Szokott rémálmod lenni? (beszélgetős fórum)

Volt párszor, hogy tudatban már felvoltam, de testileg még nem... és nem tudtam mozogni se a szemem kinyitni levegőt is alig kaptam, legelőször hangokat is hallottam a hátam mögött és teljesen abban a hitben voltam, hogy meg fognak ölni. Utána felriadtam, de nem tudtam visszaaludni mert ahogy lecsuktam a szemem egyből éreztem ugyan azt az érzést... a halálfélelmet...

Volt rá egy két hónappal is egy hasonló, de az rövid ideig tartott, meg nemrég is volt egy, az is hasonló volt csak akkor mikor befele fordultam a fal felé akkor jöttek rám olyasmi érzések (olyan volt mindha nyomnák össze a fejem. De ekkor is felvoltam, még nem aludtam. De megfordultam és akkor már jó volt...

Amúgy is szoktak lenni rémálmaim, de csak ritkán. Egyszer az volt, hogy egy múzeumba mentem és a sarokba kitömött gyerekek voltak, meg egy arcnak a bőr alatti húsa (vagy nemtom milye) volt négyfelé kifeszítve...

Rémálmaim kezdetén nagyapám elvesztéséhez kötöm, mivel úgy emlékszem, h az az esemény után kezdtek rémálmaim lenni. Akkor voltam 9 éves. Megnéztem a holttestet a ravatalozóban, pedig anyum mondta, h ne... Utána nagyon sokáig ugyanaz az álmom volt, az ő halott arcát láttam és koporsók keringtek körülöttem...

Majd egyéb gyerekes rémálmaim voltak hatalmas skót juhászkutyával (sztem a Lessie-ből jött), akinek a kölykeit virslivel etettem, anyum adogatta nekem, majd a kerítés mögött megjelent a hatalmas anya kutya, aki kérdőre vont, h: Hogy merészeled etetni a gyermekeim? Erre menekülőre fogtuk, beültem anyuval egy kocsiba, én vezettem (kb 10 évesen), de az utca végén dugó volt... Így a kugya utol ért, betörte az ablakot és fojtogatni kezdett... De megoldottam az álmon belül a helyzetet: mondtam neki, h legyünk inkább barátok, és azok is lettünk.

Ezek után is voltak rossz álmaim, de nem lehettek túl fontosak, mert nem emlékszem rájuk.

Majd a "nagy-rémálom-korszak" is bekövetkezett, ez az életem igazi párjának megtalálása és iránta érzett féltékenység révén alakult ki. Álmomban mindig valaki mással akart lenni, de időben rájöttem és mindig próbáltam az álmom keretein belül bebizonyítani neki, h igenis engem szeret, v csak könyörögtem, h engem szeressen... stb... Ezek szörnyűek voltak, nagyon mélyen érintettek. Azután kezdtek alább hagyni az álmaim, miután már együtt aludtunk. Akkor ha mégis rosszat álmodtam vele kapcsolatban, akkor ha fölriadtam, jól megöleltem, sokszor fölköltöttem és részletesen elmeséltem neki. Ennek hatására és h láttam h milyen megértően, kedvesen és segítő készen állt a dologhoz, alább hagyott a féltékenységem és elmúltak az álmok. Néha, ha bizonytalan vagyok, még előfordul vele rémálmom, de ez már nagyon ritka :)

Egyszer sajnos elütött az autó álmomban, mikor ő utána futottam és meghaltam... Az volt a legszörnyűbb, de annak részleteit inkább nem írnám le, nem levetésre méltó...

Mostanában akkor fordul elő rémálmom, ha horror filmet nézek, de ilyen már elég rég nem volt, mivel mostanában elég silányak a filmek és horror is mintha kevesebb lenne.

A lényeg, h mindig vissza tudom vezetni, h miért is van az épp akkori álmom.

Szokott!

Most is valami őrültséget álmodtam,de nem tudom,hogy mi volt az!

Tegnap is volt.

Méghozzá koszos vízzel,ami rosszat jelent.

Szerencsére már csak nagyon ritkán vannak rémálmaim :)

Az éjjeli álmom nem is tudom minek nevezhetném, talán lázálom, izgultam hogy milyen lesz az első napom az új munkahelyemen és mindenféle hülyeséget összehordott az agyam az éjjel.

A régebbi rémálmaim viszont féltékenységből voltak, már rájöttem. Amióta nem idegesítem magam mindenfélével, az életkedvem is jobb és rémálmok sem gyötörnek. Pedig szörnyűeket álmodtam a féltékenységem miatt...