Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Szerinted mit jelent a Barátság? Lehet-e interneten igazi barátokat szerezni? fórum

Szerinted mit jelent a Barátság? Lehet-e interneten igazi barátokat szerezni? (beszélgetős fórum)


1 2
50. semmi6
2011. máj. 29. 20:40

Sziasztok!

Szép jó estét mindenkinek!

A véleményem a netes barátságról létezik és van. Sok jóbaráttal találkoztam. Van akivel napi szinten tartjuk a kapcsolatot. Van akivel ritkábban. Ha valami gondunk, bajunk van, megpróbálunk segíteni amennyire tudunk. Van több személyes kapcsolatom is a net által. A lényeg szerintem próbáljunk meg őszinték lenni egymással.

2011. jan. 5. 20:46
sziasztok:)...a véleményeteket kérnem:d...13 éves vagyok és 3 olyan ember van az életemben akikben megbizom és gyerek korom ota szeretem és tisztelem öket...(úgy érzem ez kölcsönös)..van még egy személy akit 10 éve ismerek és úgy érzsem Ö-t is ide kéne soroljam,de nagyon sokszor veszekedünk.Mivel,hogy szerelmes voltam egy 18 éves fiuba(aki nagyon csunyán átvágott).A barátnöm sikeresen összejött ennek a fiunak egyik legjobb barátjával.Ugy érzem(és megkérdesztem másokat és ök is igy látták),hogy mikor ott vannak ezek a fiuk engem számba sem vesz vagy lenéz.És mikor ezt ,megmondtam neki belátta és bocsánatot kért.Azt szeretném tudni,hogy itt miattam nem müködik ez a barátság?...akinek kedve van:D egy pár jó tanácsot...köszönöm előre is
48. evi025
2010. ápr. 17. 21:38
Szerintem lehet interneten igazi barátokat szerezni.Nekem van kettő is és nagyon szeretem őket.Már két éve vagyunk jóban, és egyszer sem volt még kisebb összezördülés sem.Úgy érzem ők az igazi barátaim.Ők nem támadnak hátba mint egyesek az iskolában és ha baj van számíthatok rájuk...*csak sajnos nagyon ritkán találkozunk..:S
2010. jan. 14. 10:21
MI CSODÁS BARÁTOKAT TALÁLTUNK EGY BABAFÓRUMON 2 ÉVVEL EZELŐTT. MINTHA TESTVÉREK LENNÉNK.
2009. júl. 18. 17:36

Igen,lehet megbízható barátokat szerezni a neten.Nekem van,több is,és örülök nekik:)

A barátság számomra azt jelenti,hogy meghallgatom a másikat,ő is engem,és ha tudok segíteni a problémájában,segítek.Ha nem,szerintem az is nagyon jó,ha végighallgatom őt,és ő is engem.Elfogadom olyannak,amilyen,és nem akarom megváltoztatni,de őszintén megmondom,ha kéri,milyennek látom őt.

45. Napsugi60 (válaszként erre: 44. - Ildiko651125)
2009. júl. 6. 16:07

Köszönöm a válaszod.

Rövid és tömör....:-))))

Ez tényleg így van.....a valós életben is nehéz igaz Barátot találni. Itt az interneten még nehezebb!!! Nehéz eldönteni , hogy kinek szavazz bizalmat. Itt azok vannak előnyben, akik gördülékenyen, szépen tudnak beszélni.

Mert csak a szavak alapján tudsz ítélni. Nincsenek gesztusok, hangsúlyok. nem tudsz a másik szemébe nézni!!!! És ez nagyon fontos!!!!

Én ezért nem nagyon bízom az internetes barátságban.....

Persze ha kitartóan beszélgetsz valakivel, napi szinten, annak a jelleme előbb-utóbb megmutatkozik.(vagy nagyon jó játékos...:-))))

Nekem fél év fórumozás után, röviden és tömören, ez a véleményem....:-))))

44. ildiko651125 (válaszként erre: 43. - Napsugi60)
2009. júl. 6. 14:58
szerbusz elsö kérdésedre a válasz a testvéreim is épphogy megélnek a másodikra az hogy szerintem az internet barátság az képletes és nem valos érhet ezen keresztül sok hazug ember
43. Napsugi60 (válaszként erre: 41. - Ildiko651125)
2009. júl. 6. 13:38

Szia Ildikó

Meglehetősen szomorú a történet, amit leírtál nekünk..(bár nem a fórum témáról szól)

Néha ez is jó ha kiírhatjuk magunkból ami a szívünket, lelkünket nyomja.

Sajnos vannak élethelyzetek amelyek nagyon rosszul alakulnak. Főleg akkor ha már a kezdő lépések is rosszak. A családi háttér nagyon meghatározó az életünk alakulásában.

De én akkor is amondó vagyok: Mindenki a saját élete kovácsa!!!!!

Az, hogy miképpen alakul az életünk, befolyásolhatják különböző tényezők, de még a legkedvezőtlenebb helyzetből is ki lehet mászni,ha kellő elszántság és akarat van bennünk.

Látod, Te is otthagytad a brutális , agresszív férjedet és tudtál változtatni a sorsodon.

Írásodat olvasva,folyton az járt a fejemben.....hogy Te annyit segítettél a testvéreiden, és amikor neked is segítségre lett volna szükséged, akkor ők hol voltak?

Miért írod azt, hogy "nem számíthattál senkire"?


Most ,hogy elolvastam a történeted és pár sorban reagáltam is rá........megfogalmaznád azt is, hogy mi a véleményed az internetes Barátságról?

(Látom elég régen regisztráltál ide, de nem nagyon volt hozzászólásod....)

2009. júl. 6. 12:53
sokan akik el vannak keseredve, ha ezt elolvassák, akkor gondolom erőt merítenek, hogy ilyen nehéz körülmények közt is helyt lehet állni, s ami egy nőnek a legfontosabb: a gyerekek, a család ,azokért küzdeni!
2009. júl. 6. 12:39
hát ez a mi történetünk nem szabad semmit feladni sajnálom azoka akik elvannak keseredve én is de muszáj tulélni csak a gyermekeink egy mosojrt is megéri
2009. júl. 6. 12:36
fojttom a történetemet vagyis a mi történetünket a kihivásokkal utolag köszönöm a levelet derilla ott hagytam abba hogy a hugaim féltek mikor én dolgoztam akkor be zárkoztak a szobájukba és rettegtek ezt nem nézhettem tovább igy a munka társaimat kérdezgettem én 14 évesen mit tudnák tenni hogy ne keljen nekik szenvedni félni. ezért atapasztaltabbak mondták menj férjhez akkor nagykoruleszel és magadhoz veheted öket más kiut akkor nemvolt és hamar ezt meg is tettem de az apámat teljesen magamra haragitottam ezzel ahuzásommal és mondtam ahugaimnak kicsit legyenek türelmesek és albérletet keresünk akkor jöhetnek közben pedig dolgoztam és naszámba kukoricát kapálltam ne keljen annyi albérletet fizetnem alig egy hete laktunk albérletben és jöttek ahugaim egy egy szatyor ruhával hogy azt üzente az apu soha töbé ne menjünk hazza egy szoba konyha volt az albérletem hát befogadtam jártam a gyámügyre ez hosszu idö volt de ideiglenesen hozzám kerültek nálam lettek szakmunkások és én álltam az esküvöiket kölcsönt vettem fel és ök a menyasszony tánc pénzböl vissza fiztették eközben nehezedett azéletem mert eröszakos férjem mindig megalázott mikor kedve tellet ágynak lökött és eröszakoskodott aztán én csendesen türtem nemtudbva hogy ezt nem kell engednem gyerek voltam még ehez is de született 4 gyermekem töle aztán mikor elkerültek ahugaim már azt hittem jobb lessz erre jöttek a napi verések csak éppen nem az apámtol a férjemtöl tanulni szerettem vona jártam is egy darabig aztán egyszer kicsit késöbb értem haza és az akkor 3 honapos kisfiam a földön feküdt pojában arcal lefelé a három nagyobb meg kint sirt a konyhában az apjuk sehol hivtam az tekerös telefonrol aznnal az ügyeletet de nemtudták ujra éleszteni apicit . erröl többet ide nemszertnék irni elnézést na elhatároztam már bölcsebben elválok és megprobálok nyugodt életet biztositani a saját gyerekeimnek elválltam sokáig egyedül segitségem nemvolt küzdöttem min megismertem a második férjemet ennek 12 éve azota bár idösebb joval nálam de tele szertettel és lett két közös kislányunk is most ott atrtok van egy kiváloan jo férje aki nem iszik szerti a másik gyerekeimet is de nincs munkája nekem sincs mert elküldtek bennünket a kislányaim 11 1 évesek de nem tudtam anyák napjára sem elengedni mert nemvolt miböl vegyek ünneplö ruhátsem de ez sem zavarta öket ök hála az égnek nem ismerik sem a kiabálást sem a veszekedést csak semmink nem maradt erre nincsmunka akiknek idöseknek idáig dolgozni kapálni segitettem azoknak most nem mondhatom hogy akis nyugdijukbol fizessenek tehát amig valamit adnak tojás ijesmi addig ez is jo ezért irtam le ezeket adolgokat hogy senki ne adja fel mert amiken én keresztül vágtam az nehéz sujos teher volt bizom abban hogy a két kislányunk is egyszer eltud menni üdülni lessz ojan ruhájuk amiben eltudom engedni anyáknapjára és nemkell szégyelnem magam hogy ki nötte és nemtudok vennisajnos már semmink nics de nem adom fel
39. d57f965cbe (válaszként erre: 38. - Ildiko651125)
2009. júl. 6. 10:53

szia Ildikó!

örülök, hogy irtál ide!

megdöbbenve olvasom soraimat, hogy ilyen létezhet..s ilyen nehéz sorsod volt!

itt a net világában barátokra lelhetsz , ahogy én is..

A valós világban nekem sincsenek barátnőim, a munkahelyi kapcsolatok nem jelentenek általában igazi barátságot, s mivel jelen pillanatban még munkahelyem sincs, egyetlen kaocsolatom a a barátokkal a net világán keresztül van..

a mindennapok sivárságában és nehézségeiben az utóbbi fél évben mióta hoxázom ezek a barátságok jelentették száomra nemcsak a kikapcsolódást, hanem sokszor a megtartó erőt, hogy ne adjam fel!

Még a tavaly nem hittem volna, hogy lesznek olyanok akik habár több 100 Km-re vannak tőlem , lelkileg közelebb állnak hozzám, mint sok más embertársam aki a közvetlen környezetemben él évek óta..

2009. júl. 6. 10:34
ha valaki szeretne irni nyugodtan irhat a lent megadott cimre elfogom olvasni igérem. kezdem a gyerek korommal én egy pedagogus család leszármazotja vagyok akinek a nagyszülei tanár illetve ügyvéd volt ezért mig éltek nem volt gond utána sujos dolgok következtek tehát 5 éves voltam mikor a szüleim elválltak voltunk 3 an testvérek de külön külön mindig valakinél. aztán meghalltak anagyszüleim és a nagybáttyáim beadtak bennünket egy állami nevelö otthonban csertő faluban ez somogy megyében van.hozzá teszem az édesanyám ekkor már halálos beteg volt amiröl nemtudtam.tehát kezdtük egy nagy közösségben az életünket akkor a 2 hugomat is oda hozták igy már eggyüttlehettünk és kialakult a szoros testvéri szeretet én alegidösebb vagyok mai napig féltem öket. csertöröl mikor elértem a felsö tagozatot elvittek bennünket pécsre szintén egy nagy otthonban mindeközben az édesanyám hiába harcolt nem kapott meg bennünket a betegsége miatt leokémia be kerültünk apécsi gyermek otthonba én ötödikbe mentem éppen uj volt minden arc de legalább eggyütt voltunk3an tesok. aztán jöttek asujos testi fenyitések ah nemvolt ahugomnak meg aceruzája vizes törölközövel vertek és heti szinten kaptak ijenekértvolt annyi merészségem nembirtam nézni hogy bántják öket ezért kb flév után lekéreckedtem az otthon igazgatojához és fogadott aztán megmondtam hogy a nevelönö állandoan veri a hugaimatés ha nemküldi el megszöktetem öket nemtudom hoöva de megyünk.erre mai napig emlékszem mi volt a válasza.gyülést rendelek el és ott megbeszéljük jo ezt mondta másnap meg is történt és a 300 gyerek szavazata volt eggyértelmü hogy mennie kellet ennek agonosz nönek aki mint késöbb kiderült aki neki nem tetszet azt elvertekaptunk hejette egy tündéri gondozonöt ilonka néni volt és kezdtünk megszeretni ott közben mentek az ijen dolgok hogy örökbe adhatóak legyünk de ez sajnos nemlehetett mert az apám a jogaira igényt tartott ami abbol állt fizetett utánuk és évente 1 szer meglátogatott közben édesanyám egyre betegeb lettritkábban jött elérkeztem a nyolcadik osztába lépéshez mikor a gondozonöm behivott az irodában és közölte édesanyám meghallt igy nemmaradhatunk mert az apám elfog vinni mindeggyikünket kapott lakást 3onkra a bányátol és a nyolcadik osztályt ne itt fogom elvégezni ekkor elkezdtem sirni nagyon féltem mi fog történni nem akartam menni. de törvény az törvény igy menni kellet.elkerültünk fejér megyében morra.megint egy idegen hej idegen emberekkel annyira féltünk hogy aheveröket össze toltuk és egymáshoz nagyon közel tudtunk aludni ezekrwe azért emlékszem ijen jol mert méjj nyomott hagyott bennünk tehát ott elkedztünk egy állitolag családban élni mert azért tudni kell hogy ez nemcsalád volt az apánk hozot egy kétgyerekes nöt akit elvett és a saját gyerekei volt aminden mi csak képletesen voltunk a tanulmányaimat lerontottam kettessel végeztem mert itt is kaptunk amikor a mostohám hizelgett beetette apámat és itt már heti szinten munkásör szijjal kaptunk.ezt megelégelve be mentem agyámügyi hivatalba és megkérdeztem hogyantudnának vissza vinni bennünket erre azt felelték ki jönnek megnézik hogy ellátnak ebennünket rendesen igen ki jöttek de semmi nemtörtént igy még azért is kaptam meert kihivtam öket tehát mardtak averések tovább.elvégeztem anyocadik osztályt és nem tanulhattam tovább mert az apám azt modta tartsam el a hugaimat énis ezért elkellet mennem az ikarusba dolgozni két müszakba akkor 1800 1900 volta fizteésem mindig leszámoltam vele de a hugaim egyre többett sirtak ha mennem kellet dogozni mondták siess haza mert félünk ha nemvagy itt. majd fojtatom most mennem kell de legközelebb irom tovább
2009. júl. 6. 09:57
sziasztok elnézést ha kicsit hosszu leszek itt olvasgatom a forumot és sok elkeseredett embert látok azoknak ajánlom ne adják fel én sem adom fel lehet hogy valamikor nekem is lessz igazi jo barátnöm kezdem azzal 44 éves vagyok mostsoha nemvolt barátnöm mert vagy az elsö férjem nemengedte vagy annyira sokat dolgoztam hogy az miatt mega sok föld miatt amiket napszámba munka és gyerekek mellet vállaltam nemvolt idöm fojtatom mindenekelött ide irom az msn és imél cimemet ildiko651125@freemail.hu
2009. máj. 14. 16:46
Szerintem amit leírsz az sokszor öszíntébben lehet tudtára adni a másiknak,ha meg kimondod már nem mindig vonhatod vissza azt,és meggondolatlanul megbántassz valakit.
35. Napsugi60 (válaszként erre: 34. - Katinkaboszi)
2009. máj. 14. 16:41

Igazad lehet.....

Bár az utolsó mondatok nem mindig igazak.....:-)))

Én most is beszélgetek itt a Hoxán több olyan emberkével, akiről nem tudom hol lakik, sőt még az igazi nevét sem.....

de talán nem is ez a lényeg....:-)))

2009. máj. 13. 21:46

Az internetes barátságban, barátkozásban az a legvonzóbb, hogy nem kell időt egyeztetni, ki tudja ki mikor ér rá, lehet éppen nem jó a hangulat, akkor már a beszélgetés is lapos, talán menne inkább valamelyik fél.

Itt viszont, ha időd van, leírod, azaz elmondod ami fáj, bánt, jólesik, de nem kötelező melléülni a beszélgetésnek.

Jobban tudsz mindennel haladni, háztartás, gyerek, munka, stb. mert akkor fordítasz időt a barátodra, többekre esetleg, amikor ráérsz.

Talán ez a legvonzóbb az itteni barátságokban.

Ami azt illeti, ha valakivel összebarátkozik az ember, akkor már nem idegen többé a számára, hiszen tudja hogy hívják, hol lakik, stb.

Tehát nem idegenekkel barátkozol, haverkedsz :)

33. Napsugi60 (válaszként erre: 32. - Tuti-tui)
2009. febr. 3. 21:19

Köszönöm Imre

Rátapintottál a lényegre. Valóban erre gondoltam.

Miért keresünk vajon internetes barátokat?

Miért nem elészünk meg azokkal akik a közvetlen környezetünkben vannak? Hiszen közösségben élünk ( munkahelyi,lakóközösség..stb.....)ott is találhatunk barátokat. Vajon miért ülünk ide a gép elé az helyett hogy felhívnánk valakit és beülnénk vele egy kv-ra vagy csak egy jót dumcsiznánk a kis szoba sarkában?

Lehet hogy tényleg arra van szükségünk hogy egy teljesen ismeretlennel beszéljük meg a dolgainkat? Olyannal aki holnap nem tudja tovább adni egy másik ismerősnek?

Mert amig csak semleges témákról fecsegünk a fórumon, addig oké. De azt írtátok többen a fórumon való ismeretség után jön a priv, msn....ahol már bizalmasabb dolgokról is lehet beszélni. Mert mitől is barát a barát?

Attól hogy megosztod Vele örömödet, bánatodat....

Nincs nagy rizikó, ha mégsem lesz igazi ez a "barátság" soha nem fogtok találkozni. Soha nem mondja el a titkaidat egy másik közös ismerősnek....

2009. febr. 3. 20:15

Sziasztok! :-)

Benéztem már eddig is, de most is csak röviden van időm hozzászólni. :(

Nagyon nehéz erre a kérdésre választ adni, és attól is függ, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak már ilyen téren! Én egy valamit nem értek: 1 közösségi portálon, (nem reklámozok), nem "kedvencek" vannak, hanem haverok, vagy ismerősök és ott az ismerősök vannak "magasabb rangba" helyezve... Olvasgattam a hozzászólásokat és nagyon kíváncsi vagyok, hogy szerintetek is inkább az ismerős vagy a haver/barát fontosabb?!

Ismeretlenként, egész biztos könnyebb mindent elmondani, sokkal nyitottabbak lehetünk, de mindig ott van az a "vajon ki lehet az a másik", kivel is csevegek, kivel vagyok ennyire őszinte, amikor nem is ismerem? Virtuális barátunk lehet 1 vagy több is, de kérdés, hogy valóban pótolni tudja-e a személyes baráti kört, ismeretséget?

Üdvözletem mindenkinek! tuti-tui, azaz Imre. :-)

31. Napsugi60 (válaszként erre: 30. - Kecskemama)
2009. febr. 2. 19:16

Örülök hogy megosztottátok velem a tapasztalataitokat.

Azt hiszem ha statisztikát kellene készítenem, akkor azok lennének többségben akik találtak itt barátot.

Tehát érdemes próbálkozni.....:-)))

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást.

2009. febr. 2. 18:06
Igen én vagyok Andrea7505 netes barátnője.Elég volt nekünk egy téma és már is elkezdődött a beszélgetés.NAgyon megszerettem és nincs hazudozás csak őszínteség.Van ,hogy két napig nem írunk egymásnak ,mert elfoglaltak vagyunk,de ugyanúgy tudjuk a beszélgetést folytatni.Sőt!Többet is tudunk dumálni.Volt hogy rossz volt a netem és felhívtam.mert már hiányzott.Már nagyon várom a nyarat ,hogy találkozzunk.
29. Napsugi60 (válaszként erre: 27. - 9bbaa658f2)
2009. febr. 2. 10:47

Szia Adél

Azt már megtapasztaltam hogy Neked nagy szíved van.

Én lassan barátkozom, de ha valakit a szívembe zárok azt nagyon meg tudom szeretni. Ezért is vagyok óvatos, mert már ért pár csalódás.

28. 318512f90e (válaszként erre: 18. - 52d3e0b8a8)
2009. febr. 2. 10:26

valahogy engem vonzanak az "érdekbarátok"! vagy én vonzom őket????


én jelenlegi állapotomban jobban örülök, hogy itt barátkozom!

2009. febr. 2. 10:01
Én rengeteget találtam így.Már az életem része lettek.Mert hideg szeles időben arra gondolok x hogy tudott bicajjal menni dolgozni y meggyógyult-e.Nekem jól eső érzés ez .Szerintem lehet.Jó lenne megismerni őket majd személyesen is de a távolság...
2009. febr. 2. 09:57
Biztosan lehet, nekem már sikerült!
25. Bhelga
2009. febr. 2. 09:52

"Szerinted mit jelent a Barátság?" - kapcsolatot, őszinteséget, vígasztalást a bajban, örömöt nevetést ha jól alakulnak a dolgok, kölcsönös törődést, meghallgatni és hallatszani, na és persze mivel nők vagyunk egy kis pletyit KÖZÖSEN.


Egy fórumon általában azonos érdeklődésű emberek "verődnek össze", így aztán egy idő után jönnek a privát beszélgetések, az MSN és társai ... majd a személyes találkozó (ha összejön).


Igen, lehet barátságot kötni. Én a fenti "mintával" több barátságot is kötöttem. A barátság, akár netes, akár személyes ismeretségen alakul, attól barátság, hogy ÁPOLJUK!! Egy kávé mellett, vagy egy monitor előtt ... az szerintem mindegy.

Én szerencsés vagyok, mert mind a négy így szerzett barátnőmmel napi kapcsolatban vagyok. Kettővel meg kávézni is tudok, mert egy városban élünk, de a neten ismerkedtünk meg :):):)


Aztán van, hogy fordítva indult, ismertük egymást, de elszakadtunk, de azóta is folyamatos az email váltás vagy a chat.


SZÓVAL IGEN, SZERINTEM LEHET BARÁTOKAT SZEREZNI A NETEN!

2009. febr. 2. 09:38
igen lehet szerezni, idestova 4éve van egy netes b.nőm, meg egy 1éves és most 3-4hónapos lett:)
2009. febr. 2. 09:36
Nekem még nem sikerült senkivel igazán össze barátkozni, de még nem is vagyok régóta hoxa tag, és persze nincs is sok időm itt lenni. De bizakodó vagyok.
2009. febr. 2. 09:31

Köszönöm a hozzászólásaitokat.

Érdekes gondolatokat olvastam.

Alapjában véve én is pozitívan gondolkodok, és örülök hogy megerősítetek abban a hitemben hogy valóban lehet itt interneten is barátokat szerezni.

Csak meg kell találni azt az embert ,embereket akikkel hasonló a gondolkodásunk..

De azért azt az elképzelésemet fenn tartom , hogy az igazi barátság kialakulásához idő kell.

A való életben is, itt az interneten pedig még több.

21. Sirga
2009. febr. 2. 09:08

A Barátság - így, nagybetűvel - számomra azt jelenti, hogy mindig számíthatunk egymásra. Nem olyan értelemben, hogy csapot-papot otthagyunk, ha a másiknak szüksége van ránk, hanem, hogy bármit el merünk mondani egymásnak, mert tudjuk: nem ítél el. Ha hosszú ideig nem találkozunk, legközelebb ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk.

És igen: lehet a neten is igaz barátokat szerezni. De, mint ahogy élőben sem könnyű, így itt még kevesebb a valószínűsége - ettől függetlenül nem lehetetlen. Nekem sikerült. :)

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook