Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Te hogyan jöttél össze a pároddal? fórum

Te hogyan jöttél össze a pároddal? (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Te hogyan jöttél össze a pároddal?

1 2 3
2015. okt. 23. 11:25

Off: Köszönöm a kedvességet és érdeklődést!


Én lettem mentős, és az a barátnőm. - itt van egy kötelező kórházi gyakorlat.


A mostani párom orvos, aki akkor megkörnyékezett. ;)


(Az akkori exem is orvos volt. Aki Svájcba ment. Valahol fontos nekem, hogy becsüljem a párom, munkáját is, és felnézhessek rá. Még ha ez ma annyira nem is divatos gondolat. És nem, nemcsak orvosok voltak az életemben.)


Az otthona, mára otthonunk: Lakás, és nem ház. Egy nagypolgári belvárosi lakás, és hangulatos, szép házban, környéken, kellemes kilátással.

Hát a lakás miben hasonlít arra, amit nagyi mesélt és képen láttam. Kellemes otthonos, a nappaliban egymás felé fordított fotelekkel. Míves sötétbarna tömör fabútorokkal. (Off: Itt a padló fűtés "ellenére".) Szép parkettával. Szép étkezővel, szalonnal benne szép nagy zongorával, könyvtár szobával, és meseszép hálószobával. - de nem írom tovább. Párom érdeme, és nem büszkélkedünk más érdemével.


Ő pedig duplán megdolgozott ezért.

68. gyöngy:) (válaszként erre: 65. - Aviano-)
2015. okt. 22. 22:50

Nem értem, nem is érdekel:)

Nem a bejegyzésére vonatkozott a hozzászólásom, hanem a helyesírására, de ennek előzménye van.

2015. okt. 22. 20:24
ŐŐŐŐŐ Sehogy :-D
66. aviano- (válaszként erre: 62. - Barát.Á.)
2015. okt. 22. 20:22
amúgy jó a történeted...csak azt nem tudom milyen egy nagymamás gyerekkori mesés pozsonyi ház???
65. aviano- (válaszként erre: 64. - Gyöngy:))
2015. okt. 22. 20:15
nem értem ki a mentős vagy orvos és ki a régi és ki van most párban...Te érted gyöngy???
64. gyöngy:) (válaszként erre: 62. - Barát.Á.)
2015. okt. 22. 20:03
Hú, de jól írsz már, gratulálok!
63. 1aeb8c0c59 (válaszként erre: 62. - Barát.Á.)
2015. okt. 22. 18:55
Köszönjük....teljesen elérzékenyűltem a sztorin.
2015. okt. 22. 18:02

Kilenc éve kimentem Bécsbe, mentősnek. Volt kórházi gyakorlati kötelezettség. A jelenlegi párom ott önkényeskedett orvosként akkoriban pár napon, ahol egy barátnőmmel voltunk gyakorlaton.

Mint kiderült kölcsönös. - Első látásra komoly vonzalom volt, a párom és köztem. Ő magbiztos volt, kedves és udvarias, én bizonytalan magamban ezen a téren.

Feltűnt többet van körülöttem, mint azt munka feltétlenül indokolta volna. És az a barátnőm is köröket ver rám, szépségben.

Nekem akkor volt, egy addigra már egy bizonytalan státuszú kapcsolatom. - csak így utólag írom ilyen tényszerűen és higgadtan. Az itthoni párom a karrierje miatt elhagyott, bár hívott menjek vele Svájcba. A volt párom egyedül hozta meg a döntését, messzire, és maga ment.

Évekkel később futottam csak össze a párommal újra, egy újra munkakapcsán.

Na az a nap nem volt eseményekben szegény. Bár akkor már tisztában voltam, nem az önkényeskedés helye a fix. állása. Akkor még inkább kevésnek éreztem magam hozzá. Addig jártunk amíg ezt a gátat fel nem oldotta bennem. Bár nem hagyott maga mögött hullámokat. Harmadik randin nála ettük, ő főzött. Ha nincsenek heves érzelmek, még nagyobb félem lett volna bennem, mint az előtt bármikor. Olyan lakása volt mint anno amilyenről nagyanyám pozsonyi gyerekkorából mesélt.

Minden tökéletes volt. Leginkább Ő.

Úgy voltam veszíteni valóm nincs, csak egy telesírt párna. De azóta együtt járunk, és tavaly megkérte a kezem. Most szombaton lesz a polgári esküvő.

Volt pár kisebb hullámvölgy, bár azt is inkább külső elvárások táplálták.

Évek óta töretlenül hiszek benne, megtaláltam az igazi testi és lelki társam.

2015. okt. 21. 21:16
még sehogy
2015. okt. 21. 21:15
Hosszú sztori, de majd a héten még megírom, Ígérem!
59. 6becd00cab (válaszként erre: 58. - Júliusi)
2013. máj. 28. 19:16
Köszönöm! :)
58. júliusi (válaszként erre: 57. - 6becd00cab)
2013. máj. 28. 15:55
Szép történet, jó volt olvasni.
2013. máj. 28. 13:44

Nagyon jó sztorik! :) A mi "szerelmünk" (direkt idézőjeles) története sem egy lábremegtetős, de lássuk!


2000-ben, eü. dolgozóként (adminisztrátor) kerestem a kenyerem. (Nem sokat találtam) Traumatológián dolgoztam, és a feladataim közt szerepelt a látleletek kezelése. Fiatal, és csinos voltam (4 gyerekkel ezelőtt) így sok ajánlatot kaptam, orvosoktól is. Irtóztam még a gondolatától is, hogy orvos szerető legyek! Brrrr! Futó kapcsolataim voltak, de mindből igyekeztem minél hamarabb kilépni. Nos, visszatérve a látleletekhez.... a felettesem kijelentette, hogy nem fogadhatok el olyan vizsgálatkérőt, ami olvashatatlan. Pffff! Köszi! Én szóljak rá a zsarura, hogy írjon szebben? Felkötöttem a gatyát, és nosza, rajta! Volt egy rendőr páros, akik elég sűrű látogatói voltak a kórháznak, és aznap pont ők akadtak horogra. Nagy levegő, és mondtam a rendőr "bácsinak", hogy sajnos nem fogadhatom el a vizsgálatkérőt, mert olvashatatlanul ír. Írjon szebben, vagy nyomtatott betűvel! Jót nevetett, majd közölte, hogy sajnos nem hajlandó újra írni. Na bumm! Még beszélgettünk kicsit, majd tovább mentek. Jó ideig nem is találkoztunk, aztán újra feltűntek, és akkor már barátként üdvözöltük egymást. Nem is történt semmi különös, beszélgettünk, kiderült, hogy igen közel lakunk egymáshoz, meg hogy majd összehozunk egy bográcsozást. Aztán 2001 nyarán esküvőre voltam hivatalos, de vigyek magammal kísérőt! Köszi! Honnan szerezzek én egy épkézláb pasast? Hohóóóó! Ott van a rendőrbácsi! :D Mivel akkor már a telefonszám cserén túl voltunk, félve felhívtam, hogy nincs-e kedve a kísérőm lenni az esküvőn? Először elutasított, hogy dolgoznia kell aznap. Nagyon bután és megalázva éreztem magam, aztán visszahívott, hogy kivett egy nap szabadnapot, így el tud kísérni. Majd kiugrottam a bőrömből! Eljött a nagy nap! Kicsíptem magam, olyan ruhát vettem magamnak, amiben tuti a hatás! Fekete, bársony hosszú, combközépig felvágva.... szóval igen, a hatás nem maradt el! Éjfél előtt eljöttünk, annyira nem éreztük ott jól magunkat, és még beszélgetni sem tudtunk rendesen. Így szépen leléptünk, és elmentünk egy meghitt helyre beszélgetni. Hajnal 5-ig beszélgettünk, majd mielőtt elindultunk haza, átölelt. De csók, az nem volt! Ettől függetlenül boldogan mentem haza.

Aztán 1 hét múlva moziba mentünk, (megnéztünk egy igazán pocsék filmet) majd felmentünk a Budai várba. És ott, igen ott csattant el az első csók! :) A pillangók megjelentek a gyomromban, és legszívesebben sosem akadtam volna le többet az ajkairól! :) Azóta együtt vagyunk, van 4 gyönyörű gyermekünk, várjuk az ötödiket. Szerelem? talán egy röpke pillanatra volt! De azt tisztáztuk, hogy nem szerelemmel, hanem szeretettel vagyunk egymás iránt. Törődünk egymással, odafigyelünk a másik rezdüléseire, és nekünk ez csodálatos érzés. :)

56. Ayna (válaszként erre: 55. - Gabcciccus22)
2013. ápr. 13. 21:04
Köszönjük!:)
2013. ápr. 12. 22:15
Tündérmese!!De nagyon szép történet!Nagyon sok boldogságot kívánok Nektek továbbra is!!!
2013. márc. 23. 14:21
Sajnos még sehogy....
2013. febr. 20. 22:58
Szép és megható a történetetek! Ha már ennyit vártál rá, akkor tleg megérdemled, vagyis megérdemlitek egymást! Sok boldogságot! .-))
52. 68191f4460 (válaszként erre: 51. - Júliusi)
2012. nov. 18. 16:26
Jó kis történet :) Nekem meg a párom szinte egész életemben a közelemben volt,amerre én költöztem,ő is mindig arrafele lakott,vagy dolgozott,ezt akkor tudtam meg,miután megismerkedtünk,mégis először 2006-ban sikerült találkoznunk,miután harmadik lakhelyemen éltem. :) Jobb lett volna,ha már előbb nyitott szemmel járok a nagyvilágban,akkor elkerülhettem volna jónéhány félresikerült kapcsolatot :)
51. júliusi (válaszként erre: 49. - Júliusi)
2012. nov. 18. 12:48

Úgy értem, ő hozott össze minket,azzal, hogy írjak már egy levelet az egyik más városban élő haverjának, mondván, ő utál írni./akkoriban még ritka volt a telefonis , net pláne nem volt, leveleztünk/.Én átadtam az üzenetét, a férjem válaszolt, és elkezdtünk levelezni.Majd kb 1 hónap után eljöttek az egyik haverjával.Képem nem volt még róla, de nekem rögtön Ő tetszett meg ,nem a haverja.( mi lett volna, ha a haver teszik meg?:) )

Ezzel kezdődött,1év múlva eljegyzés, majdkövetkező évben összeházasodtunk,és behívták katonának.1, 5 évig leveleztünk, nem túl sűrűn engedték haza szegényt, hiába volt nős...

50. 68191f4460 (válaszként erre: 49. - Júliusi)
2012. nov. 18. 12:23
Ez jó lehetett :DDD
2012. nov. 18. 08:49
27 éve,az egyik közös ismerősünk, úgy gondolta, összeillenénk,és úgy is lett.:)
2012. nov. 18. 08:19
Úgy hogy 30 évvel ezelőtt elmentem a barátnőm helyett randira. :)
2012. nov. 18. 02:33
Én a jelenlegi páromat facebook-nak köszönhetem!Kiírtam valamit a falamra,lájkolta,hozzászólt..és jött minden a maga útján!Bár egy helyen lakunk(1,5km),szinte soha nem találkoztunk,na meg mikor elkezdtünk dumálgatni facebook-on,msn-en,én még javában benne voltam egy írtó rossz 1év 1honapos kapcsolatban!Az alatt az egy év alatt nem kaptam annyi mindent mint most a 7hónap alatt a párommal,gondolok itt testi lelki dolgokra! Ő nem féltékeny betegesen,nem ugrik neki senkinek aki rám néz,nem kattog össze vissza,lehet vele komolyan,röhögés nélkül beszélgetni bármiről,nem a buszozás az élete,és gyakran találkozunk!Szóval örülök,hogy ki tudtam lépni abbol a rossz kapcsolatból,és már nem zaklat sem engem,sem a páromat az ex!!Szóval 7hónapja Boldog kaspcsolatban élek:)
46. Rejkaa (válaszként erre: 45. - EgylányÍrországból)
2012. nov. 18. 01:28

Igen voltam kint egyszer :)

Szeretnék én is kiköltözni hozzá vagy nem hozzá (mert ő is otthon lakik) ... Teljesen mindegy csak a közelében akarok lenni.

Nehéz a távolság, de jobb havonta egyszer látni mint soha nem látni őt. Én így birom csak..

Tudom minden idő kérdése és ujra együtt leszünk és az jó :)

Egyébként Ő is olvassa a fórumot nem is mernék mást írni :"D

45. EgylányÍrországból (válaszként erre: 39. - Rejkaa)
2012. nov. 17. 18:19
Szia Rejkaa,ez nagyon szép történet..:) és a jövőn már gondolkodtatok? Te voltál már kint nála? Érdekel, hogy hogyan lehet kibírni hogy valakit csak 1 hónapban 1x látsz. Amikor én 1 hónapot távol voltam a páromtól minden bajunk volt..úgyhogy gyorsan ki is költözött hozzám :)
2012. nov. 17. 18:09

Én a buszon ismerkedtem meg vele,tök részeg voltam,épp bánatom volt,és egy haverommal órákig bent ültünk a kocsmában,aztán amikor kijöttünk onnan,jött a busz,felszálltam,és lám,épp az a pasi volt a sofőr,aki már régóta tetszett,és láthatólag én is neki...mert már egy ideje figyelgettük egymást.Épp akkor támadt kedve megszólítani,nem is baj,mert akkor legalább bátor voltam a sok piától :)beszélgettünk,telefonszámot cseréltünk...stb. Később azt mondta,hogy abszolút nem látta rajtam,hogy részeg voltam...pedig akkor alíg álltam a lábamon...

Ezt követően pár év múlva ő lett a férjem :)

2012. nov. 17. 16:22

Sziasztok. Nagyon szép és érdekes történet. Elmesélem hát, hogy én miként kerültem össze a vőlegényemmel.

Nem olyan régen, 2009 januárjában egy internetes társkereső segítségével bukkantam rá M-ra. Szerelem volt első látásra, mindenével elbűvölt, teljesen elvakított. Azok előtt sosem volt komolyabb kapcsolatom, nem igazán voltam sikeres a férfiaknál, így ez a kapcsolat nekem maga volt a tökély, noha másoknak nem. A közelebbi barátok mind mondogatták, hogy ő nem hozzám való (nem csak a korkülönbség miatt, én akkor voltam 20, ő 17), ne higyjek neki, mert nagy csajozós hírében áll. Rájuk sem hederítettem. Teljesen sikerült neki elcsavarni a fejem. Ahogy teltek a hetek, hónapok, egyre jobban kezdtem belátni, hogy ő nem hozzám való. Fiatal még.. Kiderültek apróbb félrelépések is. De még ez sem adott rá lökést, hogy szakítsak vele. Sokat jártunk bulizni, teljesen megismertem a baráti társaságát. Legjobb barátja, D, más volt, mint a többiek. Olyan volt számomra, mint az öcsém. Kedveltem nagyon. Na, D-nek volt egy irtó jóképű bátja, Sz. Korban velem egyidős, és minden téren hasonló volt az ízlésünk. Akármikor a barátomnál voltam, mindig Sz-t néztem, mikor láthatom meg. Amikor pedig megláttam, hááátttt, száááárnyaltam a boldogságtól. Viszont akkor neki is volt egy komoly kapcsolata. Bár azt hallottam másoktól, hogy nem igazán működik ez a kapcsolat, de sosem mertem nyíltan rákérdezni.

Kilenc hónap múlva, még mindig együtt voltam M-val, de már nem igazán volt meg az a lángolás, mint eleinte. Főleg akkor nem, mikor megtudtam, hogy kivel csalt meg. Nem szeretném itt leírni, de olyan személyre gondoljatok, aki a legkedvesebb az életetekben.. Padlóra kerültem. Egész nap sírtam, nem akartam élni sem. Hiába, hogy már nem voltam őrülten szerelmes M-ba, akkor is fájt, amit tett. Ekkor kezdtem el komolyabban beszélgetni Sz-val. Msn, telefon, sms... Míg nem, megbeszéltünk egy találkát. Egy szerdai nap volt, én mentem el hozzá. Benyakaltunk egy üveg Fütyit, és megtörtént az, aminek már régen meg kellett volna. Akkor még csak úgy gondoltam, bosszúból tettem. (Megjegyzem, itt már neki sem volt meg a komoly kapcsolata). Igen ám, de találkoztunk újra és újra.. Vígaszra találtam benne. Minden téren. A két fiú között pedig ... ég és föld a különbség. Vele lehet beszélgetni, viccelődni. Bárhová elmehetek vele, nem kell attól tartanom, hogy leéget, lejárat. Tiszta szívéből szeret. A barátai pedig nem lebeszélni akarnak róla, hanem inkább a mai napig buzdítanak, örülnek, hogy mi ketten egymásra találtunk. Ez volt 2009 decemberében, hogy mi összejöttünk, és tessék, nemsoká 2012 decembere lesz...:) Az előző barátommal azóta rendeződtek a dolgok, megmaradt egy egyszerű ismerősnek.


Csodák vannak!!

42. E...
2012. nov. 16. 00:06
A legszebb és egyben a legfájdalmasabb emlék. Egyik hétvégén egy vendéglátó egységben szórakoztunk. Vele, egy barátjával, és a testvéremmel, így négyesben. Mikor hajnalban elköszöntünk egymástól, láttam valamit a szemében, amit előtte még soha, mikor rám nézett. Elkezdtünk sms-ezni, és elhívott randira, tartottam tőle, azért először elutasítottam, végül elfogadtam, mondván miért ne, egy esélyt megérdemel. Az a randi volt életem legjobb randija. Beszélgettünk, sétáltunk, nevetgéltünk, végig úgy viselkedett, mint egy úriember. Mikor hazavitt, és elköszöntünk egymástól, megcsókolt. Nem tudom szavakkal elmondani, hogy milyen jó érzés volt, olyan mintha a jelenet most is itt lenne előttem, egyszerűen boldog voltam. Úgy éreztem, hogy megtaláltam azt az embert, akivel le akarom élni az életem. Egyszerűen minden tökéletes volt. A hétvégék együtt, egy közös nyaralás a tengerparton. Boldog voltam, hogy végre valaki megbecsül és felismeri az értékeim. Egy évig voltunk együtt, aztán márciusban szakított velem. Én még mindig szeretem, és szeretném ha visszajönne. Már nem vagyok boldog.
41. Ayna (válaszként erre: 40. - Rejkaa)
2012. nov. 14. 14:54
Ha úgy érzed hidd el, az is vagy! :D
40. Rejkaa (válaszként erre: 39. - Rejkaa)
2012. nov. 13. 23:36

UI: Betartotta szavát =)

Minden hónapban repülöre ül és eljön hozzám :)

Nagyon szerencsés vagyok azt hiszem!!!!!

És ugy érzem Én vagyok a világ legboldogabb embere !!! =)

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook