Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Tamásunk születése fórum

Tamásunk születése (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Tamásunk születése

17. csgal (válaszként erre: 11. - Leoborta)
2008. júl. 18. 15:15

Én megyeszékhelyen lakom és itt szültem, szó se lehet érzéstelenítésről a szülésnél. Brutál fájdalmat éltem át, ennek ellenére jó emlék maradt és bármikor újrakezdeném.

Gratulálok a kisbabádhoz, fel a fejjel, mindig csak pozitívan!

2008. júl. 18. 10:48
köszönöm
2008. júl. 18. 10:46
Olyan szép volt a történeted Gratula.Minen jót nektek.
14. pemete (válaszként erre: 11. - Leoborta)
2008. júl. 17. 10:11
Én pedig igenis vonyítottam , mert rohadtul fájt, és ettől könnyebbnek éreztem. Nem hiszem, hogy attól valaki kevésbé lenne jó anya, vagy bármi, ha nem óbégat szülés közben...
2008. júl. 15. 23:05

szia!

Ne félj a szüléstől! Nem szabad! Én is császárral szültem, mert a kislányom szívhangja tartósan és többször leesett, meg egyszer én is majdnem elájultam. Indították a szülést, de semmit sem tágultam. Epivel érzéstelenítettek és végig fennt voltam a szülés alatt. Hamarosan én is szeretnék második babát, de őt már császárral szeretném szülni.

Ne gondolj semmi rosszra!

2008. júl. 15. 22:50
szia ne félj a szüléstől,a második biztos nem ilyen lesz ,csak pozitiv gondolatok:)az segít
2008. júl. 15. 21:26

Ez csak egy falusi kórház volt, itt még ma sem szokás, az asszem nem tartozik a standard ellátásba, meg nem is tudja mindenki szúrni, nálunk aneszteziológus adja, azok is melléböködnek, elbénázzák. A személyzet viszont kedves segítőkész.

Én pl. nem óbégattam, pedig rendesen szaggatott.

2008. júl. 15. 17:21
Ha lehet csökkenteni a fájdalmat miért ne vennénk igénybe? Teljesen természetes ma már. Szinte mindenki kér érzéstelenítőt.
9. Danica16 (válaszként erre: 8. - Leoborta)
2008. júl. 15. 14:57
én nem is akartam igazából, csakhát a vajúdót egy függöny választotta el a szülőszobától, ahonnan elég ijesztő párbeszédek hallatszottak ki... meg üvöltések, és úgy voltam vele, hogy én nem szeretném, ha a fiamnak az üvöltésem közepette kellene világra jönnie
2008. júl. 15. 14:49

Még valami:

Nekem nem volt semmilyen epi-m csak a császárnál, valahogy mégis kihúztam azt a pár órát. Nálunk itt nem szokás adni rendes szüléshez.

Amúgy kitartást, és bátorságot, minden szülés más.

7. 8565183eb5 (válaszként erre: 4. - STanna)
2008. júl. 15. 14:23
Ez nem olyan durva történet. Csak leírta hogy nem így képzelte. Én itt a hoxán olvastam olyat hogy azt hittem rósszul leszek. Tépték húzták....
2008. júl. 15. 14:16

Nem baj, hogy leírtad, tudni kell, az élet nem habostorta, a szülés sem igazán. Nekem 3 szülésem, 1 vetélésem volt, császármetszés sem került el, de valahogy úgy voltam vele, hogy enyém a fájdalom, meg az öröm, a szakmai részt ráhagytam a személyzetre: orvosok, szülészek, ápolók... Csak tudják, mit kell tenni, az a dolguk, majd megoldják, én meg teszem amit éppen mondanak. Valahogy bíztm bennük, még ha nem is ismertem őket.

Az a jó, ha rohangálnak az orovosok, pláne, ha többen is vannak, akkor törődnek Veled. És természetesen nem mondanak semmit, náluk ez így szokás. Mert: nem akarnak pánikot kelteni, ha már úgyis baj van, vagy úgysem biztos, hogy megérti a páciens, fölöslegesen ne ijedezzen, már amúgy is elég stresszes a szüléstől.

2008. júl. 15. 13:08

én úgy gondolom, hogy az ilyen történeteknek is helye van itt, mert akkor talán kevesebb kismamát ér akkora "csalódás", mint engem.

Itt a történetek nagytöbbsége arról szól, hogy mekkora eufória volt az egész és végig mosolygott a vajúdás alatt, meg a szülés is milyen élvezetes dolog...

szerintem az ilyentörténetek is fontos szerepet játszanak abban, hogy helyes képet kapjanak a kismamák a szülésről...


mindenkinek köszönöm a hozzászólást és a biztatást is

2008. júl. 15. 12:56
Bocsi,hogy én ezt írom,és nem szeretnélek vele megbántani,de én úgy gondolom,hogy azok olvasgatják ezt a fórumot akik szeretnének babát,vagy akik már éppen közel állnak a szüléshez,és én kismamaként azt veszem észre,hogy azok a nők akik így-vagy úgy túl vannak a várandósságon,és a szülésen egyszerűen élvezik elmesélni a "rémtörténeteiket"!mivel neked óráknak tűnt,és szinte már te sem tudták bizonyos dolgokat mérlegelni(hisz ezt le is írod),lehetséges,hogy a veled történteket kissé feltúrbózva látod!Egyébként csodaszép kisfiad született amihez gratulálok,de szerintem nem kellett volna ide ez a történet!Mégegyszer ne haragudj!
3. nedi
2008. júl. 15. 11:53
Szia.Szerintem se aggódj.Nekem is az első szülésem rázós volt,ráadásul a vágás utána begyulladt úgyhogy vissza is kellett menni a kórházba.A második terhességemet végig paráztam(bár új orvost választottam,de az emlékek...), a vége az lett,hogy bár fizikálisan szerencsére gond nem volt,de egy jó kis pánikrohamom lett.Ne aggódj biztos nem lesz gond.Gratula a babához,nagyon cuki.
2008. júl. 15. 11:41
Gratulálok a babádhoz. Ne fél a szüléstől nem biztos hogy megint így lesz. Nem tudom hogy segít-e egy megbízható orvos ha fogadnátok. A kisfiad nagyon aranyos.
2008. júl. 15. 11:03
A történetünk 2007. október másodikán kezdődött. Aznap reggel volt az utolsó kórházon kívüli ctg-ém. Ott azt mondták, mint már nagyon sokszor, hogy akár egy óra múlva is beindulhat a buli. Így a vizsgálat után teljes nyugalommal indultam haza takarítani, bár már reggel óta voltak kisebb fájásaim, amilyeneket addig nem éreztem.

Ugrás a teljes írásra: Tamásunk születése

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook