt is, írásban amikor azért a mentés előtt még egyszer végig lehetne gondolni... Az pedig amikor naplóban olvasom, amit általában nem hirtelen felindulásból írnak, engem zavar...
Hirtelen felindulásból egy-egy keresetlen szó belefér. Az gáz, ha valakinél alapszókincs.
Egyre többször találkozni már írásban is vele, egyre gyakrabban fiatal-középkorú nők szájából/tollából is. Mennyi az ami még belefér, ami szituációtól függően esetleg vicces is? Tényleg ennyire nem számít már ez, hogy teher odafigyelni? Vagy ettől lesz vagány valaki?
További ajánlott fórumok: