Te hogyan jöttél össze a pároddal? (beszélgetős fórum)

Ezek nagyon szép történetek.. :)

Az én történetem…

Egy hat éves kapcsolatban éltem éppen ami nem igazán működött.

Így hát úgy döntöttem szakitok akkori párommal

El telt majdnem egy hónap amikor úgy döntöttem adok még egy esélyt bár nem láttam értelmét.

Aznap el mentünk moziba este pedig barátaimmal úgy döntöttünk el megyünk a helyi bárba.

Persze akkori párom nem tartott velünk hiszen nem szerette ezt a stílusú zenét.

Aznap este nem akartam abba a bárba menni, de barátnőm nagyon szerette volna.

Elég sokat ittunk… Éppen kimentünk levegőzni és már mentünk is volna vissza, amikor három furcsa idegen megállított minket ajtóban… Nem értettem mit beszélnek nem voltak magyarok. Pont a leghelyesebb fiú felém fordult egy szótárral kezében és mutatott valamit.

A papiron pedig ez állt ---> Velem töltenéd az éjszakát?

Én rögtön nemet mondtam és mentünk is be a bárba.

Közben barátnőm nem érezte jól magát… Így hát írtam üzenetet páromnak jöjjön értünk és vigye haza. Vissza mentem tánc parkettre megkerestem másik barátnőmet éppen mondani akartam neki, hogy menni készülünk amikor a helyes külföldi srác lépett mellém és táncolni akart velem.

Én nemet mondtam, de barátnőm vissza lökött táncolni. Nagyon részeg voltam.. Ő pedig vonzó így hát bele mentem. El kell mondanom életem legjobb és leg szenvedélyesebb tánca volt….Olyan vonzalmat nem éreztem még senki iránt. Kellett egy kérdés…..facebook? Ő rázta fejét, hogy neki ugyan nincs olyan… persze nem is tudtunk volna beszélni. Én nem tudtam angolul sem más nyelven, de éreztem nekem beszélnem kell még vele. Új kérdés…MSN? Ő végre bólogatott és már írtuk is bele telefonba egymás MSN címét.. Kicsit még táncoltunk. Mindenki megszünt körülöttünk.. Annyira szerettem volna egy csókot…majdnem meg is történt, de csak éppen hogy súrolt az ajka Én pedig elhúzódtam. Elindultam kifele, de Ő jött utánam… Én pedig csak integettem neki.. Ő állt és nézett szomorúan. Vissza mentem adtam neki egy puszit és otthagytam őt. Ő pedig csak állt szomorúan kezét a szívére tette és csak nézte ahogy kilépek az ajtón…. Másnap ébredés után első dolgom az MSN volt. Vártam és vááártam….Gondoltam elfelejtette.. de nem (: Jött és rám írt! Nem tudtam angolul így a google translate volt a segítségem….Megtudtam Ő holland származású és még aznap haza is repült. Nagyon szomorú lettem…..Ő csak két barátját látogatta itt, akik 6hónapos gyakorlaton voltak Magyarországon. Gondoltam neeeee ez nem lehet… három holland fiúból pont Ő utazott haza aznap… valószínűleg soha többé nem fogom látni őt. Ennek semmi értelme innentől kezdve. Ő az én plátói szerelmem… talán jobb is így hiszen párkapcsolatban élek ..de mégis onnantól kezdve minden nap minden éjjel vele beszéltem. Egy hét telt el nagyjából, amikor közölte Ő vissza szeretne jönni és találkozni… és talán minden hónapban megismételné. Nem bírtam tovább kimondtam szeretem őt… és ő is kimondta. Vártam a találkozást nagyon, de féltem és volt egy kapcsolatom. Szakítottam és találkoztam vele! Amikor újra láttam hevesen dobogott a szívem (:

Amint láttam milyen ideges én megnyugodtam.. Nem tudtunk beszélni egymással. Én csak szavakat tudtam angolul…activity volt =D de mégis jól éreztük magunkat együtt… Kisétáltunk este a város közepén álló tóhoz. Átölelt és csak bámultuk egymást…sokáig néztünk egymás szemébe és elcsattant az első csók… Olyan szép volt!!! Utána csak néztük a csillagokat.. a tó vizét… és egy kis távirányítós kivilágított hajót a vízen :) Olyan romantikus volt….Onnantól kezdve együtt vagyunk! Kiderült én vagyok neki első komoly lány az életében és nem nőcsábász ahogyan azt az elején gondoltam.. Ezen ma is jót nevet :) Ő 4hónap alatt megtanult szinte folyékonyan magyarul. Igaz nehéz a távolság, de annál nagyobb a szerelmünk! Éppen ma vagyunk 7 hónaposak és remélem, még sok-sok évig leszünk együtt!!!!

Sziasztok!

Jó kis téma, aranyos sztorikkal. Íme a miénk 22 évvel ezelőttről:

Végzős középiskolásként éppen a szalagavatónkra készültünk, táncpróba a tornateremben. Lányiskola lévén mi – csak lányok - az osztálytáncot gyakoroltuk, viszont a másik végzős osztály felkért sorállományú katonákat (ebből is látszik, milyen régi a történet ), a palotáshoz partnernek. Az ablakból lestük őket, hogyan táncolnak, amikor is megakadt a szemem egy gyönyörű zöldesbarna szempáron. A szemezésnél tovább – ekkor még - sajnos nem jutottunk, hiszen táncolniuk kellett. Gondoltam, soha többé nem is látom Őt, hiszen a szalagavatón kisebb gondom is nagyobb lesz annál, mint hogy megkeressek egy szépszemű palotásozó katonát. Aztán kicsit másképp alakult a helyzet…

A szalagavató rendben lezajlott, szalagtűzés, keringő, palotás, osztálytáncok, stb., majd a végén diszkó. Elég laposnak tűnt a buli, barátnőimmel éppen azt tervezgettük, hol folytatjuk az estét, amikor észrevettem, hogy az én „katonám” néhány haverjával nagyon néz bennünket. Nem kellett sokáig várnunk, és már nem is volt annyira unalmas az este. A fiúk odajöttek táncolni hozzánk, nem táncolt senki párban, csak mi ketten, onnantól az egész estét együtt töltöttük, táncoltunk, beszélgettünk, csókolóztunk, majd a buli után haza is vitt (ő volt egyedül kocsival, egy jó kis ezeréves Wartburg). Először hazaszállítottuk a haverjait, majd a végén engem is hazáig fuvarozott. Sokáig „búcsúzkodtunk” a kocsiban a ház előtt, majd megbeszéltünk másnapra egy randit. Ő ezután még kb. félévig katona volt, lelkesen jártam látogatni a laktanyába, és amíg Ő nem jöhetett haza (néha hetekig nem láttuk egymást) addig szorgalmasan leveleztünk, a levélkupacokat azóta is őrizzük mindketten. Két évvel később összeházasodtunk. Azóta már összehoztunk két csodás gyerkőcöt (18 és 15 évesek). Jövő májusban ünnepeljük a 20. házassági évfordulónkat. Ebben az egészben az a furcsaság, ami miatt mostanában otthon is sűrűn előkerül ez a sztori, hogy a lányunknak egy hónap múlva lesz a szalagavatója… Ki tudja, neki mit tartogat ez a nap?

Jajj,de aranyos:)

"nem akarsz Kovácsné lenni? :) :)

Ezek nagyon szép történetek! :)

Az enyém elég furán indult :)

Volt egy férfi,aki nagyon nyomult rám,de nem az esetem volt. Én 16 éves voltam,ő vagy 30. Ő volt a portás a sulimban. Addig zaklatott,hogy még a délutáni táncóráimra is eljárt és nézett,ahogy táncolok... Ott volt egy fiú,2-3 alkalommal láttam csak. A szünetben félreültünk páran beszélgetni, és jött ő is. Szóba jött a zaklatóm, erre én megkérdeztem tőle,hogy nem-e játszanánk el,hogy járunk,hogy végre leszálljon rólam a másik. :) Csak szájrapuszi volt,de elég hihetőnek bizonyult,többet nem piszkált a másik! :) Következő nap megkérdezte,hogy nem-e akarok vele ténylegesen is járni,én meg igent mondtam. Felmentünk unokatesőjához,hogy bemutasson,és akkor,ott megfagyott bennem a vér. :D Álmaim pasija állt az ajtóban,mackógatyában és ingben. :) Utána megszerezte a pasimtól a számomat, éjszakákat átbeszélgettünk, mikor a pasim hazament a busszal,hazakísért,néha átjött,mikor sütit sütöttem,aztán 1x ottmaradt...akkor elcsattant az első szájrapuszi (még 1 hónapja se voltam együtt a pasimmal), majd az első csókok is, és csak hajnali 4kor ment haza,mert másnap suli volt. Én 16, ő 14 volt. Rá 2 napra a pasim elhívott mindkettőnket a falujukba, nőnapi bulira. Ő átment valami rágcsáért, az unokatesója meg nem bírta,adott a számra egy puszit. Lebuktunk! :)

Innentől számojuk,hogy együtt vagyunk, ennek már több mint 5 és fél éve :)

Remélem,nem volt unalmas és zavaros! :)

Szép történet, gratulálok és sok boldogságot kívánok!

A mi történetünk a következő:

Unokahúgommal egy egyhetes (magyar) Velencei nyaralást kaptunk érettségi ajándékba. Második este úgy gondoltuk, ha már magunk vagyunk és egy hétig senki nem szól bele az életünkbe próbáljuk ki az éjszakai fürdést. Kimentünk a strandra és leültünk egy padra, vártuk az ihletet :D Egyszer csak megláttunk három srácot, mindhárman talpig feketében. Meg is jegyeztük, hogy itt baj/balhé lesz, ezek nem jó arcok. Aztán ahogy közelebb értek, azt mondtam unokahúgomnak, hogy nekem a középső kell, mert tetszik a hosszú haja. Ők észre sem vettek minket, amikor elsétáltak előttünk, minden hátsó szándék nélkül (hahaha) hangosan megkérdeztem unokahúgom, hogy: "Naa, csobbanunk?" Azonnal visszafordultak és megkérdezték, hogy csatlakozhatnak-e? "Hát perszeeee!!!!"- mondtam. A vízben beszélgettünk és hamar kiderült, hogy előző nap volt a születésnapom, amiért a három srácból kettő puszit adott (csak pont ő nem). Fürdés után nem beszéltünk meg semmit, még egymás nevét sem tudtuk, elköszöntünk és mindneki ment amerre látott. Másnap lejött látogatóba az akkori párom (4 éve voltunk együtt) de este fejfájásra fogva hamar hazaküldtem, csak legyünk megint egyedül unokahúgommal és kimehessünk a partra, hátha megint összefutunk a három sráccal. Megint leültünk a padra és vártunk. Szerencsére nem kellett sokáig, mert hamarosan megnt feltűnt a három sötét alak :D Úgy köszöntünk egymásnak, mintha ezer éve ismernénk egymást. A kiszemelt srác nem közeledett felém, csak szemeztünk, viszont az egyik havrja igen komolyan, de kedvesen csapta a szelet (gyerekkori barátok, a mai napig tart). Végül csak nem adtam meg neki a számom, viszont a kiszemelt "áldozattal" leváltunk róluk és egy egész éjszakát sétáltunk. Reggel is csak azrt váltunk el, mert ő ment dolgozni. Ezen az éjjelen elcsattant az első csók is, azaz igazi, félős, izgulós, gyomor remegős, bénázós csók :D

Amikor letelt az egy hét, hazajöttünk és azt hittem soha többet nem hallunk egymásról, bár számot cseréltünk. Ő már másnap felhívott (volna), de ugye nekem ott volt a 4 éves kapcsolatom. Egy egész hétig nem vettem fel a telefont, pedig volt olyan nap, hogy 20-25-ször is hívott. Kitartó volt :D Végül amikor beszéltünk, megbeszéltünk egy találkozót, ahol már tudtuk... Mindketten elhallgattuk a másik elől a kapcsolatunkat, de végül mégis egy pár lettünk. Sokáig csak Esztergomban tudtunk találkozni (ő akkor még szlovák állampolgár volt, Párkányban élt), mert nem volt útlevelem, hogy átmenjek.

Bizony, ez a történet nyáron volt 9 éves :D

A Télepó hozta el nekem ŐT végleg, december 6-án leszünk 4 éves házasok. Kislányunk 3,5 éves, kisfiúnk 2 hét múlva lesz 1 éves :D

Nem hiszem. :) Anyum az elejétől fogva utálta az exet. Csupán érzékeltetni akarta, hogy szex mennyire fontos egy kapcsolatban.

Ő már csak ilyen. :D

Nagyon jó olvasni a történeteiteket. Örülök neki, hogy sokan komolyan vettétek a felhívást, és leírtátok a saját kis "lányregényeteket".

Köszönöm!

Írjatok még még még ... !! :D

gratulálok a pasikhoz :) nem semmi történetek!!

a balesetes a legkomolyabb sztori :D

csak irigykedek :( nekem sosem lesz párom..

Nagyon megindító az irományod!!!

Gratulálok tiszta szívből, hogy a nagy Ő-vel élheted az életedet. Ennél nagyobb csodája nincs is a világnak!

A mi történetünk nem ilyen romantikus, nem éppen leányregény, de a miénk és gyönyörű!

Egyetemen jöttünk össze! Én első éves voltam, ő már rezidens, de az élet úgy hozta, hogy találkoznunk kellett. 1 hét után forrta ki magát a helyzetünk annyira, hogy az életünket "összekössük".

Azóta eltelt "pár" év, pár szakítás, de az élet a szerelmünkre tette le voksát. Idén nyáron összeházasodtunk és várjuk a babánkat. Ő a mindenem, az életem értelme és a legszebb, hogy ő is így gondolja!!! :)

A mi sztorink nem ennyire labremegtetos. Parommal mar masfel eve se vele se nelkule eldegeltunk, mikor nyaron a kersztfiam keresztelojere keszultunk. Sogorom huga es en voltunk a gyerek keresztanyjai. Eddig azt se nagyon tudtam, hogy sogoromnak testvere van, de mondtam, nekem mindegy. Nem nagyon tetszett, hogy ideoda tologattak az idopontokat a keresztelovel, mert hogy a nagy nyugatrol jonnek, aztan nekik mindent szabad...velemeny mar platatlanban megvolt :-) a keresztelo napjan a templom elott noverem bemutatta a "keresztanyatarsat" es a fiat. Fiu 18-20 ev kozotti, babaarcu, kedves mosolyu, gondoltam, ejha, ez a kolok meger egy ajtocsapkodast, dehat nekem ott volt a parom, meg hat majd pont velem akar szobaallni...na ja. Keresztelo utan ebed, ott velem szemben ult, de ott volt tesom egyik baratnoje is, aki erosen szeditette, nem is nagyon beszeltunk egymassal. A vegen mindenki elindult hazafele, lattam, hogy a nyugatiak ulnek be a boszme audiba, se pa, se puszi, elozetes velemeny tovabb melyul :-) Par het utan annyit veszekedtunk a kedvessel, hogy kiadtuk egymas utjat, jobb lesz igy mindkettonknek felkialtassal, ki jobbra, ki balra folytatta a maga kis eletet. Aztan augusztus vegen tesom hiv, hogy beallitott a sogornoje fia, de o nem tud vele mit kezdeni, vigyem mar el sorozni. Jo, de ki az egyatal? Es hova vigyem? Es egyatalan? Mondta noverem, hogy ez az a kolyok a keresztelorol, es hogy marhara nem 18 eves, ahogy en azt gunyosan megjegyeztem, hanem 27. Hoppa...pont idealis, gondoltam magamban. Na de a boszme audi, meg a bunko, nyugatraszakadt modor...felkeszultem erre, de meg kell mondanom, csalodtam. Elvitt sorozni, aztan bezartak a kocsmat, egy masikban folytattuk. Aztan hazamentunk, o az egyik agyon en a masikon. Masnap este ugyanez a menetrend, harmadik este pedig megtortent, amire vartunk. Masnap delutan osszefutottunk anyueknal, de nem igazan akart beszelgetni, nemntudtam hova tenni, de nem erolkodtem. Talalkoztam egy regi baratosnommel este, epp elkezdtem volna panaszkodni, hogy na tessek, mikor megcsorrent a telefonom, o volt, kerdezte, atjohetne e egy kicsit. Ez pentek este volt, atjott, vasarnap este ment tolem haza Nemetorszagba. Ugy valtunk el, hogy ep eszu ember nem kezd bele egy ilyen kapcsolatba, mert 1200 km megiscsak nagyobb tavolsag, mint a sarki kisbolt, o elvagtatott a naplementebe en meg telesirtam a parnam. Masnap jott egy mail, hogy 1200 km megiscsak 10 ora autozas, es ezido alatt volt ideje gondolkodni, szoval o lefoglalta a repulojegyet, ha nem banom, egy honap mulva ujra jonne. Szegeny parna, meg se szaradt, de mar a boldogsagtol potoltam a konnyeket :-)

Igy ment ez honapokig, mignem az egy eves evfordulonkon Romaban egy kockasabroszos kis etteremben a kovetkezo kerdeseket tette fel nekem: Boldog vagy? Jo, hogy lathattad a tengert? Elegedett vagy, igaz? Nem akarsz Kovacsne lenni?

Egy ev mulva volt az eskuvonk, azota mar en is nyugati lettem, es jo...

Gratulálok mindenkinek, jó ilyen történeteket olvasni!:-)

Mi a párommal 9 éve ismerkedtünk meg. Teljesen véletlenül, interneten. Egy évfolyamtársammal beszélgetett, én dolgozatot írtam közben. A másik lány egyszer csak átültetett a gépéhez, hogy van itt egy aranyos fiú, beszélgessek vele ha van kedvem, neki túl magas és nem elég vagány. Először nem akartam, aztán több órás eszmecsere lett belőle. Nem kérte el a számomat, de megadta az övét. Ez rögtön tetszett,nem nyomult. Fősuli mellett dolgozni jártam éjszaka, onnan írtam egy semleges sms-t neki. Aztán két hétig jöttek-mentek az sms-ek és elektronikus levelek. Küldött képet, rögtön eldöntöttem, hogy én ennek a srácnak biztosan nem fogok kelleni...Én nem küldtem képet. Belementem egy randiba. Belváros, tömeg, szakadó eső...Elbújtam hátul, nem is tudom miért, mert soha nem látott. Egyszer csak megláttam őt. Szétnézett és elindult felém. Át a tömegen, a szemembe nézve. Azóta együtt vagyunk, feleségül mentem hozzá és most várjuk a második gyermekünket. :-)

Sokszor kérdeztem, hogy a tömegben honnan tudta, hogy én vagyok az. Mindig mosolyogva mondja, hogy azonnal tetszettem neki és érezte. :-)Én is tudtam első perctől, hogy addig rá vártam. :-)

Szóval a sors akarta így. :)

Az,rántott ide vissza,hogy megismerjem a Nagy Őt!!! :) A volt párommal nem volt már szerelem,szinte soha nem is volt.Mikor feljöttem azt sem értem,miért.Mert nem akartam már semmit tőle...szóval kimerem jelenti,hogy a legnagyobb játékos maga a SORS!!! :)))

Tényleg nagyon szép történet. :) Remélem a mi történetünk is így alakul,ami eddig majdnem megfelel.

Szóval nem túlságosan régi a történet,de mindenegyes percére tisztán emlékszem.

Ez egy májusi nap volt,azt hiszem május 22.Az akkori barátom pincérként dolgozott az egyik budapesti étteremben.Fontos,hogy megemlítsem őt,mivel nagyon nagy szerepe van a történetben.Szóval kanyarodok egy kicsit vissza.2011 novemberében felköltöztem édesapámhoz,mivel a szüleim elválltak,úgy döntöttem "szerencsét próbálok itt Pesten",szóval felköltöztem.Megismertem pár embert,és az akkori barátnőmmel elmentünk bulizni,ezen a bulin ismerkedtem meg a volt párommal.Másnap randi,utána már kapcsolat.Az elején,minden szépen ment,majd átalakult az egész egy baráti kapcsolattá,se csók,se sex,se semmi extra hónapokon keresztül.Egynapon úgy döntöttem,h ennek semmi értelme,hazaköltözöm,mert se a kapcsolatom nem működött,se apámmal nem működött az "apa-lánya" kapcsolat,se munkám nem akadt.Szóval szakítottam,hazamentem.Kb. április vége lehetett,amikor írt a volt párom,hogy hiányzom,szeret és utánam jön.Hát oké,jöjjön,de hozzáteszem lényegét nem láttam ennek.Mindegy,lejött beszélgetünk,sétáltunk stb. megbeszéltük a kapcsolatunkat.Másnap hazament,és rá 3 napra hívott,hogy csomagoljak,jön értem,hozzáköltözök. :)

Hát igen,megtettem.Visszamentem.Ez május 2. volt.Feljöttem vele,hozzájuk költöztem (együtt lakott még a hugával és öcsévvel).Tök jól elvoltam,2 HÉTIG!!!!!Aztán járt dolgozni,alig beszéltünk,én a hugával mentem ide oda.A hugának volt egy barátja,aki az egyik irodába dolgozott,bizt.őrként,ő hozzá jártunk be,ketten.

Most jön az izgalmas rész. :))))))

Az egyik napon,(május 22.),esett,szar idő volt,viszont nem volt hideg.Bejött hozzám a barátom huga,hogy megyünk be a barátjához,viszünk kaját.Én éppen feküdtem,NEM AKARTAM BEMENNI!!!!Nagy nehezen rászedett,kísérjem be Őt.Hát rendben,felkaptam egy pólót,egy rövid nacit,és a sportcipőt,úgy ahogy voltam,fáradtan stb. mentem vele.

Beértünk és ott voltak a csávó haverjai,köztünk a Szerelmem!!!!! :) Bevittük a kaját,és megláttam Őt...azt hittem kiugrik a szívem,elpirultam,izadt a tenyerem,szinte már már rosszul voltam. :D Azon aggódtam,hogy nehogy hozzám szólj,ne gyere ide. Persze a sógornőm ott hagyott velük,elment a barátjával ....!!! :D Nah szóval odajött hozzám a NagyŐ!!! :D Mutogatta a képeit nekem,hogy ő milyen jó csávó,és h mennyire szívdöglesztő....én pedig mondogattam,hogy hát nem,meg hogy hol élsz,nem is vagy Te jó!!!Pedig a szívem mást mondott,óóóó döglöttem utána. :D Nos,mondtam,hogy kimegyek rágyújtok,ő pedig mondta,hogy "ááá megyek veled"....mondom magamban,hogy ez nem lehet igaz!!! :D Kimentünk cigizni és elkezdett piszkálni,hogy gyerünk el bulizni holnap,de csak akkor visz el,ha elmegyek szoliba,mert így nem mehetek vele.Nagyon összekaptam vele.Mondtam,hogy soha többé nem akarom látni!! :D Hazamentünk, aznap bejelölt és kb. 3 napot beszéltünk (telefon,net).Aztán tali,és az első csók.Hát remegtem mint a kocsonya. :D Mivel menni kellett neki vissza a munkahelyére,ezt mondta és ezt soha nem felejtem el:

"Akkor eljön velem ez a drága hölgy a szerelem tengerére?"

IGEN!!!!!!!! :D Másnap jött értem,elhoztuk a cuccom,összeköltöztünk,szakítottam az exxel és boldogan éltünk.Kb. augusztus végén megkérte a kezem. :) Persze,igent mondtam.És most volt az esküvőnk 1 hete. :) Szóval pár hónapja ismerem,de máramár a férjem,és nagyon boldogok vagyunk.Imádjuk egymást,és várjuk a Csöpségünket,hogy megérkezzen majd,amikor már jónak látja!!

Ez az én történetem,bocsika ha hosszú lett,de így az igazi!!! :))))

Sokéves kapcsolatban voltam. Szenvedtem benne, akkori élettársam semmibe nézett. Szeretőim voltak alkalomadtán, de senki olyan, akivel kiléptem volna élettársi kapcsolatomból.

Jött egy srác, aki azonnal levett a lábamról: nagyon szép szemei voltak, és szemtelenül fiatal volt. Addig-addig találkozgattunk, amíg ő is felvette nálam a szeretői státuszt. Ő volt az első, aki komolyabban vett, mint a többiek...

De volt más is.

Egy másik fiatal fiú, aki addig csak a haverom volt. Megértette, meghallgatta minden szavam, szemeiben állandóan a szerelem-szeretet tükröződött vissza rám. Mégsem lettem belé szerelmes, mert nagyon gyerekesnek tartottam. El-eltűntünk egymás szeme elől hónapokra, és sokszor bántottuk is egymást.

Élettársammal szakítottam a szeretőm miatt. Vele sem volt minden fenékig tejfel; később kisütötte a nap, mennyire önző. Megsejtette, hogy a haverom szerelmes belém, és állandóan cikizett miatta. Óriási veszekedések kerekedtek, nemegyszer össze is verekedtünk. Kiálltam a barátom mellett.

Egyszer annyira összevesztünk, hogy a szeretőm nem jött felém hetekig. Ebben az időszakban nagyon magam alatt voltam, és megjelent az életemben ismét a haverom. Azt mondta, menjünk el együtt szórakozni. Belementem, felejteni akartam.

Ott, a diszkóban olyan szemekkel nézett rám, ami mindennél többet mondott. Csak nézett, le sem vette rólam a szemét. Egyszer vette a bátorságot, és az arcomra adott egy puszit, ami nagyon zavarba hozott...de attól a perctől fogva, amikor végre kiolvastam a szeméből a legszebb üzenetet, nem voltam képes máshová nézni. Mindig az arcát kutattam; néztem a formás száját, szép orrát, szomorú, barna szemeit.

Amikor hazavitt, már tudtam, hogy valami elindult bennem...

Nagyon sok harc és küzdelem árán lettünk egymáséi. Ő 18 volt, én 24. Sokszor sétáltunk egymás mellett szótlanul, egymás kezét fogva. Egyetlen szóra sem volt szükség, hiszen mindketten tudtuk, hogy mit érez, mit gondol a másik.

Azóta 10 év telt el.

Van egy közös kisfiunk, aki most lesz, decemberben 7 éves. ♥

Nagyon gratulálok a végén még könny szökött a szemembe.

Nagyon jó volt olvasni a cikked és tudni, hogy ez igazi love story.

Sok boldogságot kívánok nektek! Nagyon tetszett, nagyon örülök, hogy megírtad..

Nagyon aranyos történet. :) Kár, hogy keveseknek adatik meg ilyen love story.

Vigyázzatok egymásra!

Hát ez nagyon szép eseménye az életednek:))) Jó volt olvasni(és reméltem,hogy az lesz a vége,ami lett):)

A kérdésed az volt,hogy ki hogyan:) Hát mesélek én is,igaz,ennyire nem terjed hosszú időre és várakozásra vissza. De kezdem a legelején;D

Én egy Nógrád megyei lány vagyok,szóval mikor elengedtek minket Pestre bulizni az már nagy szám volt,de csak úgy jöhettünk,ha "van aki vigyáz ránk":) Na hát ez a személy volt Atti, egy régi jó cimbora.2007 körül lehetett,vagyis 16 éves voltam,barátnőm 17. Atti akkor lehetett 24 körül.Hűségesen vigyázott ránk,a bandájával,jöttek elénk a buszhoz,ha nem voltak mellettünk is figyeltek kivel beszélünk,hol vagyunk:)

Na hát ugye együtt jártunk koncertre és egyre jobban összemelegedtünk,és éreztette,hogy nagyon tetszem neki, 2008-ban majdnem össze is jöttünk-nem,nem volt a nagy szerelem,de jó volt a törődés,beszélgetni vele és a többi-,de (Atti állítása szerint)beszólt valamit,mikor mentünk a vonathoz és otthagytam,inkább beszélgettem a többiekkel.

Júniusban Atti valamiért nem jött velünk koncertre,és úgy is mentem,hogy nem érdekelnem a pasik,bulizunk egy jót és annyi. Na hát jött egy srác(álltam koncerten két korsó sörrel a kezemben,mert egyik haverunk bement pogózni és a kezembe nyomta,hogy vigyázzak rá) és megkérdezte,hogy iszok-e valamit...mondtam,hogy igazából tele van mindkét kezem,szóval nem:) Mégis hozott valami rövidet és hát megittuk,na az kicsit beütött(nem tudom mi volt az).Majd lekoptattuk a pasit,mert eléggé nyomult és azt annyira nem szerettem.

Olyan hajnali 1 körül egyik barátnőm lefeküdt egyik sarokba,mert ő álmos...elaludt,nem akartam,hogy a sok részeg megtapossa és odaültem mellé,vigyázni rá:) Egyszer csak odajött egy jó kiállású fiúcska.Megkérdezte,hogy bandázhat-e velünk,mert őt egyedül hagyták a cimborái,hazamentek az utolsó vonattal. Úgy voltam vele,hogy nem sok vizet zavar,maradjon.Elkezdtünk beszélgetni,hozott inni(bár be kell vallani én már nem voltam szomjas) aztán elkísértem pisilni,nem nem volt semmi,de én ilyen kis kedves voltam:D

Utána még sokat beszéltünk,majd vége lett a bulinak és kiraktak minket,hát elindultunk valami vonathoz, Ő jött velünk,elkérte a számomat.Majd hirtelen jött a búcsúzás,mert az éjszakai odaért,ahol neki le kellett szállni,volt két puszi és annyi.Hallgattam is Mátétól(a már említett haver),hogy látszott,hogy teper és még egy csókot se kapott,milyen vagyok...de hát ez van.

Hazamentünk,eltelt pár nap és felhívott,majd egy héten keresztül minden este beszéltünk órákon keresztül.Ekkor nem tudtam őt hova tenni,mert semmi nem volt köztünk de valahogy mégis forrt a levegő és vártam mikor beszélünk:)

Megbeszéltük,hogy következő héten találkozunk úgy normális körülmények között és találkozzunk a nyugatiba. Mikor a buszon ültem,akkor tudatosult bennem,hogy hova is megyek én,és mi lesz ha nem ismerem fel?és ha nem tetszik?vagy én nem tetszem neki mégse?

Találkoztunk és megölelt,nagyon jó volt,látszott és érződött,hogy nagyon örül nekem:) Felmentünk a westend tetejére és kiültünk oda,mert akartam venni fülbevalót,de ugye csak 10kor nyitnak a boltok:D

(Volt egy megállapodásunk,ha nem gyújt rá,akkor kap cserébe csókot.)

Vettünk 2 tuborgot és kisétáltunk a Margitszigetre. Nagyon jól éreztem magam vele,az összes félelmem elmúlt.Valahol félúton,megemlítette,hogy észre vettem-e,hogy ő nem gyújtott rá.Elmosolyodtam és közöltem,hogy nagyon ügyes kisfiú és sétáljunk tovább:D

Aztán jött a mondhatni filmbe illő jelenet:

Ott a romok között sétáltunk és egyik magasabb falnál letette a táskáját, közölte: "ő eddig várt,nem vár tovább" és előszedte a cigit.Na elkezdtünk harcolni,hogy elvegyem tőle,és valahogy úgy jött ki a lépés,hogy falhoz szorított és megcsókolt:)))))

Aztán ott tartunk,hogy több,mint 4 éve együtt vagyunk és 2 éve már együtt élünk.

Ez az én történetem:)