Tartod a hagyományokat karácsonykor? (beszélgetés)
Fürdőkád, nagyáruház? Pontosítok, régen alatt a nagyszüleink korát érzem, vagy még korábbant, a hagyomány eredezését. Még én is fürdőkád nélküli házban gyerekeskedtem, pedig nem vagyok mai csirke. Nagyáruházakat középiskolás koromban láttam, amikor kollégista lettem.
Tulajdonképpen gyakorlatiassá tett a szegénységi faktor, mai napig nem tudnak hülyeségekkel elcsábítani.
A te érvelési hibád:
szalmabáb.
Köszönjük, leülhet, majd értesítjük.
Fenyőfa faragás közbeni anyázás?
Pont ezért nem! Pár éve műfenyőnk van! 👍
Nagyon szép!
Rengeteg ember van, akinek nincs bátorsága, ereje, lehetősége másképp csinálni, vagy egyszerűen fel sem ismeri, hogy lehetne a saját kedve szerint ünnepelni. Inkább beletörődik, hogy a karácsony az “ilyen”. Meg kell felelni a családnak, rokonoknak, szomszédnak, mindenkinek.
Vagy éppen megy a többiek után, szebb legyen, több legyen, drágább legyen, mert nem akar másoknál kevesebbnek látszani.
Esetleg az év többi részében nem sok öröm jut nekik, ezért ilyenkor görcsösen próbálkoznak boldoggá tenni ezt a kis időt, aminek persze semmi jó vége nem lesz.
Szerintem ez végtelenül szomorú.
Sokféle ember van, én FB-n az asszonysutyorgóban szoktam ilyen posztokat látni, hogy már majd' beleőrül az illető, de főzi a vasárnapi húslevest, meg a kirántott húst, meg mindent az élére állít a lakásban mert ez az elvárás, de a családja igazából nem is becsüli meg annyira. Ünnepekkor meg aztán végképp vannak, akik belehajszolják magukat a 68fogásos ebédbe, a 16féle seteménybe, meg az ajándékok hitelre megvételébe, meg a ki tudja még mibe annak ellenére, hogy egy hatalmas tehernek éli meg, és lehet, hogy senki nem is várná el. Mert a gyerekek egyféle sütinek is ugyanúgy örülnének, a férjének elég lenne 1 ünnepi fogás, meg a vendégségbe sem lenne muszáj egy kisebb falunak elegendő ételt vinni stb. Csak mondjuk van egy beszólogatós anyósa, vagy a sógornője 96féle ételt főz minden alkalommal, és amiatt úgy érzi, hogy kell.
De persze nem én vagyok a FI, lehet, hogy burkolt beszólásnak szánta mindenkinek aki készülni akar az ünnepekre, nem tudom.
Ti!
"ki az, aki hagyományokat tart, de nem szereti azokat? Miért teszi?"
Kérdezed indignálódva, majd folytatod a hagyományok megkérdőjelezését:
"Nem abszurd ez? Tényleg van olyan, aki karácsonykor mást csinál, mint ami neki, a házastársának és a gyerekeinek megfelelő?"
A hagyományok tartása fontos dolog. Annak felrúgásakor, bár az nagyon könnyű lehet, a veszteség sokszor sokkal nagyobb, mint ahogy azt gondolnánk.
Sokszor ez az, ami összetartja a családot, ez is egy kis kapocs közöttünk. Aztán amikor valami miatt nagy ügyesen kizárjuk, kiszervezzük a hagyományunkat, kiderül, hogy a nagy semmit kapjuk helyette...
Brávó!!
Így van, ahogy írod!
Aki szereti a karácsonyi készülődést, annak itt egyes békétlenkedő Fórumozó Társak miért nem tudják ezt elhinni, elfogadni?! Ne adj'isten megbocsátani?! (...Hanem rögtön kezdődik a minősítgetés... Abszurd helyzet egy olyan toleráns közegben, mint a Hoxa! Ahol demonstratíve "mindenki azt csinál, amit akar; mindenki úgy él, ahogy neki tetszik"!)
Ugyanúgy azt is kérdezhetnéd, hogy akik mindössze otthonról hozott, rossz beidegződésnek tartják az ünnepi készülődést, miért nem hiszik el, hogy van, aki szereti, élvezi azt. Az emberek többsége, nem az otthoni mintát követi, hanem már rég kialakult a saját kis hagyományuk, ami olyan, de mégis más.
Igen, én is megkaptam már, hogy a szokások rabja vagyok, de nekem így jó és mint írod, kívülálló tartsa meg a véleményét.
Sosem volt semmi bajom a hagyományokkal.
Egy kis faluban nőttem fel és számunkra természetes volt az András-napi disznóvágás, a Mikulás (akinek egy falubeli öltözött be), a Lucázások, a betlehemesek, az estézések (mikor családok jöttek/mentek egymáshoz át egy kis borozásra, beszélgetére). Úgy együtt volt a falu.
Sajnálom, hogy manapság ezeket hanyagolják. Másik oldalról pedig panaszkodnak, hogy milyen magányosak.
Évtizedekig jártunk a rokonokhoz és ők is hozzánk. Mióta gyerek kirepült, szívből utálom, (gondolom belül addig is, de mikor az ember benne van a mókuskerékben, eszébe sem jut, hogy ki lehetne lépni) most az unoka miatt muszáj egy ebéd, a többi nem érdekel. Még azt sem mondhatom, hogy a pihenésről szól, mert mindketten nyugdíjasok vagyunk.
Nem bánnám, ha szentestén jönnének, mert akkor rendelhetnénk egy sültes tálat, ami ugye csak aznap finom.
Egy dolog volt csak.
Szenteste mindenképp otthon,,aztán másnap anyósomék,sógornőmék.Nem volt ez rossz,sőt,,,de időnként annyira otthon maradtam volna.Viszont azt is tudtam ,hogy szeretettel várnak minket és az unokákat úgyhogy mentünk.Más rokonjárás,szerencsére nem volt szokásban.Találkoztunk máskor.
Szerintem ezzel nem vagyok/voltam egyedül.
Láttam ezt a címbeli kérdésr kiírva szavazásra. Megfogalmazódott bennem a kérdés: ki az, aki hagyományokat tart, de nem szereti azokat? Miért teszi? Miért csinál bármelyik felnőtt ember a saját otthonában a szabadidejében bármit másként, mint ahogyan az a családjának és neki megfelelő?
Nem abszurd ez? Tényleg van olyan, aki karácsonykor mást csinál, mint ami neki, a házastársának és a gyerekeinek megfelelő?
Miért? Mert valaki kívülálló szerint máshogy kellene? És? Az illetőnek milyen joga van beleszólni és főleg:
mit fog tenni, ha nem úgy lesz? Mi fog történni?
Azoktól kérdezem, akik úgy élték le az életüket, hogy mit szól majd a falu népe, hogy végül mit szóltak?