Szerintetek hogy lehetséges az, hogy egy férfi és egy nő nagyon jól kijönnek, kedvelik egymást, érdekli őket a másik, mégsem alkotnak párt? (beszélgetős fórum)
Akkor lássuk az 1.) variációt. (Miután a 2.) esetében egyenlőre úgy tűnik egyoldalú a dolog)
Itt azt ugye tisztáztuk, hogy nálad már előrehaladottabb az ügy, sima rokonszenvnél és várnád a folytatást. (Ebben tehát részedről nincs is különbség a két variáció között)
Most már csak az lehet a kérdés, vajon miért nem lép a fiú, mitől fél, miért jó ez az állapot számára?
Az okok (a teljesség igénye nélkül)
- Gyakorlatlan, kezdő, félénk, aki nem meri kimutatni az érzéseit. (Vár a kedvező lehetőségre, vagy arra, hogy magától megoldódjon a helyzet, vagy te lépsz)
- Nem biztos az érzéseiben ezért nem kockáztat.
- Hasonló esetben átélt csalódás, mély nyomokat hagyott benne. ("Akit a kígyó megmart, az a gyíktól is fél" alapon)
- Mérlegelte a dolgot és úgy döntött, nem kockáztat egy biztos alapokon nyugvó, jó barátságot egy bizonytalan párkapcsolatért. (Ha az nem jön össze esetleg, akkor a barátságnak is lőttek)
- Esetleg van melletted másik kiszemeltje is, ezért nem tud dönteni.
Lehetne még gondolkodni és indokokat kreálni, de a biztosat így nem lehet kitalálni. Ehhez túl kevés az információm.
A második változatot. De ebben nem lehetek teljesen biztos.
Majd később kifejtem bővebben is az egyes variációk mögött lévő esélyeket, okokat.
Ha érdekel.
Most kissé úgy érzem magam, mint a nyúl a rókával a viccben. :))
Ezért hát megkísérelem röviden összefoglalni, mit is gondolok a ti kapcsolatotokról.
Nem ígérem, hogy annyira eredeti lesz, hogy még véletlenül se kerül majd bele olyan, amit esetleg már mások is írtak, de igyekszem elkerülni a "plágium"-ot. (Ez mostanában a figyelem középpontjába került)
Szóval, szerintem 2 eset áll fenn.
1.) Mindketten többet éreztek az egyszerű szimpátiánál.
2.) Csak te érzed azt, hogy ez több, mint jó barátság, haverság, vagy neked többet jelent, mint egyszerű - kölcsönös előnyökön nyugvó - hiánypótlás
Folyt. köv.
Sajnos igen!
De soha nem bántam egy percre sem, hogy ismerhettem!
Csodás emlékek!
Mostanában nem találkoztunk személyesen, majd hétvégén.
Miről beszélgetünk? Bármiről, munkahely, suli, ami épp fogalakoztat. Mi történt a másikkal. Ilyesmik.
Ti személyesen nem is beszéltek?
Érdekelne az is, hogy milyen témákról folyik a beszélgetés?
Ezekre nem kell gondolni semmit. Éjszakára ki kell kapcsolni a telefont. Ezt közölni kell vele is.
Telefonálás alapszabálya: "Hét közben reggel nyolc óra előtt és este 9 óra után csak nagyon indokolt esetben szabad zavarni bárkit is!" (Kivéve, ha előre megbeszélnek egy korai, vagy későbbi hívást)
Hét végén megfordul a helyzet reggel 9 előtt és este 8 után nincsen telefonálgatás!
(Legalábbis nálunk nincsen, és ezt tudja már minden rokonunk és ismerősünk is)
Ezért a mobiljaimat éjszakára mindig kikapcsolom. (Bár az utóbbi 2-3 napban elfelejtettem)
Ha valakinek égetően fontos, akkor vonalas telefonon még mindig elérhet.
Éjszaka úgy se tudnék senkinek, semmiben segíteni. Ami nem ér rá reggelig, az nem annyira fontos.
Ezzel a telefon akkumulátora is tovább bírja, és a telefonnak is kifejezetten hasznos a kikapcsolás.
Úgy gondoltam, hogy előbb célszerű elolvasnom a többiek véleményét azért, hogy feleslegesen ne ismételjem meg - az amúgy többnyire igen helyénvaló - véleményeket.
Az 1000+1 máris csökkenthető jó pár indokkal. Azonkívül sikerült egy kicsit jobban "képbe kerülnöm"
Megmondom őszintén, még így is elég sok a bizonytalanság és nehezen rakható össze a kép.
Annyit leszűrtem, hogy lelkileg egy hullámhosszra kerültetek, viszont ő se nem kezdeményez, se észre nem veszi a te "ilyen jellegű" közeledésed, sőt inkább hárít.
Te pedig az idők során, már a kapcsolat egy magasabb fázisába kerültél. Magyarán ÚGY ÉRZED, hogy szerelmes vagy belé.
Jól gondolom?
(Majd folyt. köv.)
Igen van a másikban valami: bátorság, hogy elmondja kedvel engem és találkozna velem. Ez hiányzik belőle, ezért figyeltem a másikra, mert belefáradok, de mégis képtelen vagyok rajta túllépni.
Ma éjjel is beszéltünk. Hívott, nem vettem fel, visszahívtam, beszélgettünk fél órát kb.
Majd kis idő múlva megint beszéltünk, most ő hívott fel. Nem tudom kizárni a szívemből, hogy ne hasson rám. :(
igen létezik!
de van egy pont, ami után a barátság megszűnik létezni...
vagy szerelem lesz vagy két út ...
én az utóbbit életem meg.
Igazán nem akarlak igy ismeretlenül bántani, de ha ilyen visszajelzéseket adsz a fiúnak is ahogy az irásodat én értelmeztem akkor szegény Ö sem tudja eldönteni, hogy betegyem-ne tegyem- vagy mi legyen??:))))
Te tudod,h mit akarsz? Ha Ö minden szempontból megfelene akkor a másik nem keltette volna fel az érdeklődésedet, de fokozom ha valóban zajlana benned-bennetek valami akkor nem tudnátok ennyi ideig visszafogni magatokat. A kémia müködik ha akarod-ha nem!!!!
Az élet 2 lehetöséget is dobott eléd és nem kell??
1000 oka is lehet ennek.
Majd kifejtem, ha érdekel.
(Még nem olvastam a többi hozzászólást)
Tudod az a gáz az egészben, hogy nem kell mást keresni, megtalált ő maga.
Van egy volt kollegám, aki annyira aranyos dolgokat ír, szeretne megismerni, én meg csak tökölök, húzom az időt.
Tudom, hogy hülye vagyok, mert még egy ilyen férfi nem biztos, hogy jön az életben. Nagyon kedvelem, és vonzó számomra, de nem lenne fair vele lenni úgy, hogy másra gondolok, mert mást szeretek.