Szerintetek ciki ha egy 30éves férfinak nincs semmije? (beszélgetős fórum)

Nem tudom, az én párom elég tűrhetően keres, mégis eltitkolja mások előtt a fizetését, ha szóba kerül, felét letagadja, hogy ne legyen kínos csönd, hogy megelőzze a beszólást, gúnyos megjegyzéseket. Szerintem elég rendes, humora is van, és nem utolsó sorban roppant intelligens.

Amikor hozzámentem, semmije sem volt neki, csak egy mérnöki diplomája, amit kamatoztatott. Önbizalma semmi, és folyton attól rettegett, hogy képes lesz-e majd gondoskodni egy családról, megállja-e majd a helyét az életben. Szóval tisztességes és felelősségtelejes ember. Még ő is belátta, hogy egy nőnek azért kell az anyagi biztonság, még akkor is, ha az keres magának pénzt, és nem kell támogatni jobbról-balról. Ő akkor érezte magát igazán férfinak, ha sok mással együttvéve az anyagi helyzete is rendben van.

Korábban voltak szerényebb körülmények közt élő barátaim is. Nem zavart az anyagi helyzetük. De amikor két év alatt kétszer tudtunk csak elmenni diszkóba, mert nem volt pénze, az azért nem volt egy túl jó buli egy tizenéves lánynak, hogy mindig otthon ültünk, és néztük egymást, se egy mozi, se egy színház. Mégsem emiatt szakítottunk. A pasi még most is szingli, túl a harmincon.

Talán ez is árulkodik valamiről.

Minthogy mostanában nem kell attól tartanom, hogy hajamnál fogva elrabol egy széles vállú tatár fejedelem - kevésbé fontos a férfi hősiessége, ereje ;))

Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha a hiányzó információkat kérdésekkel szereznék meg az emberek, kinyilatkoztatások helyett.

Valaki azt mondta itt sokkal korábban, hogy egyetem mellett elindított egy szolgáltatást, amivel igen jól keresett. Nem kellett sokat várni, hogy valaki finoman szólva leprostizza :/

Minden ígéretedet megszeged? ;P

:DD

A felháborodásodat már csak azért sem értem, mert saját magad is példa vagy arra, hogy aki ambíciózus, az mégis csak "fel tud mutatni valamit" - blöööö, de utálom ezt a kifejezést ;))

Ha te az ápolónői fizetésedből tudtad a szüleidet havi 50-70 ezerrel támogatni, akkor jelentős megtakarításod lenne már, ha nem nekik adod.

És ha csak egyetlen egy ember van, aki ezt meg tudja tenni, már nem igaz az állítás, hogy lehetetlen.

És még valami: nem véletlen, hogy itt vagy, ezen a NŐI portálon. Nyilván nincs barátnőd, túl harmincon, és az foglalkoztat, hogy ciki-e, ha semmid sincs, ha épp nincs, ezt nem tudhatom.

Nem kell mindig kimondani a nőknek, amit gondolsz róluk. Nem kell azt mondani, hogy tessék, itt egy rózsa, neked vettem, de baromi drága volt, és nem kapsz máskor, ha nem főzöl vacsorát, ha véletlenül munkanélkülivé válsz, ne is hidd, hogy támogatlak, te nyafogó, kényes kis béka!

Tanulj meg gálánsnak,előzékenynek lenni, tanuld meg tenyerén hordozni a nőt, és meglátod, nem lesz hálátlan. Csak így jársz jól. És most nem feltétlenül az anyagiakra gondolok.

... rossz embert céloztál még a kérdéseddel! :)

Elváltam 15 éve egy 3 éves és egy 6 éves gyerekkel, gyerektartás és minden támogatás nélkül neveltem és iskoláztattam/iskoláztatom őket, nem akárhogyan. Vallom, hogy az váljon el, aki képes egyedül viselni a terheket, mert a másik félnek is joga van a további életre. Azt tudjuk, hogy egy elvált férfinek, akinek viszik a fizetése felét, nem könnyű utána új életet kezdeni. A gyerekeim és az apjuk között a kapcsolat folyamatos és remek.

Deeeeeee... tetszik, nem tetszik, ha a volt férjem egy tökös pasas lett volna, ezt nem fogadja el, hanem dolgozik ezerrel, hogy a gyermekei életét segítse. Lényegtelen, én választottam, tehát elvittem a balhét. :)

Egyenrangúság egy kapcsolatban? ... hm... hja... nos azt hiszem, a férfiak hamarosan tornászhatnak érte ezerrel! :))

Döntsétek már el, hogy mit akartok, anyagi biztonságot a férfitől, hogy eltartson, de akkor nektek a jogaitok, meg az érzelmeitek senkit nem érdekelnek -> állsz a konyhában és kihordod a gyereket és csend. Vagy egyenrangú társat és akkor figyelünk a jogaitokra, érzelmeitekre, de akkor a nehézségekből, a felelősségből is kiveszitek a részeteket.

Az sajnos nem megy, hogy a rossz doglokban a genetikai szerep játszik (=dógozzon a férfi), a jó dolgokban (jogok, nagyvilági élet, tisztelet) meghát ugye egyenlőség van. Ebbe rokkannak bele sokan, mert az csak később derül ki, hogy egy ilyen vérszívóval állt össze az ember.

Ezért kell MINDIG házassági szerződést kötni, oszt' ha nem úgy alakul a dolog, kis veszteséggel tovább lehet lépni.

Nem szeretnék az ismerősödről ennyi háttér információ alapján vitatkozni. 29 évesen számomra már nagyon nem mindegy, hogy hogy álmodozik valaki. Teszi a dolgát és mellette dolgozik az álmaim, vagy él bele a világba és ötletelget esténként borgőzösen a haverokkal. Egyáltalán mennyire reálisak azok az álmok...

A férjemnek is vannak álmai, tervei. Tesz is értük, és ebben támogatom is. Nekem is van megvalósítani valóm, és én is kapok tőle segítséget. Meg vannak közösek is. Kellenek ötletek, álmok tervek, de amíg azt elérjük, addig is kell valamiből élni, és minden megalkotásához is kell pénz, ha máshogy nem, akkor időben mérve.