Távkapcsolatban élők fóruma (beszélgetős fórum)
Szia álarcos!
Meddig bírod még itthon?
A páromnak még mindig magyar munkáltatója van és az is a rosszabbik fajtából. Nem tudom meddig fogja bírni, teljesen szétszekálják őket:(
A Te párod hogy bírja? Főleg, hogy szinte csak fél évente találkoztok. Mikor jön?
Szia Christy!
Üdv Neked is itt a távkapcsolatosok között! Úgy látszik egyre többen leszünk:(
Látom Neked két pici gyerkőc van. Milyen időközönként fog a párod hazajárni?
Az enyém 7-8 hetente jár haza:( De álarcosé viszi a toppot:(
Szia, örülök, hogy együtt vagytok, és remélem, hogy a férjed itthon is megtalálja a boldogulást.
Sziasztok!
Szerdától csatlakozom hozzátok, ha nem baj. Akkor indul férjem Hollandiába dolgozni :S Tavaly egy évet volt kint Németországban, de most fél évet itthon volt,így nehéz az elválás újból :S
Örülök, hogy rendeződtek a dolgok! Remélem, minden úgy alakul, ahogy elterveztétek! Szurkolok, és persze irigykedek.... :-DDDDD
Szia Niki!
Örülök, hogy már legalább Ti nem lesztek távkapcsosok, de azért még tényleg nézzél be ide hozzánk:)
Jólesik néha egy vígasztaló szó, olyantól aki átérzi a helyzetünket.
Puszi Nektek!
Szia!Kívánom,hogy mihamarabb eljöjjön a Ti életetekben is ez az idő!
Szia, őszintén...irigyellek! Bár már mi is itt tarthatnánk.
Sziasztok!
Tegnap reggel fél hétkor hazaért a férjem!És már nem megy vissza!!!!!!!!!!!!!
Tehát én már nem fogok távkapcsolatban élni,de azért mejd mindig benézek Hozzátok!
Rita!Olvastam,visszament a férjed!:((A szavaidat olvasva könnyek gyűltek a szemembe!:((Sajnálom kicsi Csengit,és Téged is!Kitartás!
Hát igen... Ez még a szerencsésebbik eset, mikor csak a lakóhely nem esik egybe. De a mi esetünkben a munka végett élünk úgymond "távkapcsolatban"
Mi két évig éltünk a párommal távkapcsolatban s nehezen viseltük,hogy csak hétvégente tudtunk találkozni.Aztán ide költöztem hozzá, s olyan mintha mindig is együtt éltünk volna :) nem is értem,miért nem léptem meg hamarabb ezt a lépést :)
Így igaz ez már egy valós indok a jó előnyök előtt, de amikor azt hallani hogy az állandó pénz utáni rohangálás és az állandó távollét megöli a kapcsolatot, olyankor elgondolkodik az ember a fontossági sorrenden. Akkor azthiszem én most vagyok abban a stádiumban miután ideje lenne helyrejönnöm. De nagyon nehéz. Mert bár ténylegesen nem lapul el így a kapcsolat, az a pár nap nagyon jó tud lenni, de még jobb lenne az állandó együttlét.
A mi kapcsolatunkban vannak tagadhatatlan előnyei. Pl., hogy nem vagyunk földönfutók. Meg aztán nagyon lehet a másiknak örülni, amikor hazaér a zuram. Nem laposodik el a kapcsolat, olyan mondatokat hallok, amiket egy átlag normál kapcsolatban élő csak az udvarlás ideje alatt. Pl. hiányzol. :-) Ezek elég vérszegény indokok ugyan, de valamibe bele kell kapaszkodni, különben az ember elmerül az önsajnálatban. Az elején én úgy kiidegeltem magam, hogy utána nem volt egy sétagalopp, mire helyrejöttem.
Szia!
Lehet a távkapcsolatnak előnye? Mikor nem látom 4 hétig azt az embert akit szeretek? Én úgy érzem hosszú távon nembiztos hogy megtudnám szokni, bár olyanokat is olvastam itt hogy valaki így éli életét. Nemtudom... Tényleg nagyon nehéz. Én rengetegszer kiborulok, általában az első egy-két hét vége felé. Aztán jópár napig mélyponton vagyok, ha annak vége olyankor erőt veszek magamon és már visszafelé számolom a napokat heteket. Nem egyszerű.Őszintén el sem tudtam volna képzelni hogy egy ilyen kapcsolatban éljek, de a sors így hozta szerelemes lettem. Ma már nenyasszony egy közelgő esküvővel. :-)
szia!
2008 januárban jöttünk össze, azóta, gyűrjük a távkapcsolatot. Igaz volt, hogy két hónapra itthon dolgozott, ami csodálatos volt. De most a kényszerűség megint kivitte. Remélem idő kérdése és végleg elfelejtjük ezt az életformát. Igazából mi teljesen véletlenül neten ismerkedtünk meg, akkor is kinn volt, az ismerkedés első hónapja is sms-ben meg neten telt.Amúgy ausztriai cégnél van, járnak mindenfelé. Nekem is van két kislányom.
Sziasztok, üdv az új sorstársnak!
P.S.,mi másfél éve élünk így. Nagyon nehéz, de próbálunk nem gondolkodni túl sokat rajta. Ha valamelyikünk elkezdi, hogy mennyire rossz ez, akkor a másik leállítja, sorol pozitív dolgokat a távkapcsolat mellett, ilyesmi. Nehéz. Pedig mi még mindig könnyebb helyzetben vagyunk, mint itt sokan, akiknek nagyon sok hetet kint van a párjuk.
Szia P.S!
Akkor még egy sorstárs:(
Az én párom fél éve van kint és ez alatt 3-szor volt itthon, most majd megint 1,5 hónap múlva jön:(
Hogyan lehet átvészelni? Nehezen. Ámbár engem lefoglal a 2,5 éves kislányom, de azért így is nehéz, hogy nincs együtt a család.
Te mióta vagy távkapcsos? Hol dolgozik a párod?
Sziasztok! Én is ebben a szituban vagyok. Párom 4 hetente jön haza van hogy csak két napra. Mintha a saját érzésemet írtad volna le. Iszonyatosan telik a nélküle töltött idő. Ti mióta éltek távkapcsolatban? Hogy lehet átvészelni ezeket az időszakokat?
Sziasztok! Én is ebben a szituban vagyok. Párom 4 hetente jön haza van hogy csak két napra. Mintha a saját érzésemet írtad volna le. Iszonyatosan telik a nélküle töltött idő. Ti mióta éltek távkapcsolatban? Hogy lehet átvészelni ezeket az időszakokat?
Nagyon jól megfogalmaztad...Nálunk is akkor van az élet amiokr együtt vagyunk és a maradék hét hét...mintha akkor csak sántikálna minden, semmi sem olyan mint kellene, és folyamatos a hiányérzet...mindenkinek.
Hú, Matyi, ne is mondd! Ez a törlesztés-gond nekem is itt ül a nyakamon, úgyhogy tárgytalan apa hazajövetele. Így másfél év után nálunk azt figyeltem meg, hogy beállt egy életritmus. Igazából a havi egy hét, amit együtt töltünk az igazi élet, a többi meg csak úgy van. És így ijesztően gyorsan elmegy egy hónap.
Sziasztok! Mi is megint javában gyűrjük a napokat... Nem tudom hogy Ti hogy avgytok ezzel, de én úgy érzem hogy ez alkalomról alkalomra egyre nehezebben megy :( Mintha más időszámításba lépnénk a hét hét alatt, szinte vonszolom magam után a napokat hogy teljenek... Legszívesebben azt mondanám már, hogy elég volt gyere haza...de basszus ebben a gazdasági helyzetben örülnünk kell, hogy valahol van munkája! Júliusban pedig már én is a gyest kapom és az ötvenezerrel kevesebb az én oldalamon....mindeközben pedig a törlesztőrészletünk (svájci frank alapú) soha nem látott magasságokba tör :(
Van egy 21 éves illetve most március 27-én lesz 21,
van egy 18 éves /május 30./és van egy fél éves ő augusztusban született.Ja, és mind fiú:(
Igen, az egy nagy sz@r, ami már itt van ebben az országban és innen már menekülni kell.
Remélem egyszer majd nekünk is összejön és megyünk apa után.
Ilyenkor kezdek neki hoxázni:) Ez eltereli a figyelmem. Most kezdtük el Csengit a szobatisztaságra szoktatni, remélem nem fog visszaesni.
Mekkorák a gyerekek?
Mert amikor arról van szó, hogy esetleg megyünk, fiam is tiltakozik (mondjuk, puhítom, így egyre kevésbé), de persze ő még nem dönthet magáról, én viszont tudom, hogy senkinek nem árt, ha világot lát, megtanul másik nyelvet, stb. 12 éves lesz.
Na fel a fejjel gyors foglald el magad valamivel hogy a figyelmed másra terelődjön.
Menj a párod után , ne is gondolkozz, mert ami itt van és lesz az egy nagy szar.A gyerekeid még kicsik ott fogják megszokni ahol nekik jó , és ott lesz nekik jó ahol a szülei együtt vannak.Én már nagyon bánom hogy 15 évvel ezelőtt nem így döntöttem.A mi gyerekeink már nem akarnak velünk jönni.
Sziasztok!
Apa ma hajnalban ment vissza, majd valamikor éjszaka érnek oda a szállásukra:(
Reggel úgy köszönt el Csengitől, hogy Csengi még aludt és amikor felkelt nagyon kereste, és szomorúan közölte, hogy "elment a barátom" és jól megbőgetett engem is:(
Nagyon rossz így, megszenvedjük mind a hárman.
Ne add fel mert nagy szükség ma egy jogsi, igazad van majd meglesz.
További ajánlott fórumok: