Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Daniella születése fórum

Daniella születése (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Daniella születése

1 2 3 4 5 6 7 8
228. Alexa77 (válaszként erre: 227. - Enkemami)
2009. febr. 12. 09:37
Én azt javasolnám mindnekinek, függetlenül attól, hogy hol szeretne szülni, hogy végezze el az otthonszülős tanfolyamot. A tnafolyam elvégzése semmire sem kötelez - van olyan kedves ismerősöm, aki elvégezte, bár kórházban szült és hatalmas segítséget nyújtott neki a tanfolyam. Rengeteg olyan dolgot mondanak ott el, amit sehol máshol. Kaptok egy hatalmas ismeretanyagot, ami segítségetekre lehet akkor is, ha kórházban szültök, segít kiválasztani a megfelelő kórházat is, hiszen magatok jöttök rá, mit szeretnétek és mit nem.
2009. febr. 11. 22:01

5 honapja szultem es sajnos egy fokkal sem volt kellemesebb, mint ez a tortenet. Nekem azota is remalmaim vannak, hogy ujra kell csinalnom. Irigylem azokat az anyukakat, akik a szulest pozitiv elmenykent tudjak nyilvantartani. Szeretnek kistesot, de mar most felek attol, amivel jar... Es arrol sem vagyok meggyozodve, hogy a csaszarral jobb lenne.


...es a tobb hetes gatsebgyogyulas, az, hogy ettol mozdulni nem birtam, hogy teljes mertekben masokra voltam utalva... A hideg kiraz meg a gondolatatol is.


De ott a fiam, egy gyonyoru, egeszseges es vidam baba. Talan o segit elfelejteni az egeszet.


Remelem es kivanom minden kismamanak, hogy ne legyenek hasonlo tapasztalatai.

226. Alexa77 (válaszként erre: 224. - Viragneni)
2009. febr. 5. 08:50

Nem tudom, hogy lehet úgy szülni - ez most nem negatív kritika, csak leírom a saját gondolataimat! - hogy az orvos mondja meg, mi a jó nekem. Hát azt, hogy mitől lesz könnyebb, azt csakis én tudom. Ezért szörnyű számomra, hogy a kórházakban mindent irányítani akarnak. Ezért szültem itthon. Senki nem mondta, mit tegyek, hagyták, hogy úgy vajúdjak, ahogy a testem diktálja. Abban a tempóban, abban a pozícióban, ami nekem jó... Csak a forró borogatást cserélgették a hasamon, ami nagyon jólesett, meg masszírozták a derekamat. Én pedig szépen átcsúsztam abba a tudatállapotba, ahová minden nő eljut, ha hagyják. És ez az a tudatállapot, ahol mérséklődik a fájdalom és ahol megtapasztalahatjuk azt az erőt, ami minden szülő nő sajátja, ha ezt a külső körülmények el nem veszik tőle.

Nekem azt se mondták, mikor és hogyan nyomjak, hagyták, hogy a testem jöjjön rá, hogy ezek már tolófájások, hagyták, hogy kibontakozzon az egész. Csak a gátamat borogatták. Sikerült is mindenféle gond nélkül, gátsérülés nélkül megszülnöm a lányomat, aki 3,8kg-al jött világra. Egy csoda volt az egész szülés/születés, pedig megszenvedtem én is, 14 órát keményen, ami előtte volt, azokat bele se számítom, csak ami már tényleg nagy fájdalom volt. De mit sem számított mindez, hiszen amúgy olyan szép élmény volt szülni!

Fogalmam sincs, hogy lehet vezényszóra levegőt venni, de nem is nagyon akarom kipróbálni... Persze elhiszem, ha te mondod, hogy neked így volt jó, de magamnak el se tudom képzelni. Nekem az volt csodás, ahogy én szülhettem.

6 hónapos múlt a kisbabám, de már motoszkál a fejemben, hogy mikor jön a következő.:-))

225. meli-79
2009. febr. 4. 13:01
szegénykém, tényleg jól megszenvedtél ezzel a szüléssel :(
2008. okt. 4. 18:26
Az biztos hogy amit mond a doki azt nem poénból mondja segíteni próbál vele. A levegővételnél meg: nagyon nehéz betartani de nagyon sokat segítesz vele a babának és a fájások is hamarabb enyhülnek. Ez tényleg így van :) A fájdalomküszöb meg mindenkinél más. Azért elárulom nekem is nagyon fájt de ki emlékszik már arra mikor a csodát a kezedben tartod :)
223. pemete (válaszként erre: 222. - IsChe)
2008. szept. 23. 08:13

Szia! Köszönöm:)

Ha úgy érzed, hogy könnyű lesz, akkor biztos az is lesz! Én éreztem, hogy nem lesz egyszerű, és jól éreztem (sajnos).

Gratulálok a babához, és sok boldogságot kívánok nektek:)

222. IsChe
2008. szept. 23. 00:01
Ezt ki is nézem az egészségügyből vagy mi...A lényeg, h nem leányálom mindenkinek a szülés, de van akinek,igen és ez pozitiv gondolkodásra ösztönöz :Ö HAjrááá MOndjuk én pöppet félek mert 37 hetes vagyok, de van egy olyan érzésem h könyű szülés lesz de ezt nem én döntöm el :P (lehet csak magam nyugatatom ezzel) :) Grat a picihez (L)
2008. aug. 29. 23:50
Olvastam a cikket,teljesen átérzem a helyzetet.Sajna az én szülésem is ilyen volt,annyi különbséggel,hogy nekem volt fogadott orvosom,és császár lett a vége.Kaptam oxitocint,EDA-t(tényleg jó dolog),de nem tágultam.Ki akarták nyomni,mert a dokinak mennie kellett.Nem tudtam megszülni.Iszonyatosan feszített,és akkor azt mondtam,"kész,menjünk a műtőbe"!De még próbálkozzunk,de nem tudtam.Aztán behisztiztem,a babám szívhangja nem volt jó,vittek a műtőbe!Végig ébren voltam,rossz volt,fáztam,remegtem,de 10 perc múlva megpillanthattam szemünk fényét,aki 4700 grammal,56cm-vel lassan másfél éve megszületett!Nem tudtam megszülni természetesen,végig ez volt bennem még összevarrtak!Aztán hozták újra a nagy legényt,és akkor már az foglalkoztatott,hogy szegénykém,még a pólyát sem tudják bekötni rajta,akkora!:)Nem volt leányálom az első időszak,főleg úgy,hogy 5 kilóval jöttünk ki a kórházból,nehéz volt friss hasi sebbel emelgetni,szoptatni,de megoldottuk.Tényleg nincs két egyforma szülés!
220. panna77
2008. aug. 26. 17:27

Atyaég! Ez kemény menet lehetett! Nem irigyellek...

Nekem szerencsére tényleg csodás szülésem volt, gyors és sokat nevettünk közben. Jaj, elképzelni is rossz, hogy min mentél keresztül.

219. pemete
2008. aug. 22. 22:13

Köszönöm s biztató szavakat! Bár a férjem nagyon örülne ha kisfiú lenne majd a következő bébi, én nagyon-nagyon kislányt szeretnék majd! Valahogy nem tudom elképzelni, hogy kisfiam legyen!

Aztán ha mégis fiú lesz az sem baj, csak egészséges legyen ,ahogy te is mondtad! De azért mégiscsak jobb lenne egy kislány!

Én amikor a Danát vártuk akkor is nagyon kislányt szerettem volna, és a vágyam teljesült:)

2008. aug. 22. 20:08
Ja és a fiam karácsonykor született,ennél szebb ajándék nem kellett senkinek a családban.Az már mellékes,hogy én ezen a szép ünnepen kb.13 órát szenvedtem.De megérte.
2008. aug. 22. 20:02

Idővel biztos halványulnak ezek a nagyon rossz emlékek.Én is azt mondtam a szülés után,ide még egyszer nem jövök.De ahogy nőnek a gyerekek,elfeledtetnek minden akkori rossz élményt és az jut eszem,hogy nagyon sok olyan nő van akinek nem adatik meg ez a csoda,hogy hallja mikor felsír a babája.Fáradtságtól én sem emlékszem rá milyen volt,de hallottam a hangját és azt gondoltam,mindjárt vége.Sok vérvesztéstől én is elájultam.

Szóval föl a fejjel,két egyforma szülés nincs.

Sok sikert kívánok nektek majd a kis öcsihez.Vagy mindegy mi,csak egészséges legyen!

216. pemete
2008. aug. 22. 09:22
Megnéztem a gyerekeidet. Azta hogy milyen nagyok!!! Bár ahogy most szalad velem az idő én is nemsokára azt veszem majd észre, hogy a Danus hazajön és bemutatja az első barátját! Azért remélem ez még messze lesz, márcsak az apja miatt is:)
215. pemete
2008. aug. 22. 09:19

Köszönöm szépen!

Majd egyszercsak egy távoli homályoa időpontban nekünk is lesz mégegy. Legalábbis a párom nagyon nyüstöl érte, hogy mindenképp legyen kistesója a Danusnak. ÉN még szeretnék várni egy pár évet, de majd mire ideje lesz, addigra biztos összeszedem magam:)

2008. aug. 21. 22:56
Minden elismerésem a tied.Én is átéltem ezt a fajta szülést,csak nem ilyen hosszú ideig tartott.Sok részletbe egyezik a szülésünk.Csak míg én egy héten keresztül azt gondoltam egészséges a fiam,haza menetelkor egy koszos körmű gyerekorvos közölte velem,hogy el van törve a bal kulccsontja.Ekkor fogtam igazán padlót.Akkor is a legszebb dolog életet adni egy gyereknek.Rá 4 évre lett egy lányom is,4 óra alatt megszületett.Ég és föld volt a két szülés.Föl a fejjel és gratulálok az egy éves kislányodhoz.
213. 19ba18c379 (válaszként erre: 212. - Pemete)
2008. aug. 18. 19:33

minden ember más, minden várandósság és minden szülés is :)

ha úgy jövök haza utána h rettenetes volt az sem a szüléstörténetek miatt lesz :) Bár nekem a legnagyobb rém a császárveszély , ezt elkerülném, de ha nem fogom, akkoris túlélem, mint a műtéteket is :)

egy lebeg előttem, hogy Kisangyal egészségben jöjjön világra. Ennyi és nem több :)

212. pemete
2008. aug. 18. 19:20
Örülök! Nem is elrettentésnek szántam, bár tudom ezt már leírtam egy párszor. Teljesen jól látod a dolgokat, most már tudod, hogy ilyen is van és kész! Nem kell hogy mindenkinél így legyen, sőt!
2008. aug. 18. 16:24

szülés előtt állva el kell hogy mondjam engem nem rémisztett el :D Elolvastam , és nyugtáztam, h sajna ilyen is van.

Nem csak, de hozzáállás kérdése is, és sok múlik az előzményeken, az orvoson vagy éppen azokon akik támogatnak ( már ha teszik ... )

szóval én ettől a sztoritól még ugyanolyan nyugodtan fogok bemenni a szülőszobára :)

210. Vanet
2008. aug. 18. 15:59
én sem akartam vitázni... :) a bátorság meg elkel :)
209. pemete (válaszként erre: 208. - Vanet)
2008. aug. 18. 15:57

Okés, ebben egyetértünk, de én ezzel nem rémísztgetek, mert ha visszaolvasod az előzőeket, akkor látni fogod, hogy ott az áll, hogy nem mindenkinél egyforma, lehet nekik könnyebb lesz, meg ilyenek. És erre írtam ,hogy lehet, vagy ha nem akkor max ő is leírja...

De mindegy hülyeségeken vitázunk. Igazából nem is fontos! Csak annyit még hogy bátorság mindenkinek:)

208. Vanet
2008. aug. 18. 15:53
én nem kövezlek meg és még véletlenül sem mondom vagy gondolom h rossz anya volnál, ne érts félre, de avval hogy azt mondod :" majd leírod milyen szörnyű volt" igenis előrevetíted, hogy ez csak így lehet... holott ez nem igaz. látod alátámasztottad azt is, hogy minden a fejben dől el, hisz azt írod bejött, amire számítottál... akkor mégiscsak fontos, hogy hogy állunk hozzá, ezért írtam, hogy ne rémisztgess, és itt nem a cikkedre gondoltam, hanem erre az egy mondatodra. ... nekem is bejött amire számítottam. :)
207. pemete (válaszként erre: 204. - Célia88)
2008. aug. 18. 15:47
Áááá, nem adják ám azt olyan könnyen:)
206. pemete (válaszként erre: 205. - Vanet)
2008. aug. 18. 15:46
Igen vagy leírja milyen szép volt, de ez benne volt az első mondatomban! Nem rémísztgetek, és örülök hogy neked jó élményed van, nekem nem az, és én ezt vállalom úgy ahogy átéltem, azokkal az érzésekkel amiket éreztem. Kövezzen meg bárki, de marhára nem gondoltam a gyerekemre miközben a fájásaim voltak, csak arra, hogy legyen már vége, valaki szedje már ki! Ez van, ezt éreztem és kész. Lehet hogy ettől most sokak szemében rossz anya vagyok, de én nem érzem magam annak! Én mindig is féltem a szüléstől és be is jött amire számítottam, lehet hogy másoknak ez egy csodálatos és misztikus dolog, nekem csak egy szükséges rossz volt! Ennyi, nem több! SZóval én nem ijesztgetek, csak véleményt és érzéseket írok le. De köszönöm a hozzászólást, legalább van mindenféle vélemény:)
205. Vanet (válaszként erre: 203. - Pemete)
2008. aug. 18. 15:40
vagy leírja, hogy milyen szép volt. elhiszem,h neked rossz volt és nagyon sajnálom, de azért nem kell mindenkit erre felkészíteni, meg rémmisztgetni... mert bármilyen hihetetlen van úgy,hogy a szülés egy csodálatos élmény. ne túlélni akard, hanem megélni...a hozzállás is nagyon fontos, sok minden fejben dől el, és ez igaz a fájdalomra is. a fájások segítenek, hogy tágulj, hogy minél közelebb legyen a kisbabád, nekem ez sokat segített, minél jobban fájt, annál inkább tudtam, hogy mindjárt találkozunk, és értelme lett mindennek, arra gondoltam, h ő is küzd és nekem segítenem kell, próbáltam nemmagammal foglalkozni, hanem rá koncentrálni. és könnyebb volt úgy.
204. célia88 (válaszként erre: 203. - Pemete)
2008. aug. 18. 15:24
Csak nehogy végleg vége legyen...:P
203. pemete (válaszként erre: 202. - Célia88)
2008. aug. 18. 15:14
Így van, hátha! De soha nem tudod meg ha ki sem próbálod! Másnem majd te is leírod milyen szörnyű volt! Arra kell gondolni, ohgy nem fog örökké tartani, egyszer vége kell hogy legyen! Még egy gyerek sem maradt benn!
202. célia88 (válaszként erre: 200. - Málnababa)
2008. aug. 18. 15:06

Ezzel nem vagy egyedül. :)

Én is igencsak kikészültem a leíraktól. Hátha a miénk nem ilyen borzalom lesz...? :P ;)

201. pemete (válaszként erre: 200. - Málnababa)
2008. aug. 18. 14:37
Nem is kedvcsinálónak szántam:) De legalább most már tudod, hogy nem egy leányálom! Az is valami nem? :P
2008. aug. 18. 14:35
húúú...hát nem mondom, hogy meghoztad a kedvem a dologhoz:O)
199. Alexa77 (válaszként erre: 197. - Kicsimkicsim)
2008. aug. 18. 08:30

Nekünk a szülésfelkészítőn, amikor a csecsemőkről volt szó, az egyik bába azt mondta: Nem kell izgulni, a gyerekek a szülők minden igyekezete ellenére általában fel szoktak nőni.:-)

Nekem nagyon tetszett akkor is ez a mondat, s most is előfordul, hogy eszembe jut, ha valami okból tanácstalan vagyok.

Szóval igazad van, azt hinné az ember, hogy miyen törékeny kis jószágok, aztán kiderül, hogy erősek,ügyesek, meglepő ösztönökkel jönnek a világra és valóban hihetetlen ütemben fejlődnek.

Én is épp azt kérdeztem magamtól nemrég, hogy mi a fenét csináltam én az elmúlt években? Miért nem mondta nekem senki, hogy anyának lenni ennyire jó? Azóta nagycsaládos lennék...:-)))

1 2 3 4 5 6 7 8

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook